Fülszöveg
Tabák András Három magyar pikareszkjét olvasva elgondolkodtam azon, miért akarja régi és egyszer már megjelent szatíráit egy kötetbe gyűjtve éppen most újra kiadni. A válaszra Marx híres művében, a Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikba című tanulmányban találtam rá, méghozzá abban a részletben, amely a proletárforradalmak önkritikus voltáról szól, mondván, hogy ezek „folytonosan bírálják önmagukat, menetük folyton megszakad, visszatérnek ahhoz, amit látszólag már elvégeztek, hogy megint elölről kezdjék, kegyetlenül és alaposan kigúnyolják első kísérleteik félszegségeit, gyengeségeit és gyatraságait, úgy látszik, hogy ellenfelüket csak azért teperik le, hogy az új erőt szívjon a földből s még hatalmasabban támadjon ellenük, mindig újra visszariadnak saját céljaik határozatlan nagyságától".
Tabák panoptikuma a 20. század munkásmozgalmi harcainak félszegségeit, gyengeségeit, gyatraságait mutatja fel három hőse környezeteként, életük meghatározójaként. De a három renitens...
Tovább
Fülszöveg
Tabák András Három magyar pikareszkjét olvasva elgondolkodtam azon, miért akarja régi és egyszer már megjelent szatíráit egy kötetbe gyűjtve éppen most újra kiadni. A válaszra Marx híres művében, a Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikba című tanulmányban találtam rá, méghozzá abban a részletben, amely a proletárforradalmak önkritikus voltáról szól, mondván, hogy ezek „folytonosan bírálják önmagukat, menetük folyton megszakad, visszatérnek ahhoz, amit látszólag már elvégeztek, hogy megint elölről kezdjék, kegyetlenül és alaposan kigúnyolják első kísérleteik félszegségeit, gyengeségeit és gyatraságait, úgy látszik, hogy ellenfelüket csak azért teperik le, hogy az új erőt szívjon a földből s még hatalmasabban támadjon ellenük, mindig újra visszariadnak saját céljaik határozatlan nagyságától".
Tabák panoptikuma a 20. század munkásmozgalmi harcainak félszegségeit, gyengeségeit, gyatraságait mutatja fel három hőse környezeteként, életük meghatározójaként. De a három renitens mindvégig szembeszáll ezekkel a silány körülményekkel, mert szívük utolsó dobbanásáig érzékelik a célok határozatlan nagyságát, és nem riadnak vissza akár életüket áldozni érte. Az 1989 óta eltelt évek nagyon is időszerűvé teszik ezeket az írásokat, amelyek kíméletlenül groteszk képet rajzolnak arról az előzményről, amely a szocialista irányultság végéhez és a kapitalista restauráció kezdetéhez vezetett. Ám a szatíra optimista műfaj, hiszen a legijesztőbb események karikatúrájával éppen azt ábrázolja, hogy milyennek nem kell lennie a világnak ahhoz, hogy egy másféle világ létrejöhessen, ismét Marx szavait idézve: olyan helyzet, amely minden visszatérést lehetetlenné tesz".
A szerző írásai közös címéül a Három magyar pikareszk elnevezést választotta. Bár a pikareszk eredetét illetően középkori-újkori spanyol irodalmi műfaj - kaján, szájas, társadalombíráló szatirikus kalandhistória - e három írásban jellegzetes magyar világ tárul fel előttünk. Tabák elődjei a mi irodalmunkban Tolnai Lajos, Gábor Andor, Nagy Lajos és Sándor Kálmán, a kérlelhetetlen szatirikusok. Ezért is adja legutolsó írását egy Babrián Dezső nevű, ötvenkilenc éves író szájába, akinek alakját nagy regényében, az Átmeneti emberekben közös mesterünkről, Sándor Kálmánról formálta meg.
Simor András
Vissza