Három évtized a szeretet munkájának szolgálatában 1903-1933.

Előszó

Részlet a könyvből:
Tisztelt Közgyűlés!
Szeretettel köszöntöm a megjelenteket és abból a körülményből, hogy ily szép számban jöttek el, következtetem, hogy érdeklődéssel viseltetnek ezen intézmény iránt, mely immár három évtizede teljesíti embermentő hivatását, a nyomorék gyermekek javára, a haza üdvére és az Úrnak dicsőségére. Az eszme, melynek szolgálatába szegődtünk, a legnemesebb, hisz a gyermeket menti meg az életnek: azokat, akiket a nemzet virágainak s a jövő reménységeinek nevezünk; annak a szebb és boldogabb magyar jövendőnek, amelyért naponta dolgozni, imádkozni és áldozni legszentebb hazafias kötelességünk.
Tisztelt Közgyűlés! A mai nap több formalitásnál, ez a szeretet ünnepe, midőn az intézet vezetősége beszámol egy esztendő munkájáról, kifejtve azok érdekében, akikhez oly mostoha volt a sors, de akiket felemel az emberi lélek legszebb hajtása, legnemesebb virága: az emberszeretet.
A Nyomorék Gyermekek Országos Otthona 1904 június 30-án tartotta első közgyűlését. Három évtizeddel ezelőtt, jószívű nemes emberbarátok oda törekedtek, hogy hazánkban is megnyíljanak kapui annak a háznak, ahova a nyomorék gyermekek a gond, bánat és szenvedés elől bemenekülhessenek, ott meleg otthonra leljenek és gondos ápolásban részesüljenek. Harminc évvel ezelőtt ültették el a gyenge csemetét és hála a társadalom nemes áldozatkészségének, önzetlen emberek lelkes, önfeláldozó tevékenységének, az apró csemete az évek, évtizedek folyamán hatalmas, erőteljes fává fejlődött, amelynek áldó és védő szárnyai alatt immár a nyomorék gyermekek százai és százai, - fiúk és leányok egyaránt -, nyernek védelmet, oltalmat és készíttetnek elő az életre. Vissza