Három az ötödiken

243 szonett

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Bertók László: Három az ötödiken ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	288 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 12 cm
ISBN:	963-14-2001-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"A szonett a címével együtt tizenöt sor, ötször három. Azután úgy adódott, hogy az első szonettkönyvem nyolcvanegy szonettet tartalmazott, ez három a negyediken. Ez már nem volt véletlen. A többi pedig jött magától. Úgy látszik, ennyi volt bennem ebből az egy-egy lélegzetvételnyi versből, s persze nemcsak a rímekre, szótagszámokra, szakaszolásra meg a tizennégy sorra gondolok, hanem ami ezek között van. Verseim csak vele együtt azok, amik..."

Tartalom

Kő a tollpihén 1986-1989
Mindenki hallott valamit	7
Csúszkál benne a hasadás	8
Ahány irány annyi haza	9
Ősz van és megannyi hátha	10
Magasan száll az egyszeregy	11
Ahogy botorkálsz magadig	12
Aki többet tud az van itt	13
Az idegekben a salak	14
Aki le-föl velem zuhan	15
Mint a lélegzet annyi csak	16
Futok az árnyékom után	17
A világnak négy sarka volt	18
Abban is leginkább Vése	19
Ki simogat láncaival?	20
A féreg mi belém szorult	21
Csak be kellene vallani	22
Mintha elölről kezdeném	23
Ne siessen ha elkövet	24
Szemmel tart már annyi király	25
Leesett a májusi hó	26
A közöttben is a mögött	27
Közelebb jöttek a vizek	28
Állunk a világ közepén	29
Csöpög az időből a méz	30
A valóságnak nincs neve	31
A nyele a fejsze helyett	32
Mindig az elején szakad	33
Csak az őrmester változik	34
Összeér a sok kis esély	35
Rakosgatni kínra a kínt	36
Az egész szerkezet folyik	37
Toporog a kör közepén	38
Mostan röpül a kismadár	39
Ahogy a rozsda eszi meg	40
Hiszen történik a csoda	41
Furkálja a semmit a szó	42
Belepusztul ha megtalál	43
Ott álltunk hogy se be se ki	44
Ami magától megmarad	45
Az ólom marad legtovább	46
A tüdőben a zúzmara	47
Nem akarnak veszíteni	48
Kötözik ami nem ereszt	49
Mintha gyorsan eloltanánk	50
Aztán a szegény buta test	51
Állnak az idők a hegyen	52
Ahogy a verset mondanád	53
Miközben húz a csőbe be	54
Csak az a biztos ami nő	55
Azzá lehetnél aki vagy	56
Jár mint a nyelvben a világ	57
A vers határán is lovak	58
Vasat égetnek valahol	59
Ragyog a hold mint a fogas	60
Beteljesül a pillanat	61
Nem volt még ennyire közel	62
Ölel és szétfeszít a kép	63
Én magam elől szaladok	64
Ahogy a múlthoz odafagy	65
Röpül az ásó védekezz	66
Viszi a mozdonyt a vonat	67
Körülménnyé duzzad a kör	68
Remélni a legjobb üzlet	69
Cincogna a farsangi bál	70
Lehetett volna boldogabb	71
Benne van minden krimiben	72
Tele sejtekkel a kavics	73
A másik ember aki bent	74
Valaki magában beszél	75
A világ helyett a dolog	76
A két pont között a jelen	77
Figyelni csak az őröket	78
Rácsok között a térzene	79
Valaki ráz egy lepedőt	80
Fut a tétova gondolat	81
Elképzelni hogy soha még	82
A valóság helyett a kép	83
A nincs sehol de mégis itt	84
Valaki néz a rácson át	85
Egy kődarab alatt az ég	86
A jövő oldalán a szárny	87
Ha van a világon tető 1989-1992
Ketyeg az órában a szó
Mikor már költő lenni nem	91
És látják, hogy se föl, se le	92
Ketyeg az órában a szó	93
Mikor lejjebb már nem lehet	94
Szöszög a szélén, mint a pók	95
Hogy belehalt, az hova visz?	96
Lehet, hogy mégis a tanúk?	97
Akkor is csak egy pillanat	98
Elég annyi, hogy féljenek	99
A legtöbb csak mintát akar	100
A képzelet, hogy benne van	101
Ki zárja el a tejutat?	102
Mert nem meri bevallani	103
Tehát megérzik a kutyák	104
Úgy kezdődik, hogy visszaüt	105
Mintha nem is a ketrecet	106
A vadász nehéz, nem a nyúl	107
Ezt a mindenki sejti, hogy	108
A kis bajt megeszi a nagy	109
Mint lánctalp alatt az ima	110
Mint aki rókát szelidít	111
Addig ugrál sok bolond	112
Semmi baj, uram, semmi, csak
Semmi baj, uram, semmi, csak	115
Milyen könnyű, hogy vétkezem	116
Még mindenki maga felejt	117
Ablakon, ajtón lógna ki	118
Uram, ön nagyon messziről	119
Ahogy esik bele a köd	120
S hallani, hogy mi lenne, ha	121
S mint aki törököt fogott	122
Vannak, persze, a madarak	123
Már bizonyos, hogy ki az úr	124
Mennyi ember Delphoiban	125
Most, hogy kapott annyi időt	126
A jaj, hogy egy meg egy az egy	127
Mintha egyszerre két madár	128
S orrán-száján ömlik a rost	129
S ha csak a fülek látszanak	130
Amikor folyton leesik	131
Mintha az esze kereke	132
Hát várnak majd addig, uram I-III.	133
Mintha lehajolt volna csak	134
Mint a tölcsérben a golyó
Mint mikor titkon valaki	139
Még mindig, amit mondanék	140
Mint a csillagos ég, ha ki	141
Ha benned van már az egész	142
Most kellene hozzá erő	143
S mindent ezen a csöpp helyen I-IV.	144
Mintha a szelet a kalap	148
Mint a tölcsérben a golyó	149
Nem fogja, csak viszi a szél	150
Mért képzelem, hogy rajtam áll?	151
Csak aki nagyon hallana	152
Mint a közös lovon a seb	153
Mint a végtelenben a fék	154
Mintha a levegő velem	155
Mint a semmin a heveder	156
Azt mondják, hogy valami nő	157
És semmit sem akar, csak át	158
Jelen vagyok, hát ne keress	159
Mikor a tenger süllyed el	160
Ez a semmi, két semmi közt 1992-1994
Ágról ágra száll a felhő
Mintha aknagránát esne	163
Ott a cirkusz, ahol hagytuk	164
Jaj, agyában mennyi hangya	165
Minthogy éppen ketté válik	166
Nő a közte, mint a hólyag	167
Ezt az összetörött arcot	168
Inkább át a falon megy ki	169
Ugrálnak a sitten túlra	170
Futni, mintha strucc ha volna	171
Vénségemre, mint az igric	172
Mintha itt a Kossuth utcán	173
Hát hová, ha nincs hová, ha?	174
Egyre többször az apámat	175
Két tekintet közt a hinta	176
Ágról ágra száll a felhő	177
Mintha a nyakamban a kő
Mint az eget tartja a nap	181
Ha összekötök annyi fényt	182
Ahogy a legszebb álmokat	183
Örökké, hogy egy mozdulat	184
Mintha minden valami gömb	185
S hogy semmi válik semmivé	186
Ha csak azt, hogy egy év alatt	187
Mintha a nyakamban a kő	188
Mekkora UFO ez a hely?	189
Még mindig könnyebb veszteni?	190
Mintha nem nézné, hogy megöl	191
Azt akarom mondani, hogy	192
Én azelőtt fák és füvek	193
Igen, egészen eltörött	194
S hogy a között között a köz	195
Mindig csak egy-két emberen	196
Mindig a másik mondja ki	197
Én mindig azon a lyukon	198
A koponyám csúcsáig ér	199
Ez a hatalmas felület	200
Ez a semmi, két semmi közt	201
S hogy néha azt se, melyik az	202
S hogy öt kenyeret, s öt halat	203
S akkor egy csillag egy magon	204
S ha nélküle akkor se megy	205
Még minden elképzelhető	206
Dől a távcsőből a remény	207
Most, hogy vége a diktatúr
Nézik, hogy meddig ér a szád	211
Most, hogy vége a diktatúr	212
Az a legjobb, ha hazudik	213
Süt a fehér macska foga	214
Tudja, hogy nincsen semmi baj	215
Lehet, hogy most ez a Gulág?	216
Mind hasonlít valakire	217
Már föl is áldozza magát	218
Micsoda bugyrok elhaló	219
Ők a mese végén a könny	220
Azért asszony, merthogy viszik?	221
Ahogyan rád szakad a ház	222
S hogy feküdt a kertben, ami	223
Ez az indigós lihegés	224
S hogy még egy kicsi türelem	225
Ó én szeretném, ha szeret	226
Végigmegy rajtam, mint a tű	227
Ez az eszelős cicoma	228
Helyben csúszkálna a higany	229
Ide mindig kell egy atya	230
S mert győznek folyton a kicsik	231
A csillagok tüzes dugók	232
Két hasáb közt a harmadik	233
És most megint, hogy mi közöm?	234
Érzem, hogy valaki figyel	235
Mintha a számhoz tartanám	236
Uram, ezek nem emberek	237
A között helyett a közel
Mint mikor egy nyárőszi nap	241
Ahogy mennek el a hajók	242
Az a fényes szárny a seben	243
A repedés a sarkamon	244
A folt, ahogy kerülgeti	245
A hely színei, ahol él	246
A között helyett a közel	247
A nyelv van benne legalul	248
Ahogy a tükör megremeg	249
Két szó között az egyenes	250
A célok helyett a helyek	251
Ahol az altatás után	252
A lehetett volna, ha hol?	253
Talán választott városom	254
Mennyi csont és bőr egy helyen	255
Én tudom, hogy a számon át	256
A kezem, ahogy ott hagyom	257
Tehát a bal szemem a jobb	258
Mint a sötéttel a szoba	259
Mintha kezdetétől a reccs	260
S hogy akkor mihez, ha se már?	261
Emitt a mérleg, ott a súly	262
Mintha nem, hogy Szarajevó	263
Ó én gyávább is lehetek	264
Majd az ötödik temetés	265
Mennyire szégyellte, ha félt	266
Egy hajszál a pillanaton	267
Betűrendes mutató	269