A szerelem bolondja

Előszó

Részlet a kötetből:

Föllép a hős.

Méltóztassanak csak egyszer figyelmes pillantást vetni az ó- és újvilág térképére, mely a mérföldeket feltüntető fokokra is be van osztva s csodálkozni fognak, ha kiszámítják a távolságot az elragadó szépségű Páris városa és Washington harmadik kerületének éppenséggel nem elragadó szépségű rendőri állomása közt. Ez a távolság több ezer mérföldre rug. Méltóztassanak azután belepillantani a nevezett rendőri állomás naplójába s akkor még nagyobb csodálkozással fogják látni, hogy ebben az irka-firkában a nagyon kevert lakosság sem a köztársaság java, sem valamely személy ellen merényletet nem követett el. „Súlyos kihágás" előfordul nagy, vastag betűkkel írva a naplóban s ez legalább is oly tágra nyújtható fogalom, mint diplomácia, társaság vagy becsületesség.
Tudtommal egyáltalában nem létezik egy James Osborne nevü ember. Ha a véletlen mégis úgy akarná, hogy létezzék, úgy legyen szabad remélnem, hogy az illető megbocsát Washington polgári törvényének, saját bizalmamnak és hősöm kétes Ízlésének. A James Osborne név csak azon egyszerű okból szerepel itt, mivel a bűnösnek hirtelen ez a név jutott eszébe, mikor rettenetes erőfeszítéssel iparkodott személyazonosságát eltitkolni. Mentségére tegyük föl, hogy a John Smoth, William Jones vagy John Brown nevet mondta volna be. Még ma is kénytelen volna ügyvédeket fizetni, hogy védjék meg a rágalmazás és névbirtoklás címén beadott följelentések ellen. S különben is, talán ezekkel a nevekkel nem ébresztette volna fel a mindent kiszimatoló rendőrség örökké éber gyanuját? Vissza