Előszó
Harminc esztendő telt el azóta, hogy a fasizmus elnyomásától sokat szenvedett országunk egy része a Szovjetunió Vörös Hadseregének csapásai nyomán felszabadult. Alig telt el egy hónap a megyeszékhely, Debrecen felszabadulása után, amikor 1944. november 15-én, a felszabadult országrész első kommunista napilapjaként megjelent a Néplap. Időközben a Néplap Naplóra változtatta a nevét, de mi büszkén valljuk és ápoljuk a Néplap hagyományait.
A Néplap megjelenésének első pillanatától kezdve pártunk éles fegyvere volt a fasiszta rablóháború, a tőkés és földesúri elnyomás ellen, a demokratikus nemzeti összefogásért vívott harcban. A Néplap új, friss, emberi hangon szólt a negyedszázados fasiszta propaganda után.
A Néplap 30 évvel ezelőtt megjelent első számaiban a születő magyar demokrácia hangja szólal meg. Ezek ez elsárgult újságlapok a fasiszta fenevad utolsó görcsös vonaglásait, a sok száz éves rabság végét, a magyar nép igazi harcának születését jelzik.
A Néplap a kor hű krónikása volt. Benne jelentek meg olyan fontos dokumentumok, mint a Magyar Kommunista Párt javaslata az ország demokratikus újjáépítésére. A Néplap volt a krónikása a születő új államiság első lépésének, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulásának, illetve első intézkedéseinek. A Néplapban látott napvilágot a magyar nép sok száz éves harcát eldöntő per végső okmányaként a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló törvény.
E kis kiadványban emléket kivánunk állítani annak a küzdelemnek, annak a harcnak, amelynek a Néplap három évtizeddel ezelőtt részese volt.
Egy ilyen szűk lehetőség, mint egy minikönyv terjedelme, nem adhat módot a kor teljes áttekintésére, de az itt közölt - és a Néplapban annak idején megjelent - dokumentumok felvillantanak valamit abból a küzdelemből, amit a Napló elődje, a Néplap, 30 évvel ezelőtt egy új élet születéséért folytatott.
Pallás Imre,
a Napló főszerkesztője
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal