Bevezetés | 13 |
A shell | 15 |
Mi a shell? | 15 |
A bourne-shell család: sh, ksh, bash, zsh, rc | 17 |
A C-shell család: csh, tcsh | 18 |
Milyen shellt használjunk? | 20 |
A shell típusának átmeneti megváltoztatása | 22 |
A login shell típusának megváltoztatása: chsh | 23 |
A C-shell használata | 25 |
Kapcsolóként működő shell változók: set, unset | 25 |
Karakterláncokat tároló shell változók: set | 27 |
A shell változók értékének kiíratása: echo | 28 |
A környezeti változók: setenv, printenv | 29 |
A környezeti és a shell változók kapcsolata | 31 |
A shell beépített parancsai | 33 |
A keresési útvonal | 33 |
A shell prompt | 35 |
Az esemény puffer: history | 37 |
Az esemény puffer használata | 39 |
Egy példa az esemény puffer használatára: file-ok véletlen törlésének elkerülése | 41 |
Helyettesítő nevek használata: alias, unalias | 42 |
Argumentumok használata helyettesítő nevekkel | 44 |
Példa helyettesítő nevek használata: a munkakönyvtár számontartása | 45 |
Még egy példa helyettesítő nevek használatára: file-ok véletlen törlésének elkerülése | 46 |
Konfigurációs file-ok: .cshrc, .login, .logout | 47 |
A shell scriptek | 49 |
A Korn-shell használata | 52 |
A shell opciók: set-o, set+o | 52 |
Beépített shell változók: set | 54 |
Változó értékének megjelenítése: print | 56 |
Shell változók exportálása: export | 58 |
A shell beépített parancsai: type | 60 |
A keresési útvonal | 61 |
A shell prompt | 63 |
A history file: history | 65 |
A history file parancsainak újrahasználata: r | 68 |
Hogyan kerülhetjük el a tévedéseket a file-ok törlésénél? (Példa a history file haszná(latá)ra) | 71 |
Parancsok helyettesítő nevei: alias, unalias, whence | 72 |
Hogyan kerülhetjük el a tévedéseket file-ok törlésénél? (Példa a helyettesítő név haszná(latá)ra) | 74 |
Beépített szövegszerkesztők | 76 |
A vi beépített szövegszerkesztő használata | 77 |
Az emacs beépített szövegszerkesztő használata | 80 |
Inicializációs és terminációs file-ok: .profile, .kshrc, .logout | 82 |
Shell scriptek | 85 |
Hálózatok és címek | 87 |
A Unix levelező rendszerének áttekintése | 87 |
TCP/IP: traceroute | 88 |
Mi az az Internet? | 91 |
Valóban az Internethez tartozunk? | 91 |
A szabványos Internet címek | 92 |
Internet címzés: a régi forma | 94 |
A szabványos Internet címzés variációi | 94 |
Szabványos Internet címzés: a nemzetközi forma | 95 |
Pszeudo-Internet címek | 97 |
UUCP címzés és a bumm-út | 98 |
Levelezés más hálózatokkal | 99 |
Az elm elektronikus levelezőprogram | 101 |
Az elm rövid története | 101 |
Ráhangolódás az elm-re | 102 |
Dokumentáció | 103 |
Az elm elindítása és leállítása | 104 |
A fő képernyő | 105 |
Az index | 106 |
Mozgás az index-ben | 108 |
Egy levél megjelenítése | 110 |
Egy új levél megírása | 112 |
Az elm elindítása egy levél elküldéséhez | 114 |
Állományok csatolása a levelekhez | 115 |
Válaszadás a levelekre | 115 |
Levél továbbítása és továbbpattintása | 117 |
Levelek mentése | 118 |
Levelek törlése | 119 |
Címlista használata: álnevek (aliases) | 120 |
Az elm testreszabása: opciók és az elmrc állomány | 121 |
Unix parancsok használata | 122 |
Az elm programcsalád tagjai: answer, messages, cheskalias, listalias, newmail, readmsg, frm | 124 |
További műveletek file-okkal | 125 |
File-ok hozzáférési jogai | 125 |
Ahogy a Unix a file-ok hozzáférési jogait nyilvántartja: id | 126 |
A hozzáférési jogok megjelenítése: ls-l | 128 |
File módok | 129 |
A hozzáférési jogok megváltoztatása: chmod | 131 |
Hogyan szabja meg a Unix egy új file hozzáférési jogait: umask | 132 |
A link gondolata | 133 |
Többszörös link egy file-ra | 134 |
Új link létrehozása: ln | 135 |
Hogyan működnek az alapvető file-kezelő parancsok? | 136 |
Szimbolikus link: ln-s | 137 |
Processzek és job vezérlés | 139 |
Előtérben és háttérben lévő processzek | 139 |
Mikor ne futtassunk a háttérben? | 141 |
Processz felfüggesztése: job vezérlés | 143 |
Felfüggesztett job-ok kilistázása: jobs | 144 |
Felfüggesztett job előtérbe hozása: fg | 145 |
Felfüggesztett job háttérbe küldése: bg | 147 |
Processzek állapotának megjelenítése: ps | 148 |
Processz leállítása: kill | 149 |
A vi szövegszerkesztő | 153 |
Melyik szerkesztőt használjuk? | 154 |
Mi a vi? | 155 |
Hogyan indítsuk el a vi-t? | 156 |
A parancs- és az adatbeviteli üzemmód | 157 |
File-ok megnyitása vi-al csak olvasásra | 159 |
Adatmentés rendszerleállás után | 160 |
Hogyan léphetünk ki a vi-ból? | 161 |
A vi képernyőkezelése | 162 |
A vi és az ex parancsok használata | 163 |
Hogyan tanuljuk a vi parancsokat? | 164 |
A kurzor mozgatása | 166 |
Mozgás a szerkesztő pufferben | 171 |
Szövegminták keresése a szerkesztő pufferben | 172 |
Sorszámozás használata | 174 |
Adatok bevitele a szerkesztő pufferbe | 176 |
A szerkesztő puffer tartalmának javítása | 179 |
Szövegminták helyettesítése | 182 |
Cserék ismétlése és visszavonása | 186 |
Kis- és nagybetűk cseréje | 187 |
A sorok hosszának szabályozása | 188 |
Adatok törlése a szerkesztő pufferből | 191 |
Az utoljára törölt szöveg másolása | 194 |
Sorok másolása és mozgatása | 196 |
Shell parancsok használata a vi-ból | 197 |
Adatok beolvasása a szerkesztő pufferbe | 199 |
Adatkezelés shell parancsok használatával | 201 |
Az adatok file-ba mentése | 203 |
Áttérés új file szerkesztésére | 204 |
Rövidítések használata | 205 |
A vi inicializálása a .exrc file segítségével | 206 |
Szövegek haladó szintű kezelése | 208 |
Az áradatszerkesztő: sed | 208 |
Szerkesztőműveletek megadása a parancssorban | 209 |
File-ban lévő szerkesztő script használata | 211 |
A normál kimenet elnyomása | 215 |
Több filenév használata | 217 |
További példák a sed használatára | 218 |
A sed sor- és ideiglenes tárolói | 222 |
Bevezetés az awk parancs használatába | 226 |
Hivatkozás a sor mezőire | 228 |
Beépített minták | 230 |
Beépített változók | 231 |
A felhasználó által definiált változók | 233 |
Műveletek és függvények | 234 |
Feltételes mintaválasztás | 234 |
Mintatartományok | 237 |
További irodalom az awk-ról | 237 |
Összefoglalás | 238 |
A shell mint programnyelv | 239 |
Inicializációs file (login profile) | 239 |
Shell scriptek | 240 |
Néhány egyszerű shell script | 240 |
A shell scriptek elnevezése | 241 |
Shell változók | 244 |
Beépített shell változók | 246 |
A parancsok keresési útvonalának módosítása | 246 |
Shell változó megadása egy parancs kimenetén keresztül | 247 |
A shell scriptek argumentumai | 248 |
Ismét az echo parancsról | 249 |
A shell programozás | 251 |
Ciklusok készítése a for utasítással | 253 |
Feltételes vezérlési szerkezet: az if utasítás | 254 |
Az if utasítás | 255 |
Az exit utasítás | 256 |
Az else utasítás | 257 |
Az elif utasítás | 258 |
A test parancs | 259 |
A numerikus értékek tesztelése | 259 |
A file típusok tesztelése | 261 |
A karakterláncok tesztelése | 263 |
Tesztkombinációk: a -a és a -o operátorok használata | 266 |
Az if és for utasítások kombinációja | 267 |
Ciklusok létrehozása a while utasítással | 268 |
Ciklusok futásának módosítása a break és continue parancsokkal | 269 |
Az until utasítás | 271 |
A true és false parancsok | 271 |
Szelektív programvégrehajtás a case utasítás segítségével | 272 |
A /tmp könyvtár használata | 275 |
Megjegyzések beszúrása shell programokba | 276 |
Programok futásának megszakítása | 276 |
Aritmetikai műveletek az expr parancs segítségével | 279 |
Beágyazott dokumentumok | 282 |
A shell scriptek inputjának kezelése | 283 |
A shell scriptek inputjának továbbadása | 284 |
Interaktív shell scriptek készítése a read utasítással | 284 |
Shell függvények | 288 |
A shell scriptek hibamentesítése | 290 |
Összefoglalás | 292 |
Rendszeradminisztráció | 293 |
Különleges felhasználók | 294 |
A rendszer indítása és leállítása | 294 |
A dátum beállítása: date | 296 |
Belépés a többfelhasználós módba | 297 |
A rendszerindító script | 297 |
A rendszer leállítása | 298 |
Accountok, felhasználók és csoportok | 299 |
A jelszó file | 299 |
A csoportfile | 301 |
Új felhasználó felvétele a rendszerre | 302 |
A tulajdonos változtatása: chown és chgrp | 303 |
A jelszó változtatása: passwd | 303 |
Speciális file módok beállítása: chmod | 304 |
Rendszergazdává válás a su paranccsal | 304 |
File-rendszerek | 305 |
A root file-rendszer | 307 |
File-rendszerek létrehozása: mkfs | 308 |
File-rendszer hozzáépítése a rendszerhez: mount | 308 |
File-rendszer lebontása a rendszerről: umount | 310 |
A ki- és bemenet szinkronizálása: sync | 311 |
Eszközök és speciális file-ok | 312 |
A rendszer bővítése új eszközzel: mknod | 312 |
A find parancs | 313 |
Biztonsági másolat (backup) és helyreállítás | 316 |
Biztonsági másolat és helyreállítás a cpio-val | 317 |
File-ok archiválása a cpio-val | 317 |
File-ok helyreállítása a cpio-val | 319 |
Könyvtárak másolása a cpio-val | 321 |
A szalagos archiváló program: tar | 321 |
Biztonsági mentés szalagra a tar segítségével | 321 |
File-ok visszaolvasása mágnesszalagról a tar segítségével | 322 |
A file-rendszer karbantartása: fsck | 323 |
A file-rendszer integritásának ellenőrzése az fsck-val | 325 |
A lost+found könyvtár | 326 |
Egyéb adminisztratív témák | 326 |
A terminál jellemzőinek változtatása | 327 |
Periodikus job-ok futtatása: cron | 327 |
A Unix rendszer kézikönyvének gondozása | 329 |
Zárszó a rendszeradminisztrációhoz | 330 |
Tárgymutató | 331 |