Nemzetközi jog a gyakorlatban

Tartalom

Bevezetés 13
Folyóiratok és a használt rövidítések jegyzéke 15
I. Az állam 19
1. Az állam a nemzetközi jogban 19
2. Az állam szerepének változása a globalizáció folyamatában 24
2.1. A homogenizálódó jog 27
2.2. A transznacionális jog 31
II. Államterület 35
1. Az államterület a nemzetközi jogban 35
2. A Magyar Köztársaság államterülete, a trianoni és a párizsi békeszerződések 40
3. A határrendészet és a határrezsimre vonatkozó nemzetközi szerződések 42
4. Az Európai Unió határai 48
5. A folyók jogállása és a Duna nemzetközi jogi helyzete 51
6. Látszólag különleges helyzetű államterületek 54
6.1. A külképviseletek jogállása 54
6.2. Tranzit- és vámszabad területek 57
6.3. Győr-sopron-ébenfurti vasút 59
III. Népesség 60
1. Állampolgárok 61
1.2. Állampolgárság a nemzetközi jogban, az állampolgárság fogalma és alapelvei 63
1.3. Az állampolgárságra vonatkozó nemzetközi egyezmények 73
1.4. A kettős és többes állampolgárság és a hontalanság 76
1.5. A jogi személy honossága 87
1.6. A magyar állampolgárság és annak nemzetközi jogi elemei 89
1.6.1. A magyar állampolgársági jog alapvető szabályai 89
1.6.1.1. Alapelvek 90
1.6.1.2. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése 91
1.6.1.3. A magyar állampolgárság megszűnése. 94
1.6.1.4. Az állampolgárság igazolása és állampolgársági eljárások 95
1.6.2. A magyar állampolgárság nemzetközi jogi összefüggései 98
1.7. Nemzeti hovatartozás és állampolgárság 101
1.8. Az Európai Unió állampolgársága 103
2. Külföldiek 105
2.1. Az idegenjog 106
2.1.1. Az idegenjog nemzetközi jogi háttere 107
2.1.2. Az idegenek jogállása a magyar jogban 113
2.1.2.1. Az idegenek alkotmányos és politikai jogai 114
2.1.2.2. Az idegenek polgári jogi jogállása, vegyes vállalatok 115
2.1.2.3. A külföldiek munkavállalása 124
2.1.2.4. A külföldiek ingatlanszerzése 129
2.2. Az idegenrendészet és vízumrendészet 132
2.2.1. Nemzetközi együttműködés az idegenrendészet területén 135
2.2.2. A magyar idegenrendészet 136
2.2.3. Vízumrendészet és vízumpolitika 150
2.2.3.1. A magyar vízumrendészet 156
2.2.3.2. Vízummentességi megállapodások, nemzetközi együttműködés a vízumjogban 161
2.2.3.3. Az európai közösség vízumrendészete, a schengeni rendszer 163
2.3. A menekültjog 171
2.3.1. A menekültügy a nemzetközi jogban és az Európai Unióban 171
2.3.2. A menekültügy a magyar jogban 176
3. A népesség nyilvántartása 188
IV. Államhatalom 193
1. A személyi felségjogok 195
1.1. Diplomáciai és konzuli védelem 198
1.1.1. A diplomáciai védelem 199
1.1.2. A konzuli védelem 206
1.1.2.1. A magyar állampolgárok érdekvédelmének alkotmányjogi alapjai 210
1.1.2.2. A konzuli védelem a magyar jogban 212
1.1.2.2.1. A magyar konzuli jog alapvető rendelkezései 213
1.1.2.2.1.1. A konzuli szolgálat 213
1.1.2.2.1.2. A személyi adatok védelme és a konzuli szolgálatra vonatkozó eljárási szabályok 216
1.1.2.2.1.3. Adatvédelem 217
1.1.2.2.1.4. Eljárási szabályok 222
1.1.2.2.1.5. A konzuli díjak és illetékek.. 224
1.1.2.2.2. A konzuli törvény személyi hatálya és a konzuli védelem nevesített formái 227
1.1.2.2.2.1. Tanácsadás és segítségnyújtás 229
1.1.2.2.2.2. Bajba jutott magyar állampolgárok védelme 232
1.1.2.2.2.3. Segítségnyújtás baleset vagy erőszakos bűncselekmény áldozatainak, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegnek 235
1.1.2.2.2.4. Segítségnyújtás katasztrófa, háború, vagy fegyveres összeütközés esetén 238
1.1.2.2.2.5. Személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgárok védelme 239
1.1.2.2.2.6. Haláleset 246
1.1.2.2.2.7. Hagyatéki ügyek 249
1.1.2.2.2.8. Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott magyar állampolgár védelme 253
1.1.2.2.2.9. Távollevő személy képviselete 256
1.1.2.2.2.10. A konzuli kerületben lakó állampolgárok nyilvántartása és érdekvédelme 258
1.1.2.3. Az Európai Unió állampolgárainak a diplomáciai és konzuli képviseleteken keresztüli védelme 262
2. Területi felségjogok 263
2.1. A területi felségjog korlátozása, a diplomáciai és konzuli kiváltságok és mentességek 265
2.2. A területi felségjog korlátozása, a konzuli feladatok 271
2.2.1. Kollíziós lehetőségek a konzuli feladatok tekintetében 276
2.2.2. A magyar konzuli szolgálat közigazgatási feladatai 279
3. Joghatóság és extraterritoriális jogalkotás 280
3.1. A joghatóság 280
3.2. Az extraterritoriális jogalkotás 283
3.2.1. A territorialitás elve 286
3.2.1.1. Az elkövetés helyének kérdése (eredményelv) 287
3.2.1.2. Államosítások és devizajog 290
3.2.2. Személyi felségjog elve 291
3.2.3. Hajók és repülőgépek jogállása 295
3.2.4. Az egyetemesség elve 297
3.2.5. A belügyekbe történő beavatkozás 298
4. Az államhatalom korlátozása, az immunitás 301
4.1. Az állam immunitása 302
4.1.1. A diplomáciai és konzuli képviseletek mentességei és az állam immunitása 304
4.1.2. Paradigmaváltás a nemzetközi magánjogokban 306
4.1.3. Az állam immunitása a magyar nemzetközi magánjogban 311
4.2. Az act of state doktrína 312
4.3. Személyek immunitása 314
4.4. Nemzetközi szerződések alapján fennálló immunitások a magyar jogban 317
V. A határon átlépő közigazgatási együttműködések 319
1. A gyámsági és gondnoksági ügyek 321
2. A szabad mozgáshoz való jog és az útlevélrendészet 325
2.1. Az útlevél és a külföldre utazáshoz való jog nemzetközi jogi alapjai 325
2.2. A külföldre utazáshoz való jog, mint emberi alapjog 326
2.3. Az útlevél előtörténete 330
2.4. Az útlevélre vonatkozó nemzetközi jogi szokványok és az útlevél funkciói 332
2.5. A magyar útlevélrendészet 340
2.6. A külföldiek úti okmánnyal történő ellátása 347
3. A személyi állapot egyes nemzetközi aspektusai 347
3.1. A nemzetközi magánjog területén kötött többoldalú egyezmények 348
3.2. Magyar állampolgárok külföldi anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezése 350
3.3. Házasságkötés nemzetközi aspektusai 354
3.4. Gyermektartási ügyek 359
4. Nemzetközi közlekedési jog és a határon átlépő gépjárműforgalom 362
4.1. Közúti fuvarozás 363
4.2. Hajózás 364
4.3. Határon átlépő gépjárműforgalom 366
4.4. Légi közlekedés 377
5. Külföldi bizonyítványok elismerése 379
6. Nemzetközi pénzügyi egyezmények 382
6.1. A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények. 383
6.2. A beruházások és a külföldiek tulajdonának védelme 384
6.3. Vagyonjogi megállapodások (lump sum agreements). 386
6.4. A devizajog 388
7. Együttműködés a szervezett bűnözés ellen 390
8. Nemzetközi együttműködés az egészségügyben és a szociálpolitikában 394
8.1. Nemzetközi együttműködés a szociálpolitikában 394
8.2. Nyugdíjak átutalása külföldre, nyugdíjrendszer a közösségi jogban 399
8.3. Egészségügyi ellátás 400
8.3.1. Egészségügyi ellátás az Unióban 400
8.3.2. Egészségügyi ellátások az Unión kívüli országokban 401
9. Munkavállalás külföldön, nemzetközi együttműködés a munkaerő-áramlás szabályozásában 402
10. A közigazgatási eljárás külföldi elemei, jogsegély közigazgatási ügyekben 407
11. Vámjog 410
11.1. Váminformációk és fontosabb nemzetközi vámegyezmények 411
11.2. Vámszabályok az Európai Unión belül 411
11.3. Vámmentességek az Európai Unióban 414
11.4. Gépjárművek behozatala Magyarországra 420
12. Nemzetközi hírközlés és kommunikáció joga 422
12.1. Az éter és a világűr 422
12.2. Az internet 425
13. Nemzetközi együttműködés a környezet- és természetvédelemben 428
VI. Határon átlépő okiratforgalom és kézbesítés 435
1. Okiratkészítés külföldön, külföldi okiratok diplomáciai felülhitelesítése 435
1.1. A konzul közjegyzői funkciói 436
1.2. A konzuli letét 443
1.3. Külföldi okiratok diplomáciai (konzuli) felülhitelesítése 445
1.3.1. A diplomáciai felülhitelesítés nemzetközi jogi alapjai 447
1.3.2. A diplomáciai felülhitelesítés alóli mentesség 450
1.4. A külföldi közokiratok hitelesítése a magyar jogban 452
1.5. A külföldi felhasználásra szánt magyar okiratok hitelesítése és felülhitelesítése 455
2. Az okiratok nemzetközi jogi kézbesítése 456
2.1. A diplomáciai kézbesítés 461
2.2. A konzuli kézbesítés 463
3. A hiteles fordítás kérdései 470
VII. Nemzetközi együttműködés a büntetőjogban 474
1. Nemzetközi büntetőjogi jogsegély 474
1.1. A kiadatás 476
1.2. A büntetőeljárás átadása és átvétele 477
1.3. Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele 477
1.4. Eljárási jogsegély 478
2. A bűnügyi jogsegély alapjául szolgáló nemzetközi egyezmények 479
3. Az Európai Unió tagállamaival folytatott büntetőjogi együttműködés 485
VIII. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga 493
1. A diplomáciai kapcsolatok joga 495
1.1. A diplomáciai kapcsolatok felvétele, diplomáciai képviseletek létesítése és a diplomáciai kapcsolatok megszakadása 497
1.2. A diplomáciai képviselet szervezeti és tárgyi értelemben 500
1.3. A diplomáciai képviselet személyzete 506
1.4. A diplomáciai képviseletek feladatköre 519
1.5. A képviseletek kiváltságai, mentességei és könnyítései 528
1.5.1. Lobogó-és címerhasználat 529
1.5.2. A sérthetetlenség 529
1.5.3. A diplomáciai poggyász és a futár sérthetetlensége 544
1.5.4. A diplomáciai futár 548
1.5.5. Diplomáciai menedék 549
1.5.6. Adómentesség 552
1.5.7. Könnyítések 553
1.6. A képviselet tagjainak szabad mozgása és a képviselet kapcsolattartása 556
1.7. A diplomáciai képviselő kiváltságai és mentességei 561
1.7.1. A diplomáciai képviselők immunitása 568
1.7.2. A diplomáciai képviselő büntető joghatóság alóli mentessége 570
1.7.3. A diplomáciai képviselő polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentessége 572
1.7.4. A tanúvallomás alóli mentesség 580
1.7.5. Mentesség a végrehajtás alól 581
1.7.6. A küldő állam joghatósága 581
1.7.7. A mentességek kezdete és vége 582
1.7.8. Lemondás a joghatósági és végrehajtási mentességekről 585
1.7.9. Más mentességek 588
1.8. A fogadó állam törvényeinek tiszteletben tartása 593
1.9. Visszaélés a kiváltságokkal és mentességekkel 597
1.10. A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a viszonosság és az egyezmény szankciórendszere 601
1.11. A diplomáciai kapcsolatok joga és „háború" joga 609
2. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok összefüggései 612
3. A konzuli kapcsolatok joga 617
3.1. A konzuli kapcsolatok fogalma, felvétele és megszűnése. 617
3.2. A konzuli képviselet szervezeti és területi értelemben 620
3.3. A konzuli képviselet személyzete 630
3.4. A konzuli kerület és irattár 641
3.5. Konzuli feladatok, érintkezés a küldő állammal és annak honosaival, valamint a fogadó állammal 644
3.6. A konzuli kiváltságok és mentességek 648
4. Diplomáciai és konzuli kiváltságok és mentességek a magyar jogban 656
5. A tiszteletbeli konzuli intézmény a magyar jogban 657
6. A nemzetközi szervezetek mellé rendelt képviseletek 663
IX. A Magyar Köztársaság részvétele a nemzetközi jog alakításában és a külpolitikában 666
1. A külügyi hatalom 667
1.1. A köztársasági elnök jogköre és feladatai 671
1.2. Az Országgyűlés részvétele a külügyekben 674
1.3. A kormány jogköre és feladatai 677
1.4. Más intézmények (Alkotmánybíróság és népszavazás) 683
1.4.1. Alkotmánybíróság 683
1.4.2. Népszavazás 686
1.5. A külpolitikai államcélok és az alkotmány önkorlátozásai 691
1.6. Az alkotmány érvényesülésének külpolitikai határai.. 696
1.7. A külpolitika bírói kontrolljának elméleti kérdései 698
2. A külügyek közigazgatása 700
2.1. A külügyi közigazgatás fogalma és sajátosságai 701
2.2. A külügyi közigazgatás szervezete 704
2.3. A külügyi hatalom és a közigazgatás normatív szabályozása 709
2.3.1. A külügyek közigazgatásának központi szerve, a Külügyminisztérium 711
2.3.2. A külképviseletek mint a közigazgatás külső szervei 718
X. A nemzetközi jog és a belső jog 721
1. A nemzetközi jog forrásai és a viszonosság 721
1.1. A szokásjog 722
1.2. A nemzetközi szerződések 724
1.3. A civilizált államok által elismert általános jogelvek, és a ius cogens 725
1.4. Segédeszközök a nemzetközi jog tartalmának megállapításához 728
2. A nemzetközi szerződések megkötésének joga 729
2.1. A szerződések létrejötte 729
2.2. A szerződések végrehajtása 731
2.3. A szerződések érvénytelensége 732
2.4. A szerződések megszűnése és felfüggesztése 735
3. A nemzetközi jog belső jogba történő integrálásának alapkérdései 738
4. A magyar jog normái a nemzetközi szerződések megkötéséről 742
5. A nemzetközi jog szabályainak átvétele a magyar jogban 752
5.1. A belső jog és a nemzetközi jog viszonya 752
5.2. A nemzetközi szerződések alkotmányossági felülvizsgálata 752
6. A viszonosság 760
6.1. A viszonosság, mint a nemzetközi jog alapelve 760
6.2. A viszonosság a nemzetközi jog gyakorlatában 762
6.3. Viszonosság a nemzetközi kereskedelmi jogban 766
6.4. Viszonosság a nemzetközi magánjogban 768
6.5. A viszonosság a magyar jogban 771
7. A nemzetközi jog belső (bírói) alkalmazhatósága 775
7.1. A soft law kérdésköre 777
7.2. A nemzetközi szerződések alkotmányjogi megítélése. 778
7.3. A nemzetközi jog alkalmazásának néhány különleges kérdése 780
XI. Az EU és a szupranacionális jog 782
1. Nemzetközi jog és szupranacionális jog 782
2. A közösségi jog önálló érvényessége 787
3. A közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága 790
3.1. A közvetlen alkalmazhatóság fogalma 790
3.2. A hivatalból történő figyelembevételi kötelezettség 793
3.3. Az egyes jogforrások közvetlen alkalmazása 794
4. Az EB ítéleteinek joghatásai a belső jog területén 796
5. A közösségi jog elsőbbsége 797
5.1. Alkalmazási elsőbbség 798
5.2. A jogharmonizációs kötelezettség 802
5.3. A közösségi joggal konform értelmezés 803
6. A Közösség feladatkörének terjedelme 807
7. A közösségi szervek tagállamoktól fennálló függetlensége 812
8. Az európai jog és a nemzetközi jog kapcsolata 813
Tárgymutató 815
Felhasznált irodalom 827

Témakörök