kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott kiadói egész vászonkötés |
Oldalszám: | 322 oldal |
Sorozatcím: | Eötvös Károly munkái |
Kötetszám: | 20 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Nyomtatta Révai és Salamon könyvnyomdája, Budapest. |
Tájékoztató | 1 |
Szónokaink összegyűjtött beszédei | |
Nem elterjedt nemzeti olvasmányok | |
Hány nyilvános beszédet tartottam életemben? | |
Mik az okaim arra, hogy beszédeim egy részét kiadjam? | |
Az én nemzedékem | |
Az én életem feladata | |
A szolgálati idő | |
A beszéd története | 11 |
A beszéd | 12 |
A nemzet hadügyi jogai az 1867-ik törvény szerint | |
A szolgálati idő meghatározása | |
Ezt a jogot a javaslat alapján önkényüleg sérthetik | |
A hosszú szolgálati idő közgazdasági káros volta | |
A békelétszám emelése a militarizmus erősítése | |
A jogot semmiféle tekintetből fel nem áldozzuk | |
A nemzeti hadsereg | |
A beszéd története | 28 |
A beszéd | 27 |
Mit vártunk egykor a balközéptől és Tisza Kálmántól? | |
Miért akarunk erős hadsereget? | |
Miben áll a nemzeti jelleg a hadseregnél? | |
Milyen most a mi hadseregünk? | |
Mit ér Tisza Kálmán meggyőződése? | |
Gróf Széchenyi Aladár kijelentése | |
Gróf Andrássy Gyula és Tisza István tévelygései | |
Az álhazafiság | |
Az osztálytárgyalás mellőzése | |
Az 1867-iki példa | |
A német nyelv története nálunk | |
A XVI. és XVII. században | |
Mit írt Hunyady a pápának? | |
Magyar nyelv a hadseregben | |
A beszéd története | 56 |
A beszéd | 58 |
György Endre logikája | |
A magyar nyelv és a föderalizmus | |
A jus reservatum | |
Mit jelent ez a három latin szó: divina favente clementia? | |
Az 1741-iki példa | |
Ziskay Antal okoskodása | |
A szokásjog miből áll? | |
Heister Siegbert osztrák generális szokása | |
Werbőczy szokásjoga | |
Mit tesz a magyar törvények szerint a hadsereg vezénylete és belszervezete? | |
A magyar ezredek tulajdonosai | |
A "csavargó nyelv" | |
Könyörgés-e a törvény? | |
A törvényjavaslat miben tér el az 1868-iki megállapodásoktól? | |
Minő természetrajzi tünet a "Soldatenkind"? | |
A pedagogiai tekintetek | |
A nemzedék elsatnyulása | |
Különbség a katonai és polgári agy között | |
A demokráczia kérdése | |
Miért nevelik a főherczegeket katonának? | |
Mikor csempészték a német nyelvet a magyar ezredekbe? | |
A Gréwen-huszárezred kérvénye 1790-ben | |
A nemesi gárda | |
Mit ér az országgyűlési határozat | |
Deák Ferencz beszéde | |
Kurucz Csáky Mihály, a rodostói halott | |
Erkölcsi harczképesség | |
A beszéd története | 108 |
A beszéd | 109 |
Minő volt a magyar felfogás az 1866-iki háborúról? | |
Mit ér a statisztika? | |
Gróf Pongrácz Károly és Láng Lajos tudománya | |
A háborúk nem nemzetünk érdekében folytak | |
A nemzet lelkesülése hiányzott az idegen érdekű háborúkban | |
A harczképesség fenntartása a mi érdekünk | |
Az értelmiség ifjait kimélni kell | |
Az egyéves önkénytesi intézmény bevált | |
Nem szabad elrontani | |
Az egyéves önkénytesek zaklatása | |
Gróf Pongrácz meggyőződése | |
A nemzet a dinasztia zsoldosa soha nem lesz | |
Nessi Pál képviselő mentelmi ügye | |
A beszéd története | 131 |
A beszéd | 136 |
1848 előtt a mentelmi jog hatalmi kérdés volt | |
A Gotterhalte nem magyar intézmény | |
Semmi törvény nem biztosítja a Gotterhalte tiszteletét | |
Élő nemzetre idegen nemzet érzéseit ráerőszakolni nem lehet | |
Hajdan nem parancsolták a Gotterhaltét | |
A légy az ember orrán, - olyan a Gotterhalte a nemzeten | |
A vád alatt állás is büntetés | |
Mi a jellem? | |
Minő jellemének kell lenni a magyar tisztnek? | |
Mi Magyarország törvényhozói vagyunk | |
Nemzeti sérelmeink a hadseregben | |
A beszéd története | 159 |
A beszéd | 161 |
Hadügyi jogunk az 1867-iki törvény alapján | |
A létszámemelés nemzeti föltételeit most kell megszabni | |
Mi a nagyhatalmassági érdek? | |
Gróf Tisza István és gróf Andrássy Gyula érvei | |
Az ellenértékek | |
A katonai perrend | |
A magyar tisztek visszahelyezése | |
A jelvény | |
Máig se változott a nemzet és a Habsburgok közti viszony | |
Andrássy és Tisza ne bizonykodjanak az osztrákok helyett | |
A hadseregben ma is elnyomják a magyart | |
A "hier" | |
A magyar elégedetlen | |
Deák Ferencz is megtagadja az ujonczot 1889-ben | |
Hol van a régi nemzeti párt? | |
Olyan hadsereg, mint a császári osztrák, ismeretlen a tudományban | |
A nemzet igazságai | |
A beszéd története | 193 |
A beszéd | 195 |
A miniszterek ne csak a királynak, hanem a nemzetnek is hű tanácsosai legyenek | |
A földmivelési miniszter kárhoztatja a nemzetet | |
A méh természetrajza | |
A nemzet állami léte nincs elismerve | |
Miért legyen a nemzet csupán dinasztikus? | |
Mi a politikában a "lehetetlen"? | |
Miért lettem függetlenségi harmincz év előtt? | |
A dinasztika érdeke s a nemzet érdeke nem egy | |
Bosznia és a király esküje | |
Ha a hadsereget fejlesztjük: a nemzet jogait és hatalmát is fejlesztenünk kell | |
Az első közösügy 1580-ban | |
A vidéki küldöttségek | |
A jura reservata | |
Mikor csempészték a magyar ezredekbe a németséget? | |
Az idegen vezényszó ostobaság | |
A kormány egyaránt őszinte legyen a nemzettel s a királylyal szemben | |
Legyen felelős együtt a többséggel | |
Az exlexet ki lehet kerülni, de csak úgy, mint 1840-ben | |
Mi sors vár Széll Kálmánra? | |
A megrekedt szekérről le kell szállnia | |
A többség és a nemzet akarata | |
A beszéd története | 237 |
A beszéd | 238 |
A többség joga | |
A központi hivatalos jelölés | |
A végrehajtó bizottság | |
Példák | |
A hivatalos jelölés története | |
A nemzet ébredése | |
A régi választás | |
A két igazság egymás ellen | |
Idegen nemzetek példái nem irányadók | |
A királyra nemzetünk sorsát nem bízhatjuk | |
Mennyiben magyar most a magyar hadsereg | |
Mi van az 1867-iki törvényben? | |
A németséget ovrul csempészték a magyar hadseregbe | |
Mit csináltunk 37 év alatt? | |
A napkeleti szultán | |
Becsületbeli kötelesség a nemzeti hadseregért küzdeni | |
A Khuen-Héderváry kormány bemutatkozása | |
A beszéd története | 273 |
A beszéd | 275 |
A horvát miniszter szava: ha husz millió magyar volna | |
A kormányelnök "ugy csöppent" ide | |
Kinek a javaslatára lett kormányelnök? | |
Gyökere nincs se a parlamentben, se a pártokban | |
Khuen-Héderváry 1894-iki évi szerepe | |
Mostani föllépése és programmja is pongyola | |
Kormánya "folytatás"-e vagy nem? | |
Mi a szabadelvűség? | |
Mi a különös magyar szabadelvűség? | |
Az uj kormánynyal senki se nyert semmit | |
A király és a nemzeti tekintélye | |
Mi az a keresztyén irány? | |
Mit konzerváljunk | |
Bizalmatlanság | |
A beszéd története | 301 |
A beszéd | 302 |
A magyar nemzet soha nem vétkezett, hanem gyakran szerencsétlen volt | |
A pénzügyi helyzet | |
Mire való az óriási hadügyi kiadás? | |
Miként van államunk berendezve? | |
Állami kiadásaink nagy része nincs a nemzet érdekében | |
Mit vártam a kormánytól? | |
A magyar ifju nem olvadhat be az osztrák hadseregbe |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.