Harc a 3000 sziget országáért

Előszó

Részlet a füzetből:

"Kézigránát és ultimátum
Ahmed Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke 1957. november 31-én ellátogatott a dzsakartai Dzsikini elemi iskola évi ünnepségére. A gyerekek lelkesen üdvözölték Bung Karno-t ("Karno - azaz - Szukarno Testvér", az elnök népszerű megszólítása). A vendégek leültek az első sorban, megkezdődött a műsor, amikor hirtelen gyors robbanások hallatszottak, s füstfelhő árasztotta el a termet. Mire a füst eloszlott, hét szétroncsolt holttest hevert a földön, százan megsebesültek, köztük ötven kisgyerek. A merénylők nem értek célt, Sukarno életben maradt.
A nyomozás bebizonyította, hogy a merénylet szálait Szingapurban és Szumátra szigetén szőtték. Szingapurban, ahol a volt gyarmatosítók, a hollandok 9 hadihajója tartózkodik állandó készenlétben, ahol a kormányellenes szervezetek röplapjait nyomtatják, ahol éjjel-nappal működik a hamis indonéz pénzt gyártó bankóprés. Szumátra szigetén, ahol a lázadó ezredesek Ahmad Husszein vezetésével február végén ultimátumot intéztek a kormányhoz: követelték, hogy mondjon le. Amikor a kormány elutasította az ultimátumot, március 15-én ellenkormány alakult a közép-szumátriai Padangban, s a holland, amerikai és angol imperialisták támogatásával kinyilatkoztatta programját: harc az indonéz demokrácia, a kommunista mozgalom s a holland javak államosítása ellen." Vissza