1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Repülési hírközlés I-II.

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 443 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-10-4178-6
Megjegyzés: Tankönyvi számok: 36333/I-II. Az I. kötet 578+30 példányban jelent meg, 326 fekete-fehér ábrával illusztrált. A II. kötet 578+30 példányban jelent meg, 79 fekete-fehér ábrával. Kihajtható mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A hírközlés egyidős az emberi társadalom kialakulásával.
Döntő fejlődése mégis csak a múlt század utolsó harmadától következett be, az elektromágneses energiatovábbítás alapvető... Tovább

Előszó

A hírközlés egyidős az emberi társadalom kialakulásával.
Döntő fejlődése mégis csak a múlt század utolsó harmadától következett be, az elektromágneses energiatovábbítás alapvető törvényszerűségeinek felismerésével.
A vezetéknélküli jelátvitel elméleti alapjaival, a térben szabadon terjedő elektromágneses hullámokkal, a múlt század 60-as éveiben Clark Maxwell - Faraday kísérleteiből kiindulva - foglalkozott. Elméleti eredményeit a gyakorlatban először Heinrich Hertz igazolta kísérleteivel 1887-88-ban. A következő lépést Alexander Popov fizikus tette meg, akinek először sikerült nagyobb távolságot áthidalni a vezetéknélküli hírközlésben. Eszköze antennával ellátott szikraadó volt, melynek segítségével morzejeleket tudott vezeték nélkül továbbítani.
Ebben az időben egyre több kutatót, fizikust foglalkoztatott a vezetéknélküli hírközlés és napról napra új felfedezések, találmányok születtek. Közéjük tartozott Marconi is, aki Popovtól függetlenül, vele szinte egy időben ért el a vezetéknélküli hírközlésben azonos eredményeket. A kezdeti nehézségek - a vezetékes technika monopóliumának leküzdése - után hihetetlenül gyors fejlődésnek indult a rádiózás. A fejlődés fontosabb állomásai a következők voltak:
- Wien-féle kioltó-szikraközös adó,
- gépadó,
- kételektródás cső,
- kristály detektor,
- rácsos elektroncső,
- visszacsatolás elve, amely Meisner nevéhez fűződik s a csillapítatlan rezgések keletkezésével lehetővé válik a telefonikus átvitel (1913).
A felgyorsult fejlődés eredményeképpen 1920-21-ben a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban műsorközlő rádióállomás létesült.
A detektoros vevőkészülékeket hamarosan felváltották az elektroncsöves, majd a sok csöves, sok hangolt körös egyenes vevőkészülékek. Végül a szuperheterodin vevőkészülékek is megjelentek. Az egyre több rádióállomás megjelenése a hullámsávok kiterjesztéséhez és a rövidhullámok nagy távolság-áthidaló képességének felfedezéséhez vezetett. A tulajdonképpeni rádiózás fejlődésében az 1930-as évek elejére egy korszak lezárult, s a fejlesztés iránya a televízió, rádiólokáció területére tevődött át. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a rádiózás fejlődése megállt, hiszen az elektrotechnikai tudományos felfedezések eredményeit a rádiózásban alkalmazzák napjainkban is (félvezetők, integrált áramkörök) csak a kutatás területe változott. Vissza

Tartalom

I. kötet:
Bevezetés
1. Az adás- és vételtechnika alapjai 5
1.1. A hullámsávok felosztása 5
1.2. Az elektromágneses hullámok terjedése 6
1.3. A hullámsávok sajátosságai 8
1.4. Modulációs rendszerek 10
1.4.1. Amplitúdómoduláció 10
1.4.2. Frekvenciamoduláció 16
1.4.3. Fázisszögmoduláció 18
1.4.4. A frekvencia- és fázisszögmoduláció összehasonlítása 19
1.5. Repülőgépek rádióberendezései 19
2. Passzív elemek a rádiótechnikában 21
2.1. Passzív elemek 21
2.2. RLC áramkörök 25
2.2.1. Szűrők 25
2.2.2. Csatolt rezgőkörök 34
2.3. Rezgő kristályok 37
3. Aktív elemek a rádiótechnikában 40
3.1. Elektroncsövek 40
3.1.1. Vákuumdióda 41
3.1.2. A trióda 43
3.1.3. A pentóda 45
3.1.4. Különleges elektroncsövek 46
3.2. Félvezetők 47
3.2.1. Rétegdióda 48
3.2.2. A tranzisztor 52
3.2.3. Különleges félvezetők 58
3.2.4. Integrált áramkörök 63
4. Félvezetők és elektroncsövek alapkapcsolásai 67
4.1. Egyenirányító kapcsolások 67
4.2. A munkapont 70
4.2.1. A munkapont beállítása 70
4.2.2. Az erősítők osztályozása 74
4.3. Erősítő alapkapcsolások 76
4.3.1. Közös emitterű kapcsolás 78
4.3.2. Közös katódú kapcsolás 80
4.3.3. Közös kollektorú kapcsolás 81
4.3.4. Közös anódú kapcsolás 83
4.3.5. Közös bázisú kapcsolás 84
4.3.6. Közös rácsú kapcsolás 85
4.3.7. Differenciálerősítők 87
4.3.8. Kapcsoló üzemmódú erősítők 90
5. A visszacsatolás 94
5.1. A visszacsatolás elve 94
5.2. Negatív visszacsatolás 95
5.2.1. Visszacsatolás hatása az erősítésre 95
5.2.2. A visszacsatolás típusai 96
5.2.3. Határfrekvenciák 97
5.2.4. Visszacsatolt erősítők 99
5.3. Pozitív visszacsatolás 101
5.3.1. LC oszcillátorok 102
5.3.2. Kvarcoszcillátorok 106
5.3.3. RC oszcillátorok 109
6. összetett erősítő kapcsolások
6.1. Hangfrekvenciás erősítők 113
6.1.1. Közvetlen csatolású erősítők 113
6.1.2. RC csatolású erősítők 116
6.1.3. Transzformátoros csatolású erősítők 120
6.2. Nagyfrekvenciás erősítők 120
6.2.1. Erősítők nagyfrekvenciás tulajdonságai 120
6.2.2. Hangolt erősítők 125
7. Teljesítmény-erősítők 130
7.1. Teljesítmény-erősítők jellemzői 132
7.2. Teljesítmény-erősítő kapcsolások 135
8. Rádió-vevőkészülékek 140
8.1. A vevőkészülékek felosztása 140
8.2. AM vevőkészülékek 141
8.2.1. Az egyenesvevő 143
8.2.2.Szupervevő 146
8.2.3. Kommunikációs vevők 152
8.2.4. Előerősítők 156
8.2.5. Keverők 157
8.2.6. Vevők oszcillátorai 166
8.2.7. Középfrekvenciás erősítők 169
8.2.8. Az erősítés szabályozása 173
8.2.9. Demodulátorok 177
8.2.10. Hangfrekvenciás erősítők 179
8.3. FM vevőkészülékek 180
8.3.1. FM vevőkészülékek felépítése 182
8.3.2. Az FM vevőkészülékek demodulátorai 185
8.3.3. Automatikus frekvenciaszabályozás
9. Rádió-adókészülékek 187
9.1. Rádió-adókészülékek felosztása 187
9.2. AM adókészülékek felépítése 187
9.2.1. Frekvenciakialakítók 188
9.2.2. A végerősítők 196
9.2.3. Modulátorok, amplitúdómoduláció 202
9.3. Az FM adókészülékek 211
9.3.1. Az FM adókészülékek felépítése 211
9.3.2. Az FM modulátorok 215
10. Az SSB adás-vétel 218
10.1. Az SSB adóberendezés felépítése 219
10.1.1. Az SSB jel előállítása 221
10.1.2. Az SSB jel erősítése, végerősítők 226
10.2. Az SSB jel vétele 228
10.2.1. Az SSB vevőkészülék felépítése 228
10.2.2. Az SSB jel demodulálása 230
11. Az antennák 232
11.1. Az antenna elv 232
11.2. Az antennák impedanciái, illesztésük 234
11.3. Antennák sugárzási karakterisztikái 239
11.4. Antennák fajtái és jellemzői 242
12. Repülőgépek külső hírközlő berendezései (Olvasmány) 253
13. RH adó-vevőberendezések 259
13.1. A MIKRON rádióállomás működési elve 262
13.2. Frekvenciaelőállító egység 264
13.2.1. Alaposzcillátorok 265
13.2.2. A frekvencia-szintetizátor 266
13.2.3. A frekvenciaosztó 268
13.3 Jelátalakító egység 278
13.3.1. Adócsatorna 278
13.3.2. Vevőcsatorna 290
13.4. Teljesítmény-erősítő 298
13.5. RH adó-vevő illesztése az antennához 300
13.6. A rádióállomás automatikus hangolása 303

II. kötet:
Repülőgépek ultrarövid hullámú rádióállomásai 3
14.1. Repülőgépek rádióállomásainak rendeltetése és főbb műszaki adatai 3
14.2. LANDIS rádióállomás működési vázlata 5
14.2.1. A rádióállomás vevőcsatornája 6
14.2.2. A rádióállomás adócsatornája 9
14.2.3. LANDIS rádióállomás elvi kapcsolásának sajátosságai 12
14.2.4. A rádióállomás gerjesztő- (hajtó-) fokozata 12
14.2.5. Az oszcillátorjel keverője és erősítője 16
14.2.6. A rádióállomás vevője 18
14.2.7. A rádióállomás adója 23
14.2.8. LANDIS rádióállomás elektromos táplálása 28
14.2.9. Nagyfeszültségű átalakító és egyenirányító 31
14.2.10. LANDIS rádióállomások szerkezetének és vezérlésének sajátosságai 33
14.2.11. Elektronikus hangoló-mátrix (MEP) 35
14.3. „BAKLÁN" URH rádióállomás 37
14.3.1. „BAKLÁN" rádióállomás jellemzői 37
14.3.1.1. Működési blokkvázlat alapján 38
14.3.2. Vevőegység 42
14.3.3. Teljesítmény-erősítő 51
14.3.4. A modulátor 53
14.3.5. BAKLÁN rádióállomás frekvenciakialakítása 58
Ellenőrző kérdések 68
. Repülőgépek belső hírközlő berendezései 70
15.1. Fedélzeti telefonberendezés 70
15.1.1. SzPU-7 fedélzeti telefonberendezés rendeltetése és műszaki jellemzői 72
15.1.2. SzPU-7 erősítő főbb műszaki adatai 72
15.1.3. SzPU-7 funkcionális kapcsolása 73
15.2. SzGSz-25 fedélzeti hangosbeszélő rendszer 74
15.2.1. SzGU-15 fedélzeti hangosbeszélő berendezés 76
15.2.2. UNCs-25 erősítő 77
15.2.3. „Arfa-MB" magnetofon 80
15.3. Fedélzeti beszédrögzítő készülék 85
15.3.1. MARSz-BM magnetofon 85
15.3.2. AV-557B magnetofon 97
Ellenőrző kérdések 108
Vészrádiók 109
16.1. Vészrádiók főbb jellemzői 109
16.2. BE - 369 típusú vészrádió műszaki adatai 111
16.3. Működési elv 111
16.3.1. Diplexer 112
16.3.2. BE 369 működése blokkvázlat alapján 113
16.3.3. Áramköri működés 115
Ellenőrző kérdések 117
Ülőgépi hálózatok 118
17.1. MIKRON rádióállomás hálózata 118
17.1.1. MIKRON rádióállomás elhelyezése 118
17.1.2. MIKRON rádióállomás táplálása 120
17.1.3. Külső összeköttetés 120
17.1.4. MIKRON rádióállomás működtetése és ellenőrzése 122
17.2. URH rádióállomások hálózata 123
17.2.1. URH rádióállomások elhelyezése 123
17.2.2. URH rádióállomások táplálása 124
17.2.3. Külső összeköttetés 125
17.2.4. Működés és ellenőrzés 125
17.3. MARSz-BM beszédrögzítő hálózata 125
17.3.1. Elhelyezés 127
17.3.2. Táplálás 128
17.4. SzGSz-25 fedélzeti utastájékoztató rendszer hálózata 128
17.4.1. Elhelyezés 128
17.4.2. Az SzGSz-25 bekapcsolása, vezérlése és használata 128
Ellenőrző kérdések 130
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem