A kunhalmokról - más szemmel

Előszó

Eurázsia népei az elmúlt mintegy hatezer évben sokezer kunhalmot építettek. Ezek a síkból kiemelkedő létesítmények kezdetben elsősorban lakódombok voltak, majd később kezdték építeni a sírdombokat, őrhalmokat és a határdombokat.
Az utóbbi századok régészeti feltárásainak köszönhetően a kunhalmokkal kapcsolatban hatalmas ismeretanyag gyűlt össze a bronzkortól napjainkig a korábbi kultúrákról. Ennek döntő hányada régészeti jellegű.
Mind a mai napig hiányzik azonban a kunhalmok természetvédelmi jellegű feltárása, annak ellenére, hogy ezek az építmények 1996 óta a természet védelméről szóló törvény által természetvédelmi oltalom alatt állnak.
A kunhalmok természetvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy mint a síkból kiemelkedő objektumokat a mindent felszántó honi mezőgazdaság, csak egy részüket tudta művelésbe vonni. A magyar Alföld legnagyobb részét egykor löszpusztagyepek borították, melyeket az ekevas szinte az utolsó hektárig megsemmisített. Minimális maradványaikat útmenti árkokban, mély völgyek oldalában és a kunhalmok tetején találjuk.
A kunhalmok tehát nemcsak egy több ezer évvel ezelőtti kultúra emlékei, hanem az ember tájátalakító tevékenysége előtti idők egy darab természetének őrzői is. A régészeti értékeken túlmenően tájképi, felszínalaktani, rétegtani, talajtani, paleoökológiai, szigetbiogeográfiai, vízrajzi, kultúrtörténeti, néprajzi, s még megannyi más érték kötődik hozzájuk.
A természetvédelem gyakorlati megvalósításának első lépése a feltárás, az értékek helyének, állapotának, mennyiségének meghatározása. Védelmi stratégiát, gyakorlati programot csak azokra az élőlényekre vagy együttesekre lehet kidolgozni és megvalósítani, amelyekről kellő ismeretekkel rendelkezünk. Bármennyire is hihetetlen a kunhalmok élővilágának feltárása is csak a közelmúltban kezdődött meg. Az „alföld piramisait" kutató Tóth Albertnek és lelkes munkatársainak köszönhető, hogy ma már egyre bővülő ismeretek birtokában pontosan meg tudjuk határozni a kunhalmok természetvédelmi jelentőségét és ennek ismeretében biztosítható védelmük is.
Az olvasó kezébe most olyan kötet kerül, amely átfogó képet fest a kunhalmokhoz kapcsolódó értékegyüttesről, s azok kutatásáról.
Azzal a meggyőződéssel ajánlom e kötetet, hogy az további kutatások ösztönzője lesz, és segít ráirányítani a közvélemény figyelmét az egyre zsugorodó természetre, és benne azokra a szigetekre, amelyeket védett természeti területként sikerült megőrizni a következő nemzedékek számára. Vissza