Előszó
Részlet a könyvből:
Európa városainak fekvése.
A földkerekség kiváltságos pontjai azok, hol nagyobb embergyűjtő czentrumok birnak keletkezni, és oly sokfélék a föltételek, melyek a városok...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Európa városainak fekvése.
A földkerekség kiváltságos pontjai azok, hol nagyobb embergyűjtő czentrumok birnak keletkezni, és oly sokfélék a föltételek, melyek a városok keletkezését lehetővé teszik, hogy szinte nehéz előre meghatározni, hol boldogulhat valamely új alapítás, hol nem. Közönséges a hiedelem, hogy a hol bő asztalt terített a természet, ott jelennek meg a fogyasztók tömegesebben, - holott ennek is egyszer-másszor ellentmond a tapasztalás.
Ha még oly dús is helyenkint a középázsiai puszta; ha még oly virágosnak találja is azt, ki tavaszszal változatos síkjait bejárja; ha nagy termőképes területeket foglal is magában: az egy helyben való megtelepedést, ottlakást az ahoz való ragaszkodást mégis csak a legáldottabb pontjain engedi meg. Jövés-menést, kóborlást, vándorlást, fölmerülést meg eltűnést követel meg csaknem mindenik gyermekétől; azt követeli állattól, embertől, a ki egyáltalán rajta él és mozog. Egyes részein hatalmat vehet a szántóvető, falut, várost épithet is; de a pusztát a maga egészében mégis örök időkre csak a nomád pásztoroknak lehet birtokba venniök, mint a kik mindenféle körülményekhez hozzá tudnak simulni.
Tisztelet ezért a régi városoknak, hogy hosszú idejű létezésökkel kipróbálták, adhat-e az emberek tömörülésére, boldogulására lehetőséget az a pont, a hol évszázak vagy talán évezrek óta állanak. Maszlaghy Ferencz azt írja, hogy Berlin, Drezda, München kaczér, modern úrhölgyek, kiknek kötelességből tesz az ember vizitet; Augsburg, Regensburg csúnya ránczos vén szüzek, kiket meglátogat az utas, mert fél a nyelvöktől; Linz, Grácz kiszolgált invalidusok, szivesen beköszönt nálok az ember egy szóra, de aztán tovább siet: Nürnberg azonban szerető kedves nagynéni, régi szépség nyomaival a lelkén és arczulatán, kit fölkeresnünk ünnepszámba meg.
Vissza