A sorozatszerkesztő előszava | 7 |
Törvényhozás és intézményesítés | 9 |
Bevezetés | 9 |
A népfőiskola | 12 |
A népfőiskola helye és feladata | 12 |
Statisztika | 13 |
A népfőiskolákon folyó egyéni továbbképzés motivációi és perspektívái | 13 |
Miért akarják a felnőttek továbbképezni magukat? | 13 |
Milyen perspektívák és szükségszerűségek következnek ebből a továbbképzés tekintetében? | 14 |
A népfőiskolák képzési kínálata | 16 |
Integrációs feladat | 16 |
Nyitottság | 17 |
Sokrétűség | 17 |
A népfőiskolák főbb témakörei | 18 |
Politikai képzés | 18 |
Szakmai továbbképzés - továbbképzés szakmára | 21 |
A népfőiskoláknak adott célcsoportokkal folyó munkája az alfabetizáció példáján bemutatva | 25 |
A népfőiskolák rendezvényeinek általános formái | 26 |
A felnőttoktasban dolgozó munkatársak | 27 |
A felnőttképzésben dolgozó munkatársakkal szemben támasztott követelmények | 27 |
Egyetemi pedagógiai tanulmányok | 28 |
A felnőttoktatdásban dolgozó pedagógiai munkatársak különböző típusai | 29 |
Felnőttoktatási törvények | 31 |
A felnőttoktatás támogatását célzó törvény modell-tervezete | 31 |
A felnőttképzéssel/továbbképzéssel kapcsolatos egyes tartományi törvényeknek strukturális jellemzők alapján történő összehasonlítása | 34 |
A továbbképzés helye az oktatásügyben | 35 |
A továbbképzési intézmények feladatai - oktatási célok és tartalmak | 36 |
A továbbképzés intézményeinek fenntartói és azok elismerése | 38 |
A továbbképzés szabadsága és függetlensége | 40 |
A továbbképzés pénzügyi támogatása | 40 |
Helyiségek és tárgyi felszereltség | 43 |
A továbbképzési intézmények munkatársai: szakképesítés és továbbképzés | 43 |
A továbbképzés intézményei és tartományi szervezetei közötti intézményesített együttműködés | 44 |
A továbbképzés területének fejlesztési tervezése | 45 |
Közszolgálat és a továbbképzési intézmények | 45 |
A továbbképzési intézményekben szerezhető bizonyítékok és letehető vizsgák | 46 |
A továbbképzés tartományi szervezetei | 46 |
Az új szövetségi tartományok felnőttoktatási- és továbbképzési törvényeivel kapcsolatos megjegyzések | 47 |
Záró megjegyzések a felnőttoktatási törvényekkel kapcsolatban | 48 |
A tartományi törvények alapján nem támogatott továbbképzési intézmények | 48 |
Tanulmányi szabadság | 48 |
A törvényhozásnak az oktatómunka dinamikájára gyakorolt befolyása | 49 |
A tartományi törvények támogatási elveinek értékelése | 49 |
A népfőiskolák szervezeti formái: a jogi státusz mint strukturális elv | 50 |
Előzetes megjegyzés: a népfőiskolák önkormányzatisága | 50 |
Magánjogi fenntartásban működő népfőiskola: népfőiskola mint bejegyzett egyesület | 51 |
Önálló közjogi önkormányzati intézetként működtetett népfőiskola | 53 |
A települések közötti együttműködés: a kommunális munkaközösség, közjogi megállapodás, célszövetség | 55 |
A kommunális munkacsoport | 56 |
Közjogi megállapodás | 56 |
Célszövetség | 57 |
A népfőiskolák különleges jogi formái: az önálló, önkormányzati intézetként működő népfőiskola, alapítványi, valamint közhasznú korlátolt felelősségű társaságként működő népfőiskola | 58 |
Önálló, önkormányzati intézetként működtetett népfőiskola | 58 |
Az alapítvány | 59 |
Közhasznú korlátolt felelősségű társaság | 59 |
A népfőiskolákon kívüli továbbképzés | 60 |
Üzemi képzési tevékenység | 60 |
Az üzemi továbbképzés növekvő jelentősége | 60 |
A továbbképzés fenntartói | 61 |
Munkahelyi tanulás | 61 |
Továbbképzési költségek és részvételi statisztika | 62 |
Az érdekképviseleti szervek felnőttoktatási tevékenysége a szakszervezeti oktatási forma példáján bemutatva | 63 |
Helyi, regionális és szövetségi szintű szakszervezeti oktatás | 63 |
A szakszervezeti oktatás tartalma és témái | 63 |
A szakszervezeti oktatási tevékenység koncepciói | 64 |
Az NPO (non-profit szervezeti formában működő) típus | 65 |
Általános bevezetés | 65 |
A non-profit szervezet definíciója | 66 |
A kereskedelmi alapon működő továbbképzési intézmények megkülönböztetése a non-profit alapon működőktől | 67 |
A non-profit szervezetek jellemzői | 67 |
Menedzsment és non-profit szervezetek | 70 |
A továbbképzési non-profit szervezetek vezetésével szemben támasztott követelmények | 72 |
Irodalom | 74 |
Tervezés és marketing | 77 |
Programtervezés | 77 |
Bevezetés | 77 |
A programtervezés koncepciói | 79 |
A programterevezés egyes kérdéseiről | 81 |
A továbbképzések célcsoportjainak elvárásai a programtervezéssel kapcsolatban: tervezési- és szakmai kompetencia, a kínálat tartalmi kérdései, a megszerezhető képesítések fajtái | 83 |
Rendezvényformák és programtervezés | 85 |
Rendezvénytervezés | 88 |
Résztvevő orientáltság, célcsoportorientáltság, célcsoport kutatás | 90 |
Résztvevő orientáltság | 90 |
Célcsoportorientáltság | 91 |
Célcsoportmunka az írás-olvasás tanításának példáján keresztül | 94 |
Az írás-olvasás-tanítás jellemzői | 94 |
A célcsoport munka gyakorlati alkalmazásának sajátosságai | 94 |
Célcsoportkutatással kapcsolatos megjegyzések | 95 |
Célcsoportorientált programtervezés: a résztvevők elemzése, szabadidő-kutatások, a tervezési adatok gyakorlati jelentősége | 96 |
Kérdőívekből és a résztvevők összehasonlító elemzéseiből nyert tervezési adatok | 96 |
Időráfordítási vizsgálatokból és a lakosság szabadidős szokásainak elemzéséből nyert tervezési adatok | 98 |
Szociális kapcsolatok elemzésből nyert tervezési adatok | 99 |
Szociális profilok | 100 |
Vidéki község, ipari település, közepes méretű város (kereskedő-, kézműves-, ipari tevékenység jellemzi) | 100 |
Munkások, szakmunkások | 100 |
A 16-24 évesek csoportja | 101 |
Idősek | 101 |
Háziasszonyok | 102 |
Nagy ismeretségi kör nélküli kapcsolatkeresők | 103 |
A tervezési adatok átültetése a továbbképzés gyakorlatába | 104 |
Bevezető ajánlatok 16-24 évesek részére | 104 |
Bevezető ajánlatok a kevés szabadidővel rendelkező munkavállalók részére | 104 |
Bevezető ajánlatok idősek részére | 105 |
Bevezető ajánlatok háziasszonyoknak | 105 |
A programkínálatok szerkezete | 106 |
Kompenzáló (felzárkóztató) alapképzés | 106 |
Kommunikációs- és alapkészségek | 106 |
Alapkészségek | 106 |
Idegennyelvek | 108 |
Hétköznapi ismeretek és általános műveltség | 108 |
Kulturális képzés | 109 |
Szabadidő, nyaralás, sport | 110 |
Matematika, természettudományok, technika | 110 |
Háztartás és környezet | 110 |
Egészségnevelés | 111 |
Személyiségfejlesztés | 112 |
Politikai és szociális képzés | 114 |
Szociális képzés | 114 |
Politikai képzés | 114 |
Számítástechnikai alapképzés | 117 |
Szakmai alapképzés | 117 |
Képzés és átképzés | 118 |
Alkalmazkodást segítő továbbképzés | 118 |
Kiegészítő továbbképzés | 119 |
Szakmai előrejutást segítő továbbképzés | 119 |
Több szakterületet átfogó kínálatok | 119 |
Környezeti/környezetvédelmi továbbképzés | 119 |
Nők képzése | 121 |
Marketing | 122 |
Egy marketingkoncepció jellemzői | 122 |
Az üzleti marketing fejlődése | 123 |
A népfőiskola marketing kritikája | 125 |
A piacfüggőség és piacorientáltság problémája | 126 |
Érvek a népfőiskolák marketingje mellett | 127 |
Mikroperspektivikus érvek a népfőiskolák marketingje mellett | 127 |
Makroperspektivikus érvek a népfőiskolák marketingje mellett | 130 |
A népfőiskolák stratégiai marketingjének és alapstratégiáinak aspektusai | 131 |
A stratégiai népfőiskolai marketing szükségessége | 131 |
A népfőiskolák marketing alapstratégiái | 132 |
A népfőiskolák információs- és tevékenységi területe | 135 |
A népfőiskolák információs tevékenysége | 135 |
A népfőiskolai marketing tevékenységi területe | 137 |
A népfőiskolai munkatársak marketingorientált professzionalizálódása | 158 |
Irodalom | 159 |
A sorozatszerkesztő előszava és angol nyelvű összefoglalás | 161 |
A sorozatszerkesztő előszava és német nyelvű összefoglalás | 163 |