Esztétikai olvasókönyv

A szép aktualitása kérdéséhez

Szerző

Hans-Georg Gadamer

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Kolozsvár

'Hans-Georg Gadamer: Esztétikai olvasókönyv ' összes példány

Kiadó:	Polis Könyvkiadó
Kiadás helye:	Kolozsvár
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	327 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:	973-8341-18-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Nagyon fontos körülménynek tartom, hogy a művészet legitimációjának kérdése nemcsak aktuális, hanem ugyanakkor igen régi téma (...)
A régebbi korok művészete csak az idő és az elevenen megőrződő, elevenen változó hagyomány szűrőjén jut el hozzánk. A modern nonfiguratív művészetnek ugyanilyen feszes és tömör lehet a szerkezete, s ugyanilyen lehetőségei vannak arra, hogy közvetlenül szólítson meg bennünket - persze csak legjobb alkotásaiban, melyeket ma még aligha tudunk megkülönböztetni az utánzatoktól. A műalkotásban maradandó, tartós képződménnyé változik az, ami még nem egy képződmény zárt összefüggésében van jelen, hanem tovaáramlik, amikor az ilyen képződményekbe belenövünk, egyben túlnövünk önmagunkon. "A tétova időben van egy s más, mi tartható" - ez ma a művészet, ez volt tegnap és ez volt mindig.

Tartalom

Orbán Gyöngyi: Bevezetés az esztétikai olvasókönyv játékterébe	5
Hans-Georg Gadamer:	11
A szép aktualitása	12
A művészet mint játék, szimbólum és ünnep	12
Platón:	38
Szókratész és Diotima beszélgetése Erószról, a szépségről, a bölcsességről és a poézisről	40
Georg Wilhelm Friedrich Hegel:	52
A szép fogalma	55
Természeti szép és művészeti szép	55
Mi teszi szükségessé a szép fogalmának megújítását?	56
A szép "teljes" fogalma	57
A művészeti szép fogalma	58
A műalkotás mint emberi tevékenység terméke	59
A műalkotás mint az emberi érzékek számára az érzéki dolgok közegéből merített produktum	61
A művészet célja	62
A művészet helyzete	71
A művészet helyzete a véges valósághoz való viszonyában	71
A művészet viszonya a valláshoz és a filozófiához	72
Szent Ágoston (Aurelius Augustinus)	77
A keresztény tanításról	79
A dolgok fölosztása	79
Mit jelent élvezni és mit jelent használni	79
A háromszemélyű egy Istenről, akit élvezünk	80
A kimondhatatlan Istenről	81
Meg kell tisztítanunk lelkünket, ha látni akarjuk az Istent	81
Miképp jött hozzánk az Isten bölcsessége?	82
A rendről	82
A zene és a költészet. A háromféle hangzás. A vers eredete. A ritmus	82
A zenéről	84
Miért kap helyet a zene meghatározásában a tudás	84
Az igaz vallásról	91
Az egységnek a nyoma megtalálható a testekben, de az egység maga csak a lélek által szemlélhető	91
A Vallomásokból	92
A hallás élvezetéről	92
A szemek kívánsága	94
Leonardo da Vinci:	96
Tudomány és művészet	98
Az igazi ismeret nem spekulatív, hanem tapasztalati	98
A festészet többre képes a költészetnél	99
A festészet által nyújtott gyönyörűség nem pótolható	102
Mátyás király válasza a költőnek	103
Végkövetkeztetés a költő és a festő közötti vitában	104
Umberto Eco:	106
A nyitott mű poétikája	107
A műélvezés új helyzetei	107
Nyitott formák a történelemben	111
Példák mozgásban lévő művekre	118
A nyitott mű: korunk ismeretelméleti metaforája	121
Fordulat korunk (művészet) szemléletében	128
Martin Heidegger:	130
A dolog és a mű	133
Mi nehezíti a dolog dologiságának megértését?	133
Útban az eszköz eszközléte felé	141
Az igazság működésbe lépése a műben	145
Az igazság és a művészet	148
A költészet kitüntetett helye	148
A művészet mint "alapítás"	151
Gotthold Ephraim Lessing:	155
Laokoón	157
Előbeszéd	157
Miért nem utánozta a szobrász Laokoón arcán a szenvedést?	160
A szépség törvényének érvényesülése az antikvitás művészetében	164
A termékeny pillanat kiválasztása a képzőművészetben	167
A költészet megengedi a siralom utánzását	168
A költészet a láthatatlant is ábrázolni képes	170
Milyen mértékben merészkedhet a festő az időbeli, a költő a térbeli ábrázolás területére?	173
Ami szép a költői ábrázolásban, az sokszor gyatra a festészetben, és fordítva	180
Arisztotelész:	185
Poétika	188
A költői alkotás mestersége és ennek fajai	188
Különbségek az utánzás tárgyában	189
Különbségek az utánzás módjában	190
A költői tevékenységet létrehozó okok	190
Érv amellett, hogy a tárgyalás a tragédiával folytatódjék	191
A tragédia sajátosságai	192
A történet összeállításának követelményei	194
Miért fontos a történet egysége?	196
Miben különbözik a költő és a történetíró?	196
Egyszerű és bonyolult történetek	198
Váratlan fordulat, felismerés, szenvedés	199
Milyen a jól megalkotott sorsfordulat?	200
Részvétből és félelemből fakadó gyönyörűség	201
A jellemek	203
Miért nem lehet az eposzt tragédiává alakítani?	203
A szavak a költészetben	204
A költői nyelv erényei	205
Friedrich Johann Christoph Schiller:	208
Levelek az ember esztétikai neveléséről	210
Első levél	210
Második levél	212
Harmadik levél	213
Hatodik levél	214
Kilencedik levél	216
Tizenötödik levél	219
Tizennyolcadik levél	222
Huszonkettedik levél	224
Huszonharmadik levél	225
Huszonhatodik levél	227
Huszonhetedik levél	228
Immanuel Kant:	231
Az esztétikai ítélőerő kritikája	233
Az ízlésítélet első mozzanata - minőség szerint	233
Az ízlésítélet második mozzanata, nevezetesen mennyisége alapján	238
Az ízlésítéletek harmadik mozzanata a célok azon relációja szerint, amelyeket bennük vizsgálunk	241
Az ízlésítélet negyedik mozzanata a tárgy láttán érzett gyönyör modalitása szerint	247
A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója	249
Nicolai Hartmann:	252
A szép mint az esztétika egyetemes tárgya	254
Esztétikai aktus és esztétikai tárgy	258
Forma és tartalom, matéria és anyag	261
Szemlélet, élvezet, értékelés és produktivitás	266
A természeti szép, az emberi szép és a művészi szép	270
Az esztétikai tárgy létmódja és struktúrája	272
Utánzás és teremtés	276
Arthur C. Danto:	282
Megbékélés a pluralizmussal	283
Jegyzetek	293
Névmagyarázatok	313

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem