Hangverseny kalauz II.

Előszó

Mikor a Rózsavölgyi-cég felkérésére elvállaltam a Hangversenykalauz jelen második kötetének megírását, tudatában voltam annak, hogy munkámban alkalmazkodnom kell az első kötet szelleméhez, irányához és terjedelméhez. E megkötöttséget annál könnyebben vállalhattam, mert Demény Dezső, kinek kezéből a halál ragadta ki a tollat, ideálisan oldotta meg a maga elé tűzött feladatot, hogy népszerű, tanulságos és szórakoztató könyvbe foglalt útmutatót adjon a nagyközönség kezébe.
A második kötet szervesen függ össze az elsővel. Feltételeztem, hogy aki ezt a kötetet lapozgatja, birtokában van az elsőnek is. Ezért tartózkodtam minden ismétléstől, és így egy-egy szerzőről csak az fog teljes képet nyerni, ki e kötetet egybeveti az elsővel.
A latin nyelvű, egyházi jellegű nagyobb karművek (mise, rekviem, stb.) fokozottabb élvezhetését kívánjuk szolgálni azzal, hogy azoknak teljes eredeti szövegét és magyar fordítását külön fejezetben közöljük.
Teljességre természetesen ez a kötet sem tarthat igényt: az évszázadok kimeríthetetlen gazdagságú terméséből elsősorban azokra az alkotásokra voltunk tekintettel, melyekkel hangversenytermeinkben és az éter hullámain át napjainkban is a legsűrűbben találkozunk.
Az első kötet tekintetében már elhangzott az egyedül mérvadó, döntő bírálat: a nagyközönség alig egy év alatt elkapkodta az első kiadást. Munkám igazi sikerét én is csak abban fogom látni, ha azt a nagyközönség ugyanazzal a szeretettel és érdeklődéssel fogja fogadni, mint Demény Dezső kitűnő írását.
Budapest, 1938. szeptember havában
Dr. Meszlényi Róbert Vissza