Hangverseny kalauz I-II.

Előszó

A Hangverseny Kalauz Bachtól a modern muzsika határáig: Debussyig vezeti az olvasót.
E két határ közt az anyaghalmaz oly óriási, hogy azt mind felölelni majdnem fizikai lehetetlenség volna. De nincs is rá szükség, mert olyan könyvet akartunk a közönség kezébe adni, mely praktikus célt szolgál. Tehát azokról a szinfóniákról, szinfónikus költeményekről, szvitekről és nyitányokról van benne szó, melyek a mai hangversenyműsorokon állandóan szerepelnek - vagy legalább is kellene szerepelniük. Vissza

Fülszöveg

I. kötet:
A Hangverseny Kalauz Bachtól a modern muzsika határáig: Debussyig vezető az olvasót.
E két határ közt az anyaghalmaz oly óriási, hogy azt mind felölelni majdnem fizikai lehetetlenség volna. De nincs is rá szükség, mert olyan könyvet akartunk a közönség kezébe adni, mely praktikus célt szolgál. Tehát azokról a szimfóniákról, szinfónikus költeményekről, szvitekről és nyitányokról van benne szó, melyek a mai hangversenyműsorokon állandóan szerepelnek - vagy legalább is kellene szerepelniök.
Ha lesz olvasói közt néhány, akik e kalauz vezetése alapján sokszor hallott művekben új szépségeket fedeznek föl s tudnak megérteni és élvezni olyan műveket, melyek számára idáig hétpecséttel lezárt titkok voltak - akkor a könyv elérte célját.
A könyv végén található kis formatan és szótár a zeneileg kevésbé képzettek számára is érthetővé teszi a műben előforduló zenei szakkifejezéseket.
II. kötet:
Mikor a Rózsavölgyi-cég felkérésére elvállaltam a Hangversenykalauz jelen második kötetének megírását, tudatában voltam annak, hogy munkámban alkalmazkodnom kell az első kötet szelleméhez, irányához és terjedelméhez. E megkötöttséget annál könnyebben vállalhattam, mert Demény Dezső, kinek kezéből a halál ragadta ki a tollat, ideálisan oldotta meg a maga elé tűzött feladatot, hogy népszerű, tanulságos és szórakoztató könyvbe foglalt útmutatót adjon a nagyközönség kezébe. A második kötet szervesen függ össze az elsővel. Feltételeztem, hogy aki ezt a kötetet lapozgatja, birtokában van az elsőnek is. Ezért tartózkodtam minden ismétléstől, és így egy-egy szerzőről csak az fog teljes képet nyerni, ki e kötetet egybeveti az elsővel.
A latin nyelvű, egyházi jellegű nagyobb karművek (mise, rekviem, stb.) fokozottabb élvezhetését kívánjuk szolgálni azzal, hogy azoknak teljes eredeti szövegét és magyar fordítását külön fejezetben közöljük.
Teljességre természetesen ez a kötet sem tarthat igényt: az évszázadok kimeríthetetlen gazdagságú terméséből elsősorban azokra az alkotásokra voltunk tekintettel, melyekkel hangversenytermeinkben és az éter hullámain át napjainkban is a legsűrűbben találkozunk.
Az első kötet tekintetében már elhangzott az egyedül mérvadó, döntő bírálat: a nagyközönség alig egy év alatt elkapkodta az első kiadást. Munkám igazi sikerét én is csak abban fogom látni, ha azt a nagyközönség ugyanazzal a szeretettel és érdeklődéssel fogja fogadni, mint Demény Dezső kitűnő írását.
Budapest, 1938. szeptember havában
Dr. Meszlényi Róbert Vissza