Bevezetés | 5 |
A hangrögzítés története | |
Az első próbálkozások | 7 |
Ch. Cros elméletben megoldja a hangrögzítés problémáját | |
Th. A. Edison | |
Megfigyelései és kísérletei, melyek a gyakorlatilag használható készülék megalkotásához vezettek | |
Az első fonográf | |
A készülék a nyilvánosság előtt | |
Edison elgondolásai a fonográf jövőjéről | |
Hogyan fogadta a közönség a fonográfot? | |
Bell és Tainter tökéltesítik a felvételi eljárást | 15 |
A grafofon | |
Első próbálkozások a hangrögzítés kereskedelmi értékesítésére | |
Az Észak-Amerikai Fonográf Társaság megalapítása | |
Kísérletek a hangrögzítő szerkezetek diktafonként való felhasználására | |
A fonográf szórakoztató eszközzé válik | |
A fonográf elterjedését akadályozó nehézségek | |
A felvételkészítés módja | |
A felvételek műsorösszetétele | |
A fonográf európai fogadtatása | |
A Pathé-testvérek megalapítják az európai fonográfipart | |
Emil Berliner kidolgozza korong alakú hanghordozóra történő hangfelvételi eljárást | 23 |
A gramofon | |
A hangrögzítés fejlődése tudatosan a tömegszórakoztatás gépesítésének irányába fordul | |
Eldridge R. Johnson műszaki újításai | |
Frank Seamon megszervezi a kereskedelmi értékesítést | |
Megkezdődik a versengés a fonográf és a gramofon között | |
Szabadalmi pereskedések a kétféle gép feltalálói között | |
A zonofon | |
Johnson tovább tökéletesíti a gramofont | |
A jogviták kiszélesednek | |
Johnson megalapítja a Victor Beszélőgép és Hanglemez Gyárat | |
A viaszlemez felvételi eljárásának bevezetése | |
A gramofon térhódítása Európában | 33 |
A Gramofon Társaság megalakul | |
Európában is megkezdődik a hanglemez-felvételezés | |
Hangfelvételi stúdió a századforduló idején | |
Megszületik a világ legismertebb védjegye, a "His Master's Voice" | |
A Gramofon és Írógép Vállalat megalapítása | |
A századforduló éveiben készült felvételek műsora | |
Megindul az első művészi célkitűzésű hanglemezsorozat, a "Red Seal" | |
Caruso első lemezszereplése | 39 |
A technikai érdekesség zeneszerszámmá alakul | |
A "Nemzetközi Zonofon Társaság" megalapítása | |
A Nemzetközi Beszélőgép társaság megalakul és piacra hozza a két oldalon bejátszott "Odeon" márkájú lemezeket | |
A gramofon külsőleg is átalakul s bútordarabbá válik | |
A művészi énekfelvételeken a zongorakíséretet felváltja a zenekar | |
A társasági táncdivat terjedése | 44 |
Az eddigi akusztikus hangfelvételi eljárás elavul | 47 |
A gépi hangközvetítés új eszköze, a rádió előtérbe hozza a hangvisszaadás minőségi javításának kérdését | |
A rádió és a gramofon egyesítésének első formái | |
Az elektromos hangfelvételi eljárás felé vezető első kísérletek | |
J. P. Macfield és munkatársai kidolgozzák az elektromos hanglemezfelvételi eljárást | |
A tökéletesebb lemezek jobb hangvisszaadású lejátszószerkezetet kívánnak | |
Az exponenciális hangvezető tölcsérrel ellátott gramofon | |
Az elektromos eljárást átveszi az ipar | |
Az első kereskedelmi forgalomba került elektromos felvételű hanglemezek | |
Az "Ortophonie victrola" | |
A gramofon végleges győzelme a fonográf felett | |
A Victor Társaság beolvad az RCA társaságba | |
A gazdasági világválság visszaveti a gramofon fejlődését a rádióval szembern | |
Az EMI megalakulása | |
A lemezgyűjtők tevékenysége és az előfizetéses lemezsorozatok megindulása | |
A hanglemez műtárgyjellegűvé válik | |
Az elektromos lemezjátszó megjelenése | |
A "High fidelity" mozgalom megindulása | |
A rádió és gramofon új szövetségre lép | |
A gramofonipar a II. világháború előtt és alatt | 59 |
A miniatűr hangszedők megjelenése | |
A hangfelvétel kifinomult technikai eljárássá fejlődik | |
Megindul a bérharc zenészek és a gramofonipar között | |
A J. C. Petrillo vezette gramofonsztrájk és sikeres befejezése | |
A II. világháború után meginduló új fejlődés | 63 |
A szocialista gramofonipar megjelenése a világpiacon | |
A mágneses hangrögzítés története | |
Poulsen "Telegraphon"-ja | |
A szalag alakú hanghordozóval dolgozó mágneses hangrögzítő szerkezetek kialakulása | |
A "Magnetophon" és szerepe a háború alatti rádiózás szolgálatában | |
A mágneses hangrögzítés a nagyközönség számára is hozzáférhetővé válik | |
A magnó és a gramofon versengése | 69 |
A hosszanjátszó hanglemez megteremtésére irányuló kísérletek | |
P. Goldmark és a mikrobarázdás hanglemez kidolgozása | |
A hosszanjátszó lemezek piacra kerülnek | |
A sebességháború és kiegyezéses befejezése | |
Visszaélés a High Fidelity nyújtotta lehetőségekkel | |
A magnó és a hanglemez közötti együttműködés | 75 |
A térhatású hangvisszaadás igénye | |
Az első kísérletek a sztereofonikus hangközvetítés megvalósítására | |
Sztereofónia a magnónál és a gramofonnál | |
A kétcsatornás hangközvetítés - a sztereo-lemez | |
A hangrögzítés fizikája | |
Az akusztika vázlatos fejlődése | 79 |
A rezgésről általában | |
Harmonikus rezgőmozgás | |
Színuszos hang, amplitudó, frekvencia | |
Rezgések összegeződése, lebegés, félhang vagy harmonikus zörejek | |
Csillapodó rezgések | |
Átmeneti állapotok be- és kirezgésnél | |
A rezgések terjedése | |
A fül és bonctani felépítése | 84 |
A hangérzet keletkezése | |
A fül hangosságérzékenysége | |
Hallásküszöb, fájdalomküszöb | |
Weber - Fechner törvény | |
A decibel és phon szintek | |
Az elfedés | |
A fül be- és kirezgési jelenségei | |
A hangélmény pszichológikus kialakulása | 89 |
A sztereofon hallás | |
Akusztikus távolságérzékelés | |
A vízszintes síkú irányhallás (lokalizáció) | |
A hangforrások közti távolság akusztikus becslése | |
A hangtér határsa | 92 |
A hang terjedése homogén térben | |
Hangjelenség észlelése a szabadban | |
Zárt terek hatása a hangjelenségre | |
Az utózengés és befolyásolása | |
Passzív és aktív hangelnyelők | |
A hangtér diffúzítása | |
A teremhang jelenése | |
A hangtér szerkezetétől független befolyásoló tényezők | |
A zaj | |
A hangenergia átalakítása más enegiaféleséggé | 95 |
A torzítás és fajtái: tranziens, harmonikus és kombinációs fiziológiás torzítás | |
A hangerősítés alaptípusai: mechanikus (elektromechanikus), mágneses, foto-optikus eljárás | |
Az elektroakusztika tárgya | 98 |
Elektroakusztikus átalakító szerkezetek | |
A mikrofon és fajtái | |
Elektromos hangerősítők | |
A hangszóró és fajtái | |
Az elektromechanikus hangrögzítés | 104 |
A hanghordozó szerepe | |
A hanghordozó mozgása gramofonnál | |
A szabványos fordulatszám és pontos betartásának jelentősége | |
A vágófej és vágótű | |
A hangbarázda és méretviszonyai | |
Normál, mikro, variábilis távolságú hangbarázda | |
A sebességamplitudó fogalma és jelentősége | |
A barázdában rögzített hang frekvenciaviszonyai | |
Az elektromágneses hangrögzítés elve | 111 |
Az előmágnesezés | |
A törlés | |
A hanghordozó mozgása és jelentősége mágneses hangrögzítő rendszereknél | |
A hangszalag anyaga és szerkezete | |
Az elektroakusztikus hanghordozók tömeges sokszorosítása | 115 |
A szalagsokszorosítás | |
A hanglemezkészítés technológiája | |
A felvételezés, a lemezvágás, a galvanikus másolat készítése, a lemezanyag, a lemezpréselés | |
A mágneses hangfelvétel reprodukálása | |
A "praeccho" | |
A hanglemez mechanikus megszólaltatása | |
Az elektromos hangszedő és fajtái: mágneses, dinamikus, kondenzátor, Piezoelektromos rendszerek | |
A lemezforgató szerkezet | |
A gramofontű régen és ma | |
A tű- és lemezkopás alakulása | |
A hangreprodukáló szerkezetek torzításai | 126 |
A lemezjátszó fej és kar berezgési jelenségei | |
A dübörgés | |
A tűzörej és okai | |
A barázda alakjából eredő torzítások | |
A hangkar vezetési torzítása | |
A hanglemez excentricitásának hatása | |
Hangreprodukáló berendezések felépítése, a külön egységekből álló és az egybeépített berendezés | |
Hangrögzítés és zeneművészet | |
A hangrögzítés hatása a zeneművészetre | 133 |
Őz ősfelvételek művészi jelentősége | |
A századforduló "könnyűzene" igénye | |
Szalonzenekar helyett fonográf | |
A közönségigény változása | |
Bettini és kezdeményezésének jelentősége | |
A "Pathé"-gyár operazseni felvételei | |
A művészi hangfelvétel megjelenése | 139 |
Tamagno hanglemezszereplése | |
Melba, Patti hangja gramofonlemezen | |
Az operaénekes a századforduló művészi életében | |
Az operaéneklés aranykora | |
A zenei előadóművészek kedvező állásfoglalása | |
Fonotípia | |
Az első kizárólag művészi célkitűzésű hanglemezgyár alapítása | |
A közönség ízlésváltozása | |
Az első teljes operafelvételek | |
Az énekes és hangszeres felvételek aránya a századfordulón | 147 |
A fejlődés nehézségei | |
A felvételkészítés problémái a század első negyedében | |
A korai zenekari felvételek és művészi jelentőségük | |
Rövidített és torzított zeneművek a hanglemezműsorokban | |
Az első csonkítatlen lemezfelvételek | |
Kétféle, komoly és konnyűzenei hanglemezvásárlóközönség eltérő műsorigényének problémái | 152 |
A tánczene tömegszükségleti cikké válik | |
A jazzfelvételek megjelenése | |
A passzív zenehallgatóból aktív zenélő válik | |
A hanglemez szerepe az egységes tánczenei világnyelv kialakulásában | |
A partitúrahű hangfelvételek sikere | 157 |
Üzleti és művészi szempontok ütközése a hanglemezműsorok kialakításában | |
Az operaénekes helyét a karmester foglalja el | |
Az első negyedszázad nagy karmestervirtuózainak lemezfelvétele | |
A lemezvásárló zeneértő szakközönséggé fejlődik | |
A stúdiókarmester: újfajta művészi feladat | |
Toscanini és Strokowski művészete hanglemezen | |
A hanglemez önálló zeneközlési formává válik | 165 |
Hanglemezszereplés régen és ma | |
A lemezszereplés és a nyilvános hangversenyfellépés különbségei | |
A tökéletes előadás veszlyei | |
Reprodukció vagy önálló zeneközlési forma-e a hanglemez? | |
Az elektronikus zene kapcsolata a hangrögzítéssel | |
Hangrögzítés a tudomány és a tanítás szolgálatában | |
Vikár Béla kezdeményezése: a hangrögzítés alkalmazása tudományos kutatásban | 172 |
A hangfeljegyés szerepe a zenefolklór születésében | |
A hangrögzítés jelentősége az akusztikai kutatásban | |
Az akusztikai dimenzió-áttétel s két fontos folyománya: az ismételhetőség és a tempóváltoztatás | |
Zenetörténeti kutatás és hangfeljegyzés | |
Hangrögzítés és nyelvészeti kutatás | |
A művészi és a tudományos célkitűzésű hangfelvétel ellentétes szempontjai | 178 |
A hangdokumentum | |
A hangmúzeum | |
Hangarchivum rádiótársaságok tulajdonában | |
A hangfeljegyzés alkalmazása az iskolai nyelvtanításban | 182 |
Felhasználásának két csoportja: alapvető jelentőségű és kiegészítő jellegű | |
Jelentősége idegen nyelvek tanításánál | |
Hanglemez az anyanyelv és az irodalom oktatásában | |
A verslemez | |
Hangrögzítés egyéb gyakorlati alkalmazása | |
Hangfelvétel szerepe a rádió műsorszerkezstésében | |
A rádióriport | |
Hangos reklám | |
Muzsikálás ismeretlen társakkal | |
Különleges célra szolgáló hanglemez | |
A diktafon | |
Hanglemezgyűjtés | |
A gyűjtőszenvedélyről általában | 189 |
A hanggyűjtés úttörői: Bettini és Mapleson | |
A hanggyűjtés két alaptípusa: lemezgyűjtés és hangvadászat | |
Hogyan válik valaki lemezgyűjtővé? | 192 |
Az alapgyűjtemény | |
A gyűjtés első lépése: a megfelelő lemez kiválasztása | |
A technikai és a mávészi értékelés különbsége | |
Régebbi felvételek felújítása, értékelése | |
A gyűjtés szempontjai | 197 |
A műfajgyűjtés | |
Előadógyűjtés | |
Énekes felvételek gyűjtése | |
Érdemes-e a régi lemezeket is gyűjteni? | |
Hanglemezes művészbibliográfia | |
A változatgyűjtés | |
A "Hi-fi-fan" | |
A hanglemezgyűjtés segédeszközei | 202 |
A gyűjtő szakmai tájékozását szolgáló eszközök | |
A katalógus, a szakfolyóirat, a diszkográfia | |
A legjelentősebb diszkográfiák | |
Milyen adatokat tartalmazzon a diszkográfia? | |
A hanggyűjtés technikája | |
A magnófelvétel és a hanglemez szerepe a korszerű hanggyűjtő technikában | 206 |
A hanglemez művészi és kereskedelmi értéke | |
Az értékelés kiindulópontja - a lemezcimke | |
Mit tartalmaz a szabványos lemezcimke? | |
A márka (védjegy) értékelése | |
A katalgus (azonossági) szám jelentősége gyűjtői szempontból | |
A BIEM (AWA-GEMA) rövidítés jelentése | |
A mtricaszám | |
A felvétel készítésének időpontja | |
A próbapréselés | |
A hangvadászat tárgyköre | 213 |
A hangvadászat technikája: a felvételkészítés, a szalagvágás (cuttering) | |
A hanggyűjtemény kezelése: védelem a por ellen | 217 |
A hanglemezek heles fordulatszámának beállítása | |
Sérült, törött hanglemezek javítása | |
Hanglemezek, hangszalagok tárolása | |
A gyűjtemény ktalógus, felvételnaplója | |
Hanglemezkereskedelem | |
A hanglemez mint különleges árucikk | 220 |
A kereskedelem árukészletének változása | |
A műsor bővülése | |
Az új művek lemezrevétele és az újra-felvételezés szükségessége | |
A hanglemez-szaküzlet jelentősége | |
A hanglemezterjesztés egyéb formái: az előfizetéses kiadvány (Society), a lemezklub | |
A Szovjetunió hanglemezterjesztési politikája | |
A hanglemez-propaganda feladata | 225 |
A lemezvásárlási kedv vizsgálata | |
A propagandanyomtatvány: a katalógus, a lemeztasak és a csomagolás | |
Hanglemez-propaganda a rádióműsorban | |
A hanglemez-vetélkedő | |
Fontosabb irodalom | 229 |
Képek forrásjegyuéke | 231 |
Függelék | 232 |
Javaslat egy közepes hanglemez-alapgyűjtemény összetételére) | |