Előszó
A "hangkultúra" meghatározása nem szerepel a lexikonokban, holott a hangideál (más kifejezéssel: hangzásideál) változása az emberiség történetében éppúgy nyomon követhető, mint az egyes korok...
Tovább
Előszó
A "hangkultúra" meghatározása nem szerepel a lexikonokban, holott a hangideál (más kifejezéssel: hangzásideál) változása az emberiség történetében éppúgy nyomon követhető, mint az egyes korok öltözködési, társasági, vagy politikai kultúrájának alakulása.
A hangkultúra összetett fogalom, hiszen magába foglalja az egyes korok hangszerkészletét, a hangszerek megszólaltatási szokásait, az akusztikai környezetet, amelyben megszólalnak, továbbá a mindenkor megvalósítandó hangzás-ideált, s ezáltal már a zenetörténethez is szorosan kapcsolódik. Az akusztikai környezet révén viszont jelentős építészeti vonatkozásai is vannak: gondoljunk például a hangversenytermekre és színházakra. A hangrögzítés felfedezése óta pedig az élő, természetes hang mellett megjelent a „gépi" hang is, mely utóbbi napjaink hangkultúrájában meghatározó szerepet játszik.
Ám a hangkultúra nem csupán a művészi hanggal hozható kapcsolatba, hanem olyan mindennapi jelenségekkel is, mint pl. egy pályaudvar, vagy egy metrószerelvény hangosításának kérdésével, amennyiben a hangszórókból megszólaló tájékoztatás érthető vagy érthetetlen, kellemes vagy bántóan torz. Még jobban tágítva a kört, a lakóhelyiségek akusztikai „szigetelése" vagy az autópályák mentén elhelyezett „hangtompítók" is ide sorolhatók, jelezve, a hangkultúra és az akusztikai kultúra szoros kapcsolatát.
A hangkultúra történetének gerincét az akusztikus művészetek: a zene és a színház alkotják. Amikor ennek „európaiságát" említjük, ez csupán annyit jelent, hogy terjedelmi okokból nem foglalkozunk pl. a távol-keleti ősi kultúrákkal, holott ma már bizonyítható, hogy jelenlegi európai hangszereink gyökerei is többnyire ott keresendők. Ám még így is csupán „fejezetek" ragadhatok ki abból a hatalmas és csodálatos fejlődési folyamatból, mely annak idején úgy kezdődött, hogy az ősember megalkotta első csont-sípját, - s ez talán éppen egy barlang sziklái között visszhangzott - számunkra pedig ott végződik, hogy egy kitűnő akusztikájú hangversenyteremben megszólal a szimfonikus zenekar.
Vissza