Halotti beszéd

Előszó

Részlet:
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
A legrégibb magyar nyelvű szövegemlék a Pray-kódex 136r lapján fennmaradt Halotti Beszéd és a hozzá kapcsolódó Könyörgés. Az 1195 körül másolt, 274 szót tartalmazó nyelvemlék nemcsak nyelvtörténeti és stilisztikai szempontból rendkívül jelentős, hanem a műfaj európai történetében is egyedülálló. Pray György 1770-ben rövid részletét közölt belőle, a teljes beszédet Sajnovics János tette közzé - Pray másolata nyomán - a magyar és a lapp nyelv rokonságát bizonyító tanulmányában (Tyrnaviae 1770).
Maga a 172 levél terjedelmű kódex, melyet utóbb méltán neveztek el a kiváló jezsuita történészről, középkori művelődéstörténetünk szinte minden ágát érinti. Legterjedelmesebb része egy magyarországi használatra készült sacramentarium, azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv. Ehhez kapcsolódnak olyan misén kívüli szertartások szövegei, mint az esketés, a templom alapkövének letétele vagy a temetés. A Halotti Beszéd a temetési szertartás végén olvasható. A vegyes tartalmú kolligátumot történeti szempontból hazai zsinati határozatok, valamint a 997 és 1187 közötti eseményeket elbeszélő ún. Pozsonyi Évkönyvek teszik fontossá. A zenetörténet a kódexet a "magyar notáció" és vonalrendszeres kottaírás legkorábbi magyarországi emlékeit között tartja számon, a hazai drámatörténet korai dokumentuma a benne található rövid húsvéti játék, művészettörténeti szempontból, pedig a passiót illusztráló, XIII. száad eleji színezett tollrajzai jelentősek. Vissza