Előszó
Háló
Milyen művészi a pók hálója,
Hasznos a táplálék befogásában és szellős otthon.
A halász a hálójából él,
Az artisták életét a háló védi.
A ruha is háló.
Minden szövet apró részek hálója.
Testünk, minden élőlény sejtek, idegek, erek, hormonok, ásványi sók,
Anyagok hálója.
Az egymást szeretők érzések, élmények, kapcsolatok hálóját feszítik ki
Egymás közt.
A családi háló fenntartja a fiatalokat és időseket, a gyengéket és
Fogyatékosokat.
Minden közösség - háló. Ha elszakad egy szál, ez mindenki számára
veszélyt jelent.
Mi, mint egyház, nem vagyunk-e háló?
Összekötve egymással és Krisztussal.
Senki sem élhet egyedül, csak magának.
A te hited erősíti az én hitemet.
Az én reményemtől függ a tied.
A mi szeretetünkből él a világ.
Az imáinkból Isten hálót sző, amit saját kezében tart,
és amibe beleesnünk enged.
Óvólag feszül, az életszakadékok felett, amikor mi kötéltáncosként
elvétjük a lépést.
Jézus szavára vetjük ki, hogy Jézus óta időről-időre embereket fogjunk.
Az imádkozó közösség hálója erősebb, mint egy acélkötelekből való.
Láthatatlan, a hívők, mégis erőt meríthetnek belőle.
(Friedrich Giglinger és Wolfgang Heiss)
Vissza