Halmy Miklós festőművész kiállítása

Előszó

Részlet:
Színvallás - részletek... 1986. Budapest - HALMY MIKLÓS
... Kezdeti művészi kísérleteimben is, szonettekben, festészetben, szobrászatban, elsősorban az élet valóságából, mélyebb valóságából merített élmények realizálása volt kényszerű-keresett-vállalt célom. Végső soron sohasem a "művészet" jelen, polgári, kanonizált formájában volt a becsvágyam, de a művészet eszközeit találtam a legalkalmasabbnak arra, hogy az általános vagy speciális létélményeket kifejezhessem. Ma már, bizonyos eredmények birtokában, túl vagyok azon, hogy bármilyen művészi stílus kereteinek, formáinak eltanulása vagy kiteljesítése, esetleg túllicitálása lenne munkálkodásom motorja. Tehát sem avítt, sem modern, sem avantgard, sem tiltott, sem támogatott, sem megtűrt alkotói magatartás önmagában nem vesz rajtam erőt. Nekem ennél többre van igényem! A szinte gyermekkoromban feltett, az erdők csendjében elkiáltott miért-jeimre azóta is keresem a válaszokat, és bevallhatom, hogy több a válasz nélkül maradt, sőt megválaszolhatatlan kérdésem ma is, mint amit már békésen magam mögött hagyhatok. Egyedül a Létből, nem pusztán az egyéni vagy közösségi életből, de magából az oszthatatlan egyetemességből merített élmények megragadása a belsőleg kényszerített és vállalt célom...
...Minden részlet, részművelet - akár akarjuk, akár nem - ebben az egyetemesben gyökerezik, annak legbelsőbb lényegével azonos, és az ember nem akarhat tudatosan olyat, mely szembeáll ezzel a Valósággal. Úgy tűnik ez a Valóság a maga félelmetes teljességében még nem tudatosodott az európai ember agyában. De történtek már hatalmas és tiszteletre méltó kísérletek a kultúrák születésének hajnalán arra, hogy a lehető legdrámaibb mélységekig feltárják az ember viszonyát a kétfejű végtelenséghez, többszörös végességének tényét a szellemében kitárult határtalansághoz. A dolgok nevén nevezése nem az újkori Európa élménye és vívmánya. Vissza