| Előszó | 3 |
| Bevezetés a szerves kémiába | 5 |
| A szerves kémia története | 5 |
| A szerves vegyületek elkülönített tárgyalásának okai | 9 |
| A szerves vegyületek csoportosítása | 12 |
| Összefoglalás | |
| Szénhidrogének | 16 |
| A szénhidrogének jellemzése, csoportosítása | 16 |
| Nyílt láncú, telített (alifás) szénhidrogének: alkánok | 18 |
| Az alkánok homológ sora | 18 |
| Az alkánok szerkezete | 22 |
| Az alkánok fizikai tulajdonságai | 25 |
| Az alkánok kémiai tulajdonságai | 27 |
| Az alkánok előállítása | 32 |
| Fontosabb alkánok | 34 |
| Telített, gyűrűs szénhidrogének: cikloalkánok | 35 |
| Telítetlen szénhidrogének | 37 |
| A kétszeres kovalens kötést tartalmazó szénhidrogének jellemzése, csoportosítása | 37 |
| A kettős kötés szerkezete | 39 |
| Az alkének homológ sora | 40 |
| Az alkének fizikai tulajdonságai | 42 |
| Az alkének kémiai tulajdonságai | 43 |
| Az alkének előállítása | 48 |
| Fontosabb alkének | 50 |
| A háromszoros kovalens kötést tartalmazó szénhidrogének jellemzése, csoportosítása | 51 |
| A hármas kötés szerkezete | 51 |
| Az alkinek homológ sora | 52 |
| Az alkinek fizikai tulajdonságai | 52 |
| Az alkinek kémiai tulajdonságai | 53 |
| Az acetilén előállítása | 57 |
| Aromás szénhidrogének | 58 |
| Az aromás szénhidrogének jellemzése, csoportosítása | 58 |
| A benzol fizikai tulajdonságai | 60 |
| A benzol kémiai tulajdonságai | 60 |
| A benzol előállítása | 68 |
| A benzol homológjai | 70 |
| Többgyűrűs aromás szénhidrogének | 73 |
| Összefoglalás | 77 |
| A szénhidrogének halogénezett származékai | 78 |
| A halogénszármazékok fogalma, csoportosítása | 78 |
| A halogénszármazékok fizikai tulajdonságai | 79 |
| A halogénszármazékok kémiai tulajdonságai | 81 |
| A halogénezett szénhidrogének előállítása | 87 |
| Fontosabb halogénezett szénhidrogének | 89 |
| Összefoglalás | 90 |
| Szulfonsavak | 91 |
| A szulfonsavak jellemzése, csoportosítása | 91 |
| A szulfonsavak tulajdonságai | 92 |
| A szulfonsavak előállítása | 94 |
| Fontosabb szulfonsavak | 94 |
| Összefoglalás | 95 |
| Nitrovegyületek és nitrozovegyületek | 96 |
| A nitrovegyületek jellemzése, csoportosítása | 96 |
| A nitrovegyületek fizikai tulajdonságai | 97 |
| A nitrovegyületek kémiai tulajdonságai | 98 |
| A nitrovegyületek előállítása | 99 |
| Fontosabb nitrovegyületek | 100 |
| Nitrozovegyületek | 100 |
| Összefoglalás | 100 |
| A szénhidrogének hidroxiszármazékai | 101 |
| A hidroxiszármazékok jellemzése, csoportosítása | 101 |
| Alkoholok | 102 |
| Az alkoholok jellemzése, csoportosítása | 102 |
| Az egyértékű alkoholok fizikai tulajdonságai | 103 |
| Az alkoholok kémiai tulajdonságai | 106 |
| Az alkoholok előállítása | 111 |
| Fontosabb egyértékű alkoholok | 113 |
| Enolok | 115 |
| Fenolok | 116 |
| A fenolok jellemzése, csoportosítása | 116 |
| A fenolok szerkezete, fizikai tulajdonságai | 116 |
| A fenolok kémiai tulajdonságai | 116 |
| A fenolok előállítása | 121 |
| Fontosabb fenolok, fenolszármazékok | 122 |
| Összefoglalás | 124 |
| Éterek | 125 |
| Az éterek tulajdonságai | 126 |
| Az éterek előállítása | 127 |
| Fontosabb éterek | 127 |
| Tiolok és tioéterek | 128 |
| Aminok és diazóniumvegyületek | 129 |
| Az aminok jellemzése, csoportosítása | 129 |
| Az aminok fizikai tulajdonságai | 130 |
| Az aminok kémiai tulajdonságai | 131 |
| Az aminok előállítása | 136 |
| Fontosabb aminok és származékaik | 137 |
| Diazóniumvegyületek | 138 |
| Összefoglalás | 140 |
| Oxovegyületek | 142 |
| Az oxovegyületek jellemzése, csoportosítása | 142 |
| Az oxovegyületek szerkezete, fizikai tulajdonságai | 144 |
| Az oxovegyületek kémiai tulajdonságai | 145 |
| Az oxovegyületek előállítása | 151 |
| Fontosabb oxovegyületek | 152 |
| Összefoglalás | 154 |
| Szénhidrátok | 155 |
| A szénhidrátok jellemzése, csoportosítása | 155 |
| Monoszacharidok, diszacharidok, oligoszacharidok (cukorszerű szénhidrátok) | 156 |
| A cukorszerű szénhidrátok fizikai tulajdonságai | 156 |
| A monoszacharidok csoportosítása | 158 |
| A monoszacharidok szerkezete | 158 |
| A monoszacharidok kémiai tulajdonságai | 164 |
| Fontosabb monoszacharidok | 167 |
| Diszacharidok | 169 |
| Poliszacharidok | 172 |
| A keményítő | 173 |
| A cellulóz | 175 |
| Összefoglalás | 176 |
| Karbonsavak és származékaik | 177 |
| A karbonsavak fogalma, csoportosítása | 177 |
| A karbonsavak fizikai tulajdonságai | 178 |
| A karbonsavak kémiai tulajdonságai | 181 |
| A karbonsavak savi jellege | 182 |
| A karbonsavszármazékok képzése | 184 |
| Dekarboxilezés | 185 |
| A szénváz reakciói | 186 |
| A karbonsavak előállítása | 187 |
| Karbonsavszármazékok | 189 |
| Karbonsavhalogenidek | 191 |
| Karbonsavanhidridek | 193 |
| Észterek | 194 |
| Karbonsavamidok | 197 |
| Nitrilek | 197 |
| Fontosabb karbonsavak és származékaik | 199 |
| Telített monokarbonsavak és származékaik | 199 |
| Telítetlen monokarbonsavak és származékaik | 203 |
| Aromás monokarbonsavak és származékaik | 204 |
| Dikarbonsavak és származékaik | 204 |
| Összefoglalás | 205 |
| Aminosavak és fehérjék | |
| Aminosavak | 208 |
| Az aminosavak csoportosítása | 208 |
| Az alfa-aminosavak tulajdonságai | 208 |
| Az alfa-aminosavak előállítása | 214 |
| Fontosabb aminosavak | 215 |
| Fehérjék | 215 |
| A fehérjék szerkezete | 216 |
| A fehérjék tulajdonságai | 220 |
| Összefoglalás | 222 |
| Feladatgyűjtemény | |
| Bevezetés a szerves kémiába | 225 |
| Szénhidrogének | 228 |
| Alkánok | 228 |
| Cikloalkánok | 231 |
| Alkének | 231 |
| Alkinek | 233 |
| Aromás szénhidrogének | 234 |
| A szénhidrogének halogénezett származékai | 238 |
| Szulfonsavak | 240 |
| Nitrovegyületek | 241 |
| Hidroxiszármazékok | 242 |
| Alkoholok | 242 |
| Enolok | 244 |
| Fenolok | 245 |
| Éterek | 247 |
| Tioalkoholok, tiofenolok és tioéterek | 248 |
| Aminok | 249 |
| Diazóniumvegyületek | 251 |
| Oxovegyületek | 252 |
| Szénhidrátok | 255 |
| Karbonsavak | 259 |
| Karbonsavszármazékok | 266 |
| Aminosavak, fehérjék | 270 |
| A számítási feladatok eredményei | 272 |
Folytatás Microsoft-tal