Halmaj monográfiája

Előszó

Büszkeséggel tölt el, hogy Halmaj polgármestereként a település első monográfiáját ajánlhatom községünk lakóinak és lakóhelyünk múltja, népi kultúrája, hagyományai iránt érdeklődőknek. E kötet tanulmányait neves szerzők írták, akik különböző főiskolákon, egyetemeken oktatnak, illetve az ország jelentősebb közgyűjteményeiben dolgoznak. Közös vonásuk az, hogy mindannyian szakmájuk elismert művelői és Halmaj múltjának feltárása során a település minél teljesebb megismertetésére, bemutatására törekedtek. Levéltári kutatásaik során, vagy a terepen végzett gyűjtőmunkájuk alkalmával számtalan új ismeretet hoztak felszínre, amelyek vélhetően újszerűek és izgalmasak lesznek számunkra, és községünk polgárságában az abaújiság, a halmajiság öntudatát erősítő tényezőkké válnak.
A monográfia tanulmányainak elolvasása után világossá válhat a tisztelt olvasó előtt, hogy községünk - ez az Abaúj délnyugati részében, a Hernádból kiszakadó, majd abba visszatérő Bársonyos-csatorna menti síkságon települt helység - történelme igen gazdag. Első említése 768 évvel ezelőtti, s a középkorban viszonylag népes és gazdag településnek számított. Halmaj fejlődése, mint oly sok hazai településé a török korban és a 17. századi függetlenségi harcok idején megakadt. Lényegében a 18. századra elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharcot követő évtizedekben új népesség talált hazára a régi falu helyén, s ez a lakosság szorgalmával, kitartó munkájával élni akarásának számtalan jelét bizonyította a későbbi századokban.
A 18. századtól Halmaj volt, a lélekszám alakulását figyelembe véve Abaúj vármegye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Az is külön érdekesség, hogy az átlagéletkor a mi falunkban volt a legmagasabb, talán az éghajlatnak, a földrajzi körülményeknek is köszönhetően. Amikor a 19. század második felében megépült a Kassa-Miskolc közötti vasút, településünk gazdasági, kereskedelmi csomóponttá vált. Figyelemre méltó, hogy az említett vasútvonal területén a halmaji vasútállomás bonyolította le az egyik legnagyobb teher- és személyforgalmat. A 18. század elejétől meginduló, majd a 19. század második felétől dinamizálódó fellendülés az 1940-es években átmenetileg megtört. Vissza