A reform ökonómiája

Tartalom

Bevezetés 11
1. A reform koncepcionális magja 13
1.1. A Közös Agrárpolitika alapjai 13
1.1.1. Előzmények, háttér 13
1.1.2 Szerződéses alapok 15
1.1.3. Közös piaci szervezetek (CMO) 17
1.1.4. Eredeti modell: jövedelempolitika árpolitika révén 20
1.2. A Közös Agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája 20
1.2.1. A piaci szervezet modellje 20
1.2.2. Modellváltozatok: szabad kereskedelem, külső védelem, intézményi árak 21
1.2.3. Következmények 22
1.3. A KAP jóléti hatásai 23
1.3.1. A jóléti elemzés alapjai 23
1.3.2. A külső védelmi rendszer jóléti hatásai 24
1.3.3. A belső intervenciós rendszer jóléti hatásai 26
1.3.4. Az összekapcsolt modell következményei 29
1.4. A Közös Agrárpolitika korrekciója a nyolcvanas években (mennyiségi korlátozás) 30
1.4.1. A tejkvóta példája 32
1.4.2. Jóléti hatások 33
1.4.3. Újratermelődő problémák 35
1.5. A KAP-reformot kikényszerítő tényezők 37
1.5.1. Belső tényezők 37
1.5.2. Nemzetközi tényezők 42
1.6. Alternatív lehetőségek az eredeti modell átalakítására 44
1.6.1. Alapvető átalakítás helyett: a „kibúvók felszámolása" 44
1.6.2. Alternatív opciók 46
1.6.3. Agrár-szabadkereskedelem 46
1.6.4. Kínálatkorlátozás mennyiségi szabályozással 52
1.6.4.1. A területpihentetés hatása 55
1.6.4.2. A mennyiségi szabályozás fő problémái 57
1.6.5. Árcsökkentés, egyidejűleg az ár- és jövedelempolitika szétválasztása (decoupling) 60
1.6.5.1. A „hiánypótló kifizetések" (deficiency payments) konstrukciója 62
1.6.5.2. A közvetlen támogatások két modellje 64
1.6.5.3. „Területpihentetés 1" (hiánypótló kifizetés ösztönzési modell 66
1.6.5.4. „Területpihentetés 2" (piaci ár ösztönző modell) 68
1.6.6. További lehetőségek 68
1.6.6.1. Ökoreguláció (környezetvédelmi intézkedések - kínálatkorlátozási célzattal) 68
1.6.6.2. A Közös Agrárpolitika korlátozott mértékű renacionalizálása 69
1.7. Komparatív elemzés, következtetések 71
1.7.1. Empirikus vizsgálatok 71
1.7.2. Következtetések 72
2. A KAP-reform eddigi útja 75
2.1. A reform fő céljai és intézkedései 75
2.2. Kompromisszumos döntések 76
2.3. A KAP-reform és a WTO Mezőgazdasági Megállapodás 80
2.3.1. Békeklauzula 81
2.3.2. A Mezőgazdasági Megállapodás implementációja 81
2.4. Az 1992. évi reform hatásai, a rendszer alapvető problémái 83
2.5. Területpihentetés, területi alapú támogatások 90
2.5.1. A területpihentetési rendszer jóléti hatásai 90
2.5.2. Területi alapú támogatások és a földár 94
2.6. Piacibb versus korrigált mechanizmus? 96
2.6.1. Felemás piacosítás: továbbra is magasan támogatott mezőgazdaság 96
2.6.2. Kapcsolt közvetlen támogatások 98
2.6.2.1. A „szétválasztásiról 98
2.6.2.2. A kapcsolt közvetlen támogatások rendszerének problémái 100
2.6.3. Allokációs változások 102
2.6.4. A költségvetési előirányzatok túllépésének permanens veszélye 104
2.6.5. A rendszer bürokratikus jellege 105
2.6.5.1. Többletadminisztráció 105
2.6.5.2. A tranzakciós költségek szerepe 106
2.6.5.3. Adminisztrációigény és az „Észak-Dél" konfliktus 107
2.6.5.4. Tranzaktív költségek és a KAP-reform 108
2.6.6. Externalitások 109
2.6.7. Következtetések 110
2.7. A KAP-reform újabb szakasza. Az Agenda 2000 fő intézkedései és azok hatásai 111
2.7.1. A KAP-reform fő peremfeltételei 111
2.7.2. KAP-refonn megközelítések 112
2.7.3. Az AGENDA 2000 eredeti javaslata 113
2.7.4. A Berlini Csúcs agrárpolitikai döntései 114
2.7.5. Az AGENDA 200 értékelése 117
3. A szétválasztás ökonómiája 121
3.1. Multifunkcionalitás és agrárpolitika 121
3.1.1. A multifunkcionalitás lényege 122
3.1.2. Termelési összefüggések 123
3.1.3. A nem-termék kibocsátások jellemzői 125
3.1.4. Externalitások, közjavak 126
3.1.5. További megfontolások: implicit támogatás, implicit adóztatás 129
3.2. A szétválasztás alapkérdései 131
3.2.1. Konstrukció versus hatás 131
3.2.2. Teljes szétválasztás és hatékony teljes szétválasztás 132
3.2.3. A szétválasztás mértéke versus teljes szétválasztás 134
3.2.4. Szétválasztás a termeléstől és a kereskedelemtől 134
3.2.4.1. Termelési hatások 135
3.2.4.2. Mennyiségi szabályozás hatásai 137
3.2.4.3. Szétválasztás a kereskedelemtől 138
3.2.5. Szétválasztás bizonytalan feltételek között 138
3.2.6. Szétválasztás dinamikus feltételek között 140
3.2.7. Az agrárpolitikai intézkedések lehetséges hatásai 141
3.3. A szétválasztás fokának mérése 142
3.3.1. A támogatások szétválasztása 144
3.3.2. A mennyiségi korlátozások hatása a szétválasztás mértékére 145
3.4. Totális szétválasztás versus szétválasztott támogatás 148
4. Félidejű felülvizsgálat: a reform legújabb szakasza (2003) 151
4.1. A „félidejű felülvizsgálat" kulcskérdései 151
4.2. Az új reformhullám lehetősége és a tagországok pozíciói 153
4.3. A félidejű felülvizsgálat céljai 155
4.4. Félidejű felülvizsgálat 2002-ben 156
4.5. Félidejű felülvizsgálat: a KAP-reform legújabb szakasza (2003) 158
4.5.1. A Bizottság javaslata - éles viták 2003 tavaszán 158
4.5.2. Döntés a reformcsomagról (2003. június 26.) 159
4.6. A közös piaci szervezetek átalakítása 162
4.6.1. Szántóföldi rezsim 162
4.6.2. Rizs 163
4.6.3. Héjas gyümölcsűek 163
4.6.4. Energianövények támogatása (carbon credit) 164
4.6.5. Tej és tejtermékek 164
4.6.6. Állati prémiumok (szarvasmarha, juh és kecske) 165
4.7. A közvetlen támogatások szétválasztása: egységes gazdaságtámogatás (single farm payment) 165
4.8. Moduláció 168
4.9. A termeléshez kapcsolódó standardok érvényesítése (környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, állatjólét) 169
4.10. Hosszú távú területpihentetés (set aside) 170
4.11. Vidékfejlesztés 170
4.12. A „pénzügyi fegyelem" mechanizmusa 172
4.13. Az egységes gazdaságtámogatási rendszer (SFP) részletes szabályai 172
4.13.1. Jogosultság 172
4.13.2. A támogatási jogosultság aktiválása 173
4.13.3. Átruházhatóság 173
4.13.4. Nemzeti tartalék 174
4.14. Nemzeti implementáció: szétválasztási modellek a tagországokban 174
4.14.1. Szétválasztási modellek 175
4.14.2. A nemzeti implementáció változatai 176
4.15. A reform újabb intézkedései 177
4.15.1. A mediterrán termékek (gyapot, olívaolaj és dohány), és a komló közös piaci szervezeteinek reformja 177
4.15.1.1. Gyapot 181
4.15.1.2. Olívaolaj piaci szervezet 182
4.15.1.3. A dohány és a komló közös piaci szervezete 182
4.15.2. A cukor közös piaci szervezet tervezett reformja 182
4.15.2.1. Árrezsim 183
4.15.2.2. Kvóták 184
4.15.2.3. A piaci egyensúlyt biztosító eszközök 184
4.15.2.4. Szerkezetváltás 184
4.15.2.5. A cukorrépa-termelők közvetlen támogatása 185
4.15.3. További piaci szervezetek 185
4.15.4. Egységes vidékfejlesztési alap (EMVA) 186
5. A reform hatásai 189
5.1. Az ökonometriai elemzések fő eredményei 189
5.1.1. Az alkalmazott modellek áttekintése 190
5.2. A növénytermelés-kínálat modellezésének egyes összefüggései 190
5.2.1. Hozamegyenletek 192
5.2.2. Területi allokáció 192
5.2.3. A teljes terület változása 193
5.3. Az összekapcsolt és a szétválasztott támogatások hatásainak modellezése 194
5.3.1. Modell-megközelítések 194
5.3.2. Szimulációs eredmények 195
5.4. Az agrárpiacok, a jövedelmek és a reform 196
5.4.1. Hatások az EU-15 agrárpiacaira 197
5.4.1.1. Szántóföldi növények 197
5.4.1.2. Hússzektor 199
5.4.1.3. Tejtermékek 199
5.4.1.4. Jövedelmi hatások (EU-15) 201
5.4.2. Az EU-25 agrárpiacaira gyakorolt hatások 203
5.4.2.1. Szántóföldi növények 205
5.4.2.2. Hússzektor 206
5.4.2.3. Tejtermékek 207
5.4.2.4. Mezőgazdasági jövedelmek 207
5.4.3. Mérsékeltebb változás 210
5.5. A PEM és az AGLINK modellek szimulációs eredményei 211
5.5.1. A területi allokációra és az extenzifikációra gyakorolt hatás 212
5.5.2. A jóléti hatások 214
5.5.3. A agrárpiacok változásai (2003-2008) 215
5.5.3.1. Húspiaci hatások 215
5.5.3.2. A tejpiacra gyakorolt hatások 216
5.5.3.3. A minimális szétválasztás piaci hatásai 217
5.5.3.4. A szétválasztás mértékének hatásai 218
5.5.4. A PEM és az AGLINK eredmények összehasonlítása 220
5.5.5. PSE elemzés: A támogatás szintjére és összetételére gyakorolt hatás 220
5.6. A FAPRI modell szimulációs eredményei 221
5.6.1. A marhahússzektor változásai 221
5.6.2. Következtetések a FAPRI szimulációk alapján 223
5.6.3. A legújabb szimulációk eredményei 223
5.7. Moduláció: szerény mérték, szerényebb hatások 224
5.8. Kényszerpálya a közös költségvetésben? 226
5.9. A szétválasztási modellek hatásai és a nemzeti implementáció 229
5.9.1. A modellek hatásmechanizmusa 229
5.9.2. Teljes versus részleges szétválasztás 232
5.9.3. A föld és a bérleti jogok piacára gyakorolt várható hatások 234
5.9.4. Az Angliában elfogadott rendszer várható hatásai 235
5.10. Az egységes gazdaságtámogatási jogosultságok piacának egyes várható működési sajátosságai 237
5.10.1. A támogatási jogosultságok piacáról 237
5.10.2. Lesz-e piaca az egységes gazdaságtámogatásnak föld átadása nélkül? 238
5.10.3. A (támogatásból származó) jövedelemáram (cash flow) 239
5.10.4. Néhány következtetés 240
5.11. A reform hatásai (összefoglaló megjegyzések) 240
6. Reform és a WTO-tárgyalások 245
6.1. Első fordulópont: a Harbinson-javaslat 245
6.1.1. Piacra jutás 246
6.1.2. Exportverseny 247
6.1.3. Belső támogatás 248
6.2. Második fordulópont: keretmegállapodás 249
6.2.1. Piacra jutás 249
6.2.2. Exportverseny 250
6.2.3. Belső támogatás 251
6.3. A KAP reformja a WTO-tárgyalások tükrében 252
6.3.1. Belső támogatás 252
6.3.1.1. Sárga doboz 253
6.3.1.2. Kék doboz 253
6.3.1.3. Zöld doboz 255
6.3.2. Exporttámogatás 256
6.3.3. Piacra jutás 256
6.4. Reform és a WTO-kötelezettségek 257
7. Fennmarad-a a KAP a XXI. században? 261
7.1. Kihívások 261
7.2. A további reform dilemmái 262
7.3. Integrált agrár- és vidékpolitika 264
7.4. KAP-irányzatok a jövőben 265
7.5. Reform és szétválasztás 269
Mellékletek 271
1. melléklet: A Közös Agrárpolitika 1992. évi reformjának alapvető elemei 273
2. melléklet: A KAP félidejű felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslatok, illetve a 2003. júniusi döntés fő elemei 276
3. melléklet: A mediterrán termékek és komló: közös piaci szervezetének reformja (a javaslatok és a végső megállapodás 287
Irodalomjegyzék 289
Economics of the Reform 305

Témakörök