Előszó
A fenti gondolatokkal, nagyon sok szeretettel köszöntöm minden magyar testvéremet, írót, olvasót, támogatót, aki kezében tartja alapítványunk kiadványát.
Első ízben jelenik meg, bízzunk abban,...
Tovább
Előszó
A fenti gondolatokkal, nagyon sok szeretettel köszöntöm minden magyar testvéremet, írót, olvasót, támogatót, aki kezében tartja alapítványunk kiadványát.
Első ízben jelenik meg, bízzunk abban, hogy lesz folytatása, hiszen egyfajta összekötő kapocsnak, testvéri ölelésnek szánjuk ezt, mindazok számára, akik akár tőlünk távolabb, akár a közelünkben élnek, de mind annyiban egy közös vonással rendelkeznek, magyarok, bárhol is élnek a világban. Dsida Jenőt idéztem a bevezetőmben, O azt kérte soraiban, üljetek mellém... Én azt kérem, fogjuk meg egymás kezét gondolatban, szorítsuk meg, és valamennyien érezzük azt, szívünkkel, lelkünkkel..., semmi sem fontos számunkra csak a SZERETET.
Amikor megszületett a gondolat, és megvolt a szándék, még kevés volt, hiányzott a szervező erő, és ezt Ti csatlakozók, írók adtátok meg. Igaz, hogy kizöldül a nyesett fának az ága, de az Isten minket, embereket azért teremtett, hogy gondozzuk a fát. Tehát reánk, rám ez a feladat hárul. Erre megvannak a reményeink. Sok helyen bizony könny lepte el a szememet, hogy íme ezek is mi vagyunk, azok is mi vagyunk, egy szemvillanásból értettük egymást, olyan jó volt együtt gondolkodni, együtt énekelni, és teljesen mindegy, hogy a Kárpát medence mely részén születtünk. Csodálatos mottó lehet: „Szólj ötágú síp, zengj magyar ének, adj hálát az ég nagy Istenének...! Ha most, mindjárt, az elején kérhetek valamit, arra kérek mindenkit, ne hagyjuk abba, amit elkezdtünk! Mert valójában most már tudjuk, ez a kiadvány is ezt bizonyítja, a síp minden tájon másképp szól, de úgy, hogy mindnyájan értjük. Az ötágú síp valóban egy csodálatos összhangot, lelket gyönyörködtető dallamot sző. Csak fújni kell. Tudjuk hogy hol vagyunk, tudjuk kik vagyunk, minek neveznek bennünket. S tudjuk még azt is, ami talán a legfontosabb, hogy ez a 7 ágú síp (hatodik Kárpátalja, hetedik a nyugati magyarság) egy fantasztikus erő, a felemelő optimista magyarságot jelenti.
Vissza