Hallás-beszéd nevelés

Tartalom

Előszó
1. A hallás jelentősége, a hallásnevelés fogalma
2. A hallásnevelés történetének főbb állomásai
3. A hallássérülés főbb jellemzői állomásai
3.1. A hallás folyamata
3.2. A hallássérülés fogalma
3.3. Készülékes mérések
3.4. A beszédhangok, a beszéd észlelése
4. A hallássérülés korai felismerése
4.1. A korai diagnózis
4.2. A korai hallókészülék-ellátás
5. A korai hallás-beszéd nevelés
5.1. A csecsemők fejlesztése
5.1.1. Az anya beszéde
5.1.2. Az ének, a zene
5.1.3. A zörejek
5.2. Az első és második év között
5.2.1. A beszélgetés
5.2.2. Éneklés, zene
5.2.3. Zörejek, zajok
5.3. A második és harmadik (negyedik) év között
5.3.1. A társalgás alapjai
5.3.2. Ismétlődő otthoni helyzetek
5.3.3. A napló
5.3.4. Naptárrajzok
5.3.5. Célzott hallás-beszéd fejlesztő foglalkozások
6. A súlyos fokú hallássérültek csoportos anyanyelvi nevelésének főbb jellemzői
6.1. A hallásnevelés fontosabb elvei
6.1.1. Optimális hangerősítés
6.1.2. A hallásnevelés uniszenzoros jellege
6.1.3. Az akusztikus koncentrálási periódusok gyakori előfordulása
6.1.4. A csoport valamennyi tagjának bevonása
6.1.5. Motiváció
6.1.6. Globális megközelítés
6.1.7. A beszéd vezető szerepe a hangi benyomások sokrétűségén belül
6.1.8. A tartalmi támpontok fokozatos megvonása
6.2. A hallás és a szájról olvasás viszonya
6.3. Az anyanyelvi foglalkozások feladatköre
7. Az anyanyelvi óratípusok
7.1. Társalgások (szabad és tematikus beszélgetések)
7.1.1. Az eljárás lényege
7.1.2. A beszélgetések témái
7.1.3. Módszertani lépések
7.2. Cselekvéses helyzetek
7.2.1. Az eljárás lényege
7.2.2. Egyszerű ételek, italok készítése
7.2.3. Köznapi tevékenységek
7.2.4. Játék
7.3. Beszédfejlesztő játékok
7.3.1. Az óratípus lényege
7.3.2. A játékfoglalkozások változatai
7.4. Szerepjátékok
7.4.1. Az eljárás lényege
7.4.2. Az óratípusnak az előkészítő 2. osztályban alkalmazott változata
7.4.3. A szerepjáték lépései az 1. osztálytól
7.4.4. A szerepjáték második órája
7.5. Pantomimjelenetek
7.5.1. Az eljárás lényege
7.5.2. Az óra típusnak az előkészítő 2. osztályban alkalmazott változata
7.5.3. A pantomimjelenetek módszeres lépései az 1. és 8. osztály között
7.6. Olvasás-írás technika
7.6.1. Olvasástechnika
7.6.2. írástechnika
7.7. A szövegértő olvasás kialakítása
7.7.1. Olvasási szintek és olvasmányok
7.7.2. Képsorozatok feldolgozása
7.7.3. Bábjelenetek
7.7.4. A társalgások alapján összeállított olvasmányok
7.7.5. A tankönyvi olvasmányok feldolgozása
7.8. A nyelvi szerkezetek kialakítása
7.8.1. A nyelvi kompetencia és performancia kialakulásának gátló tényezői
7.8.2. Társalgások
7.8.3. Nyelvi transzformációk, kérdőszavak
7.8.4. Nyelvalaki társasjátékok
7.8.5. Nyelvi szerkezetalkotási gyakorlatok
7.8.6. Nyelvtan és helyesírás gyakorlatok
7.9. A szóbeli és írásbeli fogalmazási készség fejlesztése
7.9.1. A fogalmazás előkészítése
7.9.2. Fogalmazás
8. Anyanyelvi gyakorlati foglalkozás
8.1. A tantárgy lényeges jegyei
8.2. Óra vezetési lehetőségek
8 3 Módszertani eljárások
8.3.1. a célkitűzés
8.3.2. A munkadarab megbeszélése
8 3.3. Az anyagok, eszközök számbavétele
8.3.4. Tervezés
8.3.5. Igénylés
8.3.6. A munkaanyagok és eszközök kiosztása
8.3.7. Végrehajtás
8.3.8. A kész munkák elemzése, értékelése
8.3.9. Beszámoló
8.3.10. Manipulációk
9. Hallás-ritmus nevelés (Urbán Károlyné)
9.1. A hangok érzékelése
9.2. Az egyenletes lüktetés kialakítása
9.3. Mondókák, gyermekversek
9.4. Hangszeres játék
9.5. Speciális hallásgyakorlatok
9.6. Lemezhallgatás
9.7. Mozgássorozatok, tánc
9.7.1. Improvizációk
9.7.2. Pantomimjelenetek zenei irányítással
9.7.3. Tánc
Zárszó (A hallássérültek integrált és szegregált oktatásáról)
Függelék: A hallókészülék (Simon Mária)
Tárgymutató
Irodalomjegyzék

Témakörök