Egy letünt nemzedék

Tartalom

Bevezetés. E munka célja 5
Gróf Batthyány Lajos 8-29. lap.
Népszerűsége megyéjében. A nép ki akarta szabadítani az elfogottat 8.
Sorsa sokban hasonlított Széchenyiéhez 9. - Predestinálva volt a miniszterelnökségre 10. - Váratlanul nagy feladatok elé állíttatott. Ez tragikumának kezdete 11. - Tárgyalásai Bécsben a főhercegekkel 13.- A kamarilla már 1848
márciusban dolgozni kezd 15. - A kormány helyzete kezdettől válságos volt. Ezt Deák látta 16. - A királyt Budára hívják, ő igéri, hogy jön, de Innsbruckba távozik 17. - A körülmények Kossuth befolyását tették döntővé 19. - Osztrák
kormány emlékiratban tagadja a 48-iki törvények érvényességét. Jellacsics serege átlép a Dráván. Batthyány leköszön 20. - A honvédelmi bizottmány 23. - Lamberg gróf 24. - Batthyány utolsó kiegyenlítési kísérletei 24. - Elfogatása 26. - Utazások a Golgota felé. Barsi József 26-27. - Halála. Tömeges kivégzések 28. - Temetése 29. Gróf Széchenyi István 30-53. lap.
Élete megrázó tragédia 30. - Blickje 31. Aközvélemény 1860-ban.
Széchenyi mint látnók 32. - Reménytelensége pályája kezdetén. Felfogása végletek közt hányattatik 34. - Európai eszmék Magyarországon Széchenyi előtt 35. - Széchenyi a Ferenc terrorizmusa által visszalökött Magyarországot látta
36. - Hivatásának tudata mikor ébredezett benne? 37. - Igaz-e, hogy készületlen volt? 39. - Hitel, Világ, Stádium. A képviseleti kormányrendszer nem bontakozott ki előtte 40-41. - Reformeszméinek három csoportja. Óvatossága Ausztriával és a nemzetiségekkel szemben 43-44. - Nem annyira gonosznak, mint inkább butának tartotta az osztrák kormányt 44. - Milyennek látta a fejlődés sorrendjét? 45. - A trónváltozások nálunk a reakció renaissance-al
46. - A haladás akadályai 47. - Reformjavaslatainak köre. Ez nem érinti az Ausztriához való viszonyt 49. - A jogegyenlőséget, a közteherviselést, a felelős kormányt követelni nem merte 51. - Felfogásának ingadozása a 48-iki átalakulással szemben. Mardosó önvádja, hogy a nemzetet miért is ébresztette fel álmából? 52. - Mit kellett volna szerinte tenni 1848-ban? 53. Gróf Andrássy Gyula 44-136. lap.
I.
Sikereinek lényeges feltétele egyéni varázsa volt 55. - Öt nagy probléma, melyet a koronázás után megoldania kellett 56. - A határőrvidék visszacsatolása Andrássy legsajátabb műve 57. - A reakció 60, 61, - Küzdelme a katonapárt
és a centralisták ellen 63, 64. - Izgatások a határőrvidéken. A délszlávság megmozdulása. Összefüggés a krivoscie-i zendüléssel 65-67. - A katonai reakció utolsó erőfeszítései 68-70. - Andrássy győz 71. - Emlékezés Andrássy
estélyeire 72-73.
II.
Andrássy tényleg gyakorolja törvényes befolyását a külügyekre 74. - Beust revanché-politikája 76, 77. - A Bratiano-kormány izgatásai a magyarországi románok közt. Első érintkezése Andrássy és Bismarck politikájának 78. - Beust sajtóakciói 79. - A magyar kormány mulasztásai e téren. Sajtóharc Andrássy és Beust közt 80-82. - Kísérletek francia szövetség létrehozására. Albrecht főherceg párisi utja 84. - A francia-német háború hamarabb tör ki, mint várták 85, 86. - Andrássy küzdelme a háborupárt ellen 88-92. - Berlini utam a háború napjaiban 93-94.
III.
Andrássy jelentős nyilatkozata Tisza és Madarász interpellációjára 95. - Beust folytatja titkos üzelmeit 96. - Közeledni próbál Oroszországhoz. A Pontuskérdés 97-100. - Emlékezés a „ Kávéforrás "-ra. Andrássy és a sajtó 101-105.
- Eötvös halála. A király részvétirata 106. - Új kultuszminiszter kerestetik. Kultusz- és közoktatás 107-109. - A Hohenwarth-kormány jl09, 110. - Ennek kihatása Magyarországra. A horvát viszonyok 111-113.
IV.
Kvaternik és Palacki 114-115. - Levelezés Kállayval. Délszláv politika 116, 117. - Külföldi sajtóakció 118, 119. - A határőrvidék polgárosítása tényleg megkezdődik 120. - Salzburgi találkozás 121 - 123.
V.
A fundamentális artikulusok 124. - A Hohenwarth-válság 125. - Ogulini zendülés 126, 127. - Andrássy végre beleszól a Hohenwarth-válságba 128-130.- Tisza és Helfy akadékoskodásai 131.- Hohenwarth s utána Beust is bukik. Andrássy külügyminiszter lesz 132-134. - Védelmi szövetség megkötése, közvetlenül visszalépése előtt 135. - Andrássy külügyminiszterségének különös jelentősége 136. Deák Ferenc 137-218.
I.
A legmagyarabb magyar 137. - A magyar faj pozitív jó tulajdonságaival egyesülnek benne ennek negatív sajátosságai 137, 138. - Deák és az „asszony" 139. - Deák a klasszikus típushoz tartozik 140. - Deák és Széchenyi. A jövőt még utóbbinál is sötétebbnek látja 141-144. - Visszavonul 33 éves korában. A Forintos-féle erőszakoskodások ennek csak másodrendű okai 145. - Vezéri szerepe 1840-ben 149. - Visszavonulása 1840 után. Ennek valódi oka. Irtózása a vezéri szereptől 150-153.
II.
Konzervatív zászlóbontás 154. - Változás a közvéleményben 1840 után. A közvélemény túlnő Széchenyi programmján 155. - Viszony Deák és Széchenyi közt 156. - Az adminisztrátori rendszer 157-158. - A kormány sikerei. Az ellenzék helyzete romlik, Deák passzivitása 159-160. - Deák kényszerűségből írja meg az „Ellenzéki nyilatkozatot14 161-164. - A vezetés Kossuth és a doktrinairek kezébe jut 165. - Deák tartózkodása a cselekvéstől 166. - Kedvetlenül vállal miniszterséget 1848-ban 167. - Résztvesz a bécsi értekezleteken 169. - Deák és a békepárt 170. - Hogyan nyilatkozott a kamarilla működéséről 1867-ben? 171, 172. - Windischgraetz táborában 173.
III.
Az abszolutizmus alatt egyedül tart ki a 48 mellett 175. - Ellentét a konzervativek akkori magatartásával 176. - A konzervativek voltak az igazi optimisták 177-178. - Az emigráció akciója 179. - A fiatalság forradalmi hangulata
180. - Solferino. Az osztrák nagyhatalmi pozíció fiktívnek bizonyul 181-183. - Deák Pestre költözik. Tekintélye rohamosan nő 184. - Deák és az októberi diploma 185-186.
IV.
Első találkozása az uralkodóval. Ekkor még magának sem volt kibontakozási programmja 187. - Két felirata 188. - Magyarország és a német kérdés 189-190. - Schmerling kísérletei 191-194. - A nemzetközi viszonyok visszahatása a magyar kérdésre. Húsvéti cikk 195, 196. - Apponyi György emlékirata 197, 198. - A „Debatte"-cikkek 199. - Schmerling bukása 200. Deák és a konzervativek 202. - A kiegyezési ügy megfeneklik 203-204. - A 67-es bizottság. Legenda a 15-ös munkálat keletkezéséről 205. - Deák a königgrätzi csata után nem akar vezetni. Falura vonul. Meghívatása az uralkodó elé 206-209. - A kiegyezési kilátások fokozatos rosszabbodása 1866 végéig 210-211. - Beust megjelenik a szintéren. Revanche-politikája szükségessé teszi a magyarok kibékítését 212. - A kiegyezési akció megindul. Küzdelem Deák és a miniszterjelöltek közt. Az alkotmány helyreállítása. Deák dicsősége tetőpontján 213-217. Kossuth Lajos 219-300. lap.
Látogatásom Kossuthnál 1869-ben 219-221. - Kossuth az 1832-36-iki országgyűlésen 222. - A jakobinus-terror 223. - Az udvar és a nemzet közt a szakadás régibb Kossuth fellépésénél 224. - írott országgyűlési tudósítások 225,
226. - Törvényhatósági tudósítások. Kossuth perbe fogatása és fogsága 227. - Kiszabadul, A Pesti Hirlap. Találkozása Mettemich-chel 228-230. - Küzdelem Kossuth és Széchenyi közt 231-232. - Kossuth nem izgatott forradalomra 233.
- Pestmegye követnek választja 234.
II.
Az 1848-iki pozsonyi országgyűlés, Akció Kossuth megbuktatására 235-237. - Széchenyi diktátornak ajánlkozik 238, 239. - A februári forradalom csupán a reformeszmék gyorsabb keresztülvitelére hatott 239-240. - A 48-iki törvények
nem forradalmi uton jöttek létre 240, 241. - A kamarilla 242. - A német birodalmi alkotmány követelte a perszonáluniót 243, 244. - Magyarország megsemmisítése lényeges premisszája volt Ausztria nagynémet politikájának 245. - A magyar önvédelmi harcot csak a teljes jogfeladás árán lehetett volna kikerülni 246. - A 48-iki magyar minisztérium jellemzése 247-250.
III.
Kossuth és Görgey mint bűnbakok 251. - A Batthyány-minisztériumot nem érheti a túlzás vádja 252-254. - Batthyány és Jellacsics 255-258. - Radetzky győzelmei. Az olasz segély kérdése. A reakció leveti az álarcot 259-262. - Kossuth julius 11-én 200.000 újoncot kér 263. - Legnagyobb érdeme 264. - Kossuth és Görgey 264-266.
IV.
Kétségbeesés Világos után 267-270. - Kossuth Widdinben és Kiutahiában 271-273. - Szabadulása innét 274-275. - Amerikai körútja 276-278. - Hogyan élt Londonban? 279-281.
V.
Kossuth és a magyar emigráció Villafranca előtt 282-284. - Az emigráció tevékenysége Villafrancától Cavour haláláig 285-293. - Kossuth szerepe 1861 után. A dunai konföderáció terve 294-295. - Levelei. Iratai. Inkompatibilitási
elmélete 296-300. Báró Eötvös József 301-337. lap.
I.
A fiatal Eötvös a szabadságért rajong 301. - Önmagát jellemzi a Karthauziban 302. - Regényei. Szépirodalmi működése tele van politikával 303, 304. - Politikai iratai. A parlamenti kormányrendszer apostola 305, 306. - Minisztersége
1848-ban. Küzdelme a klerikális reakció ellen 306-309. - Távozása külföldre 310. - A XIX. század Uralkodó Eszméi alapgondolatai. Az egyházban keres támaszt a centralizáló kényuralom ellen 311-314. - Erre a nézetére rácáfol a Concordatum és a Syllabus 314, 315. - Klerikális aknamunka minisztersége ellen 1867-ben 316, 317.
II.
Eötvös a katholikus autonómiában keres támaszt 318, 319. - Kísérletek a kath. autonómia reakciós alapon való megalakítására 320-322. - A klerikálisok tervét meghiúsítja Deák 322. - Eötvös megérte autonómikus ábrándjai
szétfoszlását 323. - Látogatásom Eötvösnél 1870 nyarán 323, 324. - Andrássy nézete a Simor-féle autonómikus tervezetről 325. - Eötvös népoktatási törvénye 325-327. - A magyar kormány és a pápai infallibilitás 328 - 331. - Simor az
infallibilitásról 332. - Jekelfalussy püspök megfeddése 333-334. - Eötvös hagyatékának likvidációja a képviselőházban. A kultúrharctól való irtózás. Deák egyházpolitikai beszéde 335-336. Szilágyi Dezső 338-397, lap.
I.
Hirtelen halála. Alakja csonka maradt 338-339. - Életének programmja 340. - Gondolatvilágának egyetemessége 341. - A modern parlamenti szónoklat tipikus képviselője 342. - Hogyan értékelte az embereket 343-345. - Első parlamenti sikere 346. - Nem akart a szavazógép egyik kereke lenni 348. - Kilépése a Tisza-pártból 349-350. - Szilágyi és Apponyi az egyesült ellenzék élén 351-354.
II.
A keresztény-zsidó vegyesházassági javaslat s ennek bukása 355-356. - Szilágyi kilép az egyesült ellenzékből 357. - A boszniai kérdés 358-364. - Hibák az okkupáció keresztülvitelénél 365. - A külügyminisztert közegei rosszul
informálták 366-367. - Széli pénzügyminiszter visszalép 368. - Bosnyák politika Andrássy visszavonulása után 369-370. - Szlávy József közös pénzügyminiszter 371-372.
III.
Szilágyi belép a Tisza-kabinetbe 373. - Levele a pozsonyiakhoz 374. - Tisza a képviselőházban lecáfolja Szilágyi közigazgatási programmját 375. - Kossuth honosításának kérdése. Minisztertanács a király elnöklete alatt. Szilágyi
Tisza ellen szavaz. Tisza bukik 376. - A Szapáry-kormány 377. - Szilágyi igazságügyi reformjai. A hitbizományok 378, 379. - Az egyházpolitikai akció 381. - XIII. Leó pápa politikája és a magyar egyházpolitika 382- 383. - Az
elkeresztelési harc 384. - Trefort és Csáky rendeletei 384-386. - Az egyházpolitika a parlamentben 387. - Vaszary Kolos 388. - Szapáry visszalép 389, 390. - További egyházpolitikai viták 391-393. - A polgári házasság keresztülvitele 394-395. - A Wekerle-miniszterium visszavonul 396. - Szilágyi házelnök, Szereplése a millennium alkalmával 397.
Gróf Lónyay Menyhért 398-442. lap.
I.
Szereplése 1848- 49-ben. Viszonya Széchenyihez 398, 399. - Működése az 1867-ki kiegyezés körül 399. - Felhívja e könyv szerzőjét a pénzügyminisztériumba való belépésre 400, 401.- A pénzügyi kiegyezési campagne 1867 nyarán. Vasúti kölcsön 402-405. - Államadóssági és kvótaalkudozások 408-410. - Kvótatervek. Államadóssági megegyezési terv praecipuumos alapon 411. - E könyv szerzőjének küldetése Deák Ferenchez Puszta-Szentlászlóra 412. - A két vöslaui szerződés: az államadósságokról és a bankról 413. - Az első delegáció 414. - Lónyay takarékossági politikája 415. - A pénzügyi hanyatlás három főoka 416, 417.
II.
Lónyay miniszterelnök. Viszonya a Deákpárthoz és a kabinethez 418-419. - Deák magatartása 420. - Lónyay nagy estélye 420. - Ellentét Lónyay és Kerkapoly közt 421. - Lónyay és Szlávy 422. - Támadások a sajtóban 423. -
Az első obstrukció 424. - A király körutja a délvidéken 425, 426. - Ujabb sajtócampagne Lónyay ellen 427. - Lónyay levele Ventnorból 428, 429. - Sajtóanarchia és parlamenti anarchia 430-433. - Ghyczy és Tisza Lónyay ellen.
Csernátony kirohanása 434-437. - Miniszteri sztrájk. Lónyay bukása 438. - Bucsuzása a Deákkörben 439. - Leköszönése utáni működése 440-442. Kerkapoly Károly 443-464. lap.
A szentgáli kisnemesek. Kerkapoly tanulókora 443. - Egyetemi tanárrá nevezik 1868-ban 444-445. - Hogyan élt mint pénzügyminiszter 446-447. - A pénzügyi helyzet fokozatos romlása 448-450. - Hitelműveletei 451-452. -
Pénzügyi politkájának nem felelt meg adópolitikája 453-455. - A Tisza-párt lesben áll. Izgat a dohánymonopolium ellen 456-457. - A bank hadjárata 457-458. - A leszámítoló bank s ennek meghiúsúlása 458-460. - A 153 milliós
kölcsön. Kerkapoly bukása 460-461. - Egyetemi tanársága 462. - Kerkapolynéról 462-463. - Lapot akar alapítani 463. - Halála, jótékony hagyománya 463. 'Sennyey és Kállay 465-503. lap.
I.
E két férfiú pályájának érintkezése 465. - 'Sennyey jellemzése 466. - Szereplése 1848-1849-ben 467, 468. - A konzervatív csoport szereplése 1849-1859-ig 469. - Az októberi diploma és a konzervativek 470.- 'Sennyey önéletrajza 471. - Felfogása a kiegyezés lehetőségeiről 1864-ben 472-473. - 'Sennyey és Majláth két ellentétes pólus 474. - Andrássy és 'Sennyey 475, 476. - Miért nem lehetett belügyminiszter az Andrássy-kabinetben? 477. -Működése 1867-
1872-ig 478, 479. - Zászlóbontása 1872-ben 480. - A 'Sennyey-csoport kilép a Deák-pártból. Kifejti programmját 481. - „Közérdek" és „Kelet Népe" 482.
II.
Kállay 484. - Emlékezés Kecskeméthy Aurélre 485. - Kállay Béni működése a Kelet Népénél 486-488. - Cikkei Andrássy 1875. decemberi reformjegyzékéről 489. - A reformjegyzék keresztülvitele nem sikerült. A berlini memorandum. Fordulat a keleti politikában. E miatt Kállay megválik a Kelet Népétől 490-492. - Andrássy és Gorcsakov. B. 'Sennyey a keleti kérdésről 493. - Kállay a képviselőházban lándzsát tör Andrássy keleti politikája mellett 494. - A török
birodalom gyors felbomlását valószínűnek tartja 495. - Kállay mint miniszter hogyan vélekedett a mohamedánizmusról és a bosnyák kérdésről 496, 497. - 'Sennyey és az 1875-iki választások. A zempléni pontok 498, 499. - Tisza és a
bankkérdés. E miatt lemond. 'Sennyeyt felhívják kabinetalakításra. Erre nem vállalkozik 500, 501. Betegsége miatt visszavonul 501. - Utóbb ismét akcióba lép. Tisza közeledik hozzá 502. - Főrendiházi elnöksége. Hogyan írt róla Vajda
János, a költő? 503. Végszó 504-507. lap.
Az 1867 alkotói közül csak Ferenc József van életben 504. - Negyvenöt éves békekorszak. Ennek tökéletlen kihasználása 505. - A magyar parlamentárizmus majdnem félszázados vergődése 506. - Veszélyek a jövő láthatárán 507.
Jegyzetek 509-512. lap.
A 122. laphoz: Andrássy a jezsuitákról.
A 135. laphoz: Andrássy visszalépéséhez.
A 211. laphoz: A konzervatív miniszteri kombináció és Lónyay.
A 257. laphoz: Jellacsics és István nádor.
A 290. és 291. laphoz: Részletek gr. Teleki László elfogatásáról és szabadonbocsátásáról. 1861 jan. 28-iki levele báró Jósika Miklóshoz.
A 343-344. laphoz: Szilágyinak egy jellemző nyilatkozata.
A 373-374. laphoz: Szilágyi és Tisza bukása.
A 396. laphoz: Szilágyi és Bánffy.
Betűrendes név- és tárgymutató 513-523. lap.

Témakörök