1.062.424

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Felsőoktatás-finanszírozás

Nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet

Szerző
Budapest
Kiadó: Aula Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 338 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-339-032-0
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A tanulmánykötet célja, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozásának helyzetét nemzetközi háttér előtt mutassa be. A kötetben szereplő írások azonban, miközben a finanszírozás módjáról, tényeiről és lehetőségeiről szólnak, óhatatlanul érintenek a felsőoktatás gazdasági szerepével, szerkezetével, az esélyegyenlőséggel vagy a munkaerőpiaccal kapcsolatos gondolatokat is. A tanulmányokból kirajzolódó helyzetkép azt mutatja, hogy a felsőoktatás kiemelt stratégiai jelentőségét minden kormányzat elismeri ugyan, azonban az aktuálisan követett gazdaságpolitika gyakran hozza nehéz helyzetbe ezt a jövőnket hosszú távon meghatározó területet. Mivel az élethosszig tartó tanulás folyamatában az állampolgárok többsége érintetté válik a felsőoktatás valamely szegmensében, ezért könyvünk nemcsak a döntéshozóknak és a felsőoktatással foglalkozó szakembereknek szól, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek érdeklődését is fel szeretnénk kelteni olyan kérdések iránt, hogy mennyit költsünk a... Tovább

Fülszöveg

A tanulmánykötet célja, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozásának helyzetét nemzetközi háttér előtt mutassa be. A kötetben szereplő írások azonban, miközben a finanszírozás módjáról, tényeiről és lehetőségeiről szólnak, óhatatlanul érintenek a felsőoktatás gazdasági szerepével, szerkezetével, az esélyegyenlőséggel vagy a munkaerőpiaccal kapcsolatos gondolatokat is. A tanulmányokból kirajzolódó helyzetkép azt mutatja, hogy a felsőoktatás kiemelt stratégiai jelentőségét minden kormányzat elismeri ugyan, azonban az aktuálisan követett gazdaságpolitika gyakran hozza nehéz helyzetbe ezt a jövőnket hosszú távon meghatározó területet. Mivel az élethosszig tartó tanulás folyamatában az állampolgárok többsége érintetté válik a felsőoktatás valamely szegmensében, ezért könyvünk nemcsak a döntéshozóknak és a felsőoktatással foglalkozó szakembereknek szól, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek érdeklődését is fel szeretnénk kelteni olyan kérdések iránt, hogy mennyit költsünk a felsőoktatásra és kutatásra, milyen forrásokból származzon ez az összeg, hogyan biztosítsuk a méltányos hozzáférést és hogyan részesüljünk egy hatékonyan működő felsőoktatás eredményeiből? Vissza

Tartalom

Előszó 7
I. RÉSZ: NEMZETKÖZI TENDENCIÁK 9
Halász Gábor: Finanszírozási reformok a felsőoktatásban: nemzetközi
összehasonlító elemzés 11
1. Bevezetés 11
2. Értelmezési keretek 11
3. A felsőoktatási kiadások alakulása 15
4. Finanszírozási mechanizmusok és modellek 21
4.1 Rendszerszintű forrásallokálás 22
4.2 Intézményi szintű gazdálkodás és forrásallokálás 28
5. A felsőoktatás finanszírozásának globális és európai trendjei 31
5.1 Rendszerszintű finanszírozás 31
5.1.1 A domináns trendek általában 31
5.1.2 A különböző funkciók finanszírozásának szétválasztása 35
5.1.3 Normatív és szabad felhasználású finanszírozás 37
5.1.4 A teljesítményalapú finanszírozás 41
5.1.5 Fogyasztói finanszírozás és költségmegosztás 44
5.2 Intézményi szintű finanszírozás 51
5.2.1 Önálló gazdálkodás és a bevételek diverzifikálása 51
5.2.2 Belső allokációs mechanizmusok és intézményi menedzsment 53
6. Konklúzió 58
Németh András Olivér: Felsőoktatás-finanszírozás Kelet-Közép Európában 67
1. Bevezetés 67
2. A felsőoktatás finanszírozását alakító globális trendek 68
3. Általános kép a kelet-közép-európai országok felsőoktatásáról 71
4. A felsőoktatás finanszírozási helyzete Kelet-Közép-Európában 76
5. A balti államok 81
6. A visegrádi országok 84
7. A négy balkáni ország 86
8. A felsőoktatás megtérülése és eredményessége Kelet-Közép-Európában 89
9. Összegzés 98
Kováts Gergely: Felsőoktatás-finanszírozás néhány fejlett országban 103
1 Anglia (Egyesült Királyság) 105
1.1 A felsőoktatási intézményrendszer általános jellemzői 105
1.2 A felsőoktatás irányítása 107
1.3 A felsőoktatás finanszírozása 109
1.4 Értékelés 119
2. Új-Zéland 120
2.1 A felsőoktatási intézményrendszer általános jellemzői 120
2.2 A felsőoktatás irányítása 123
2.3 A felsőoktatás finanszírozása 125
2.4 Értékelés 131
3. Finnország 132
3.1 A felsőoktatási intézményrendszer általános jellemzői 132
3.2 A felsőoktatás irányítása 134
3.3 A felsőoktatás finanszírozása 138
3.4 Értékelés 142
4. Németország 143
4.1 A felsőoktatási intézményrendszer általános jellemzői 143
4.2 A felsőoktatás irányítása 145
4.2.1 A szövetségi és tartományi szint kapcsolata 145
4.2.2 Tartományi szint és az egyetemek státusza 146
4.3 A felsőoktatás finanszírozása 148
4.4 Értékelés 154
5. Tanulságok az országtanulmányokból 154
5.1 A felsőoktatási intézményrendszer általános jellemzői 155
5.2 A felsőoktatás irányítása 156
5.3 A felsőoktatás finanszírozása 157
Berlinger Edina: Miért van szükség európai szintű diákhitel-rendszerre is?165
1. A felsőoktatás központi szerepe a XXI. századi Európában 166
2. A mobilitás jelentősége 170
2.1 A mobilitás alapvető emberi szabadságjog 170
2.2 A mobilitás előmozdítja az Európai öntudatot, a kohéziót és a békét 171
2.3 A mobilitás átjárhatóvá és ezáltal hatékonyabbá teszi a munkaerőpiacot 172
2.4 A mobilitás átjárhatóvá és ezáltal hatékonyabbá teszi a felsőoktatást 175
3. A diákhitelezésben rejlő érdekkonfliktusok 177
4. A diákhitelezéssel összefüggő feladatok ellátásának megfelelő szintje 184
4.1 Méretgazdaságosság 187
4.2 Tovagyűrűző hatások 187
4.3 Információs előnyök 188
4.4 Optimális feladatmegosztás 189
5. Az új intézmény hatása a meglévő intézményekre és rendszerekre 190
6. Összegzés 192
II. RÉSZ: A HAZAI HELYZET 197
Polónyi István: A hazai felsőoktatás állami finanszírozásának története,
1990-2011 199
1. Bevezetés 199
2. Előzmények 200
2.1 Néhány bevezető megjegyzés - a téma lehatárolása 200
2.2 A normatív finanszírozás előzményei (1989-1991) 202
2.3 A fejezeti előirányzatok és az alapok 205
2.4 Első kísérletek a normatív finanszírozásra (1991-1993) 212
3. A normatív finanszírozás bevezetése 215
3.1 Egy kis nemzetközi kitekintés 215
3.2 Az 1993. évi felsőoktatási törvény finanszírozási koncepciója és
a megvalósítási kísérletek (1993-1994) 217
3.3 A tényleges bevezetés (1995-1997) 221
3.4 Az egyszerű normatív finanszírozás (1997-1999) 224
3.5 Egy kis kitérő értékelés 226
4. Irányváltás 229
4.1 Új irány - a képlet szerinti finanszírozás (2000-2005) 229
4.2 Patyomkin finanszírozás? 234
4.3 A 2005. évi felsőoktatási törvény után 235
4.4 Szép új világ - 2011 után? 245
5. Befejezésként 249
Mészáros Tamás: Gondolatok a magyar felsőoktatásról szóló vitákhoz 255
1. Miért van szükség új törvényre? 255
2. Sok vagy kevés a hallgató? 257
3. Miért éppen „Bologna"? Valóban beszélhetünk-e „Bologna hungaricumról"?
Vissza kell-e, vissza lehet-e lépni? 261
4. Intézmények - minden mennyiségben és minőségben 265
5. A felsőoktatás finanszírozása 273
5.1 Hogyan finanszíroz(z)unk? 274
5.2 Ki finanszírozzon? 277
6. A felsőoktatási intézmények irányítása 287
Boda György - Stocker Miklós: Outputfinanszírozás a felsőoktatásban 293
1. Bevezetés 293
2. Alapvetés - input, output, minőség a felsőoktatásban 294
2.1 Értékteremtési logika a felsőoktatásban 294
2.2 Inputok meghatározása 295
2.3 Output meghatározása 296
2.4 A felsőoktatás értékes kibocsátása 296
2.5 A piaci koordináció feltételrendszere és korlátai a felsőoktatással kapcsolatban 296
2.6 Szolgáltatási minőség a felsőoktatásban 297
2.7 A minőség mérése 300
3. Inputfinanszírozás a felsőoktatásban 302
3.1 Jelenleg működő inputfinanszírozás hazánkban 302
3.2 Az inputfinanszírozás ösztönző hatásai és ennek korlátai 303
4. Az outputfinanszírozási rendszer modellje 305
4.1 Az outputfinanszírozási rendszer koncepciója 305
4.2 A kutatás, a tanácsadás és a szakmai gyakorlatos tevékenység az
outputfinanszírozás részeként 307
4.3 Az oktatási tevékenység outputfinanszírozása 308
5. A finanszírozási rendszer ösztönzési funkciója 312
5.1 Intézményi ösztönzés 313
5.2 Oktatói ösztönzés 313
5.3 Hallgatói ösztönzés 314
5.4 Az outputfinanszírozás társadalmi beágyazottsága 315
6. Összegzés 317
Temesi József: Nemzetközi felsőoktatás-finanszírozási trendek:
tanulságok és javaslatok 2012 elején 320
1. Bevezetés 320
2. A felsőoktatás finanszírozásának kulcskérdése: a költségmegosztás 322
3. A költségtérítéses képzés gyakorlati megvalósulásáról 327
4. A felsőoktatásba való bejutás és a hallgatók finanszírozása a 2005-ös és
a 2011-es törvény szerint 328
5. Munkaerőpiac és szakstruktúra 331
6. Javaslatok: néhány elvi megjegyzés 333
7. Javaslatok: egy modellszintű megközelítés 335
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Felsőoktatás-finanszírozás Felsőoktatás-finanszírozás

Szép és tiszta példány.

Állapot:
4.580 ,-Ft
23 pont kapható
Kosárba