Fülszöveg
,Múltva^map/»Csallóközben, mostjtt, jövő vasárnap Ipolyságon, dudások, kanászok társasá-gában, hej haj ez 4m az élet" - irta Bartók fijÉLA Szegedről 1910. november 11-én Freund ETELKÁHÍ '
A Magyar Neanzeti Jszíuzeum NépEija Tára Györffy István (1884-19'^) közvetítéséivel kérte fel Bart^ RÍLÁt (1 §81-1945). az akkor már nemzetközi hírű znn^ramávészt, az ismert zeneszenic, a budapesti 2Leneakadémia tanárat fonográffal rögatendő hangfcéfé-tclck készítésért Erre 1910. novenier ISrán (vasárnap) került sor Hont megye központjában, If^yságon egy kanásztrangverss^ keretében. Ezt a vetélkedést a sikeres spcirtmúittal renielkezó, a laEéli Bcrnecm (ma.a Pest megyei Bernecetraráti része) élő Sz0K0EYl Alajos (1871-1952) szervezte meg úg)^ liűgy saját pénzébei, nagyvonalú mecénáskéttt - a hangversenyt így valmágDS versenn^ tévéid díjakat ajánlott feLa.^erteseknek, a helyezetteknek é na^díjat, teljes ellátást mínfei résztvevőnek.
Kötetünk ászEelegni tó^án a szervezők és résztvevők emléke...
Tovább
Fülszöveg
,Múltva^map/»Csallóközben, mostjtt, jövő vasárnap Ipolyságon, dudások, kanászok társasá-gában, hej haj ez 4m az élet" - irta Bartók fijÉLA Szegedről 1910. november 11-én Freund ETELKÁHÍ '
A Magyar Neanzeti Jszíuzeum NépEija Tára Györffy István (1884-19'^) közvetítéséivel kérte fel Bart^ RÍLÁt (1 §81-1945). az akkor már nemzetközi hírű znn^ramávészt, az ismert zeneszenic, a budapesti 2Leneakadémia tanárat fonográffal rögatendő hangfcéfé-tclck készítésért Erre 1910. novenier ISrán (vasárnap) került sor Hont megye központjában, If^yságon egy kanásztrangverss^ keretében. Ezt a vetélkedést a sikeres spcirtmúittal renielkezó, a laEéli Bcrnecm (ma.a Pest megyei Bernecetraráti része) élő Sz0K0EYl Alajos (1871-1952) szervezte meg úg)^ liűgy saját pénzébei, nagyvonalú mecénáskéttt - a hangversenyt így valmágDS versenn^ tévéid díjakat ajánlott feLa.^erteseknek, a helyezetteknek é na^díjat, teljes ellátást mínfei résztvevőnek.
Kötetünk ászEelegni tó^án a szervezők és résztvevők emléke előtt, hiszen ma már leírhatjuk; a kaniszhan^erseny a magyar művelődéstörtffiet.Jii^r^tudomán^z europai-aerofon hangszeres zendailtúra egpk legknrábbi olyan eseménye veit, amelyre méltán lAet büszke az miókoE. Olyan zeneLknltúrai;erült a gyűjtök látós^^fc;:amely egyedülálló, hisen a világon csak itt,_a IQrpatrmaiencében játszanak dupiasípsáras, bordószáras dislákon magyarok, szleíi^kait, szerbEk, horvámk, az erctólyi románok és a moldvai csángók. E tudáskincs feltá-ráais elévülhetetlen érimei varaaak Bartók BÉLÁnak és követőinek, akik felismerték, dokumentálták^ ütőkor számára elérhetőv4-megtanulhatóvá tették a CsuvARA MiHÁLYok zenei ffl3kségéfc Elindították a módszeres aeroforr+rangszeres kutatásokat a Kárpát-meden-cében és zeneművészetünk is szegényebb loine, ha a p^tor-, paraszt- és cigánymuzsikusok nem iiispii iltA volna nagy zeneszerzőinket népzendnkincsünk feltárására, összegyűjtésére, osztályozásáia és tudományos, valamint művészi interpretálására.
Vissza