Magyarország az Árpád-királyoktól az ősiségnek megállapitásáig és a hűbéri Európa

Előszó

A következő igénytelen lapok nem nyujtanak részletekre nézve ujat az olvasó közönségnek. Czéljuk,, szerény kisérletkép, a magyar álladalmi és társadalmi életnek sajátlagos jellegét feltüntetni, a mint az a sajátlagos magyar gondolkodásban és az ez által átlengett honfoglalásban gyökeredzett, a nemzetnek a nyugateuropai viszonyokhoz való simulása után is fennmaradt, és daczára minden külső behatásnak megőrizve lön azon álladalmi és társadalmi szervezetben is, a melyet még az élő nemzedék látott romba dölni, és melynek romjai még most is fedik részben a hazai földet,. Csak is hazai intézményeinknek magyar jellegét szemben a nyugat-europai intézményekkel és azok általános fejlődési irányát törekszenek e lapok megjelelni, és ilykép mintegy előmunkálatuk hivatvák szolgálni részletes jogtörténelmi dolgozatokhoz. Mert hisz a történeti tanulmányok rendes folyamatja, hogy a részletek vizsgálata vezet a viszonyok általános jellemének felfogásához, és midőn azt sajátunkká teszi, képesit ismét a részletek valódi jelentőségének átértésére. Hogy sikerült-e szerzőnek intézményeink és ezek fejlődésének általános jellemét helyesen felismerni, és azt az olvasó elé varázsolni, megitélni nem öt illeti meg, de talán nem csalatkozik azon reményében, hogy már az ily iránybani kutatások szükségességének kijelelése által is, nem épen czéltalan munkát teljesitett.
A hűbéri viszonyokra nézve jobbára Laurent F. gand-i egyetemi tanár munkája: "La Féodalité et l'Église" (Paris, 1865. 2-ik kiad.), mely a hűbéri társadalmat jellemzi, szolgált vezérfonalul, mig a magyar viszonyok feltüntetésére a hazai történelmi kutfők, nevezetesen okmánytáraink és levéltáraink, szolgáltatták az anyagot.

Győr, october 28-kán 1867.
A szerző. Vissza