Hajnali virágok alkonyi csokorban

Fülszöveg

Gyermek- és ifjúkori emlékeit jegyzi le élete alkonyán az író, a kínai vidék különös hangulatait; azóta feledésbe merült műfajok, szokások, dalok, képek, metszetek gyöngyszemeire lelhetünk e kötet esszéiben.
Lu Hszün (1881-1936) a XX. századi kínai irodalom meghatározó egyénisége, az irodalmi és társadalmi megújulás elkötelezett harcosa volt. Leghíresebb elbeszélése, az A Q hiteles története ugyanannyira meghatározója a modern kínai irodalomnak, mint Gogol Köpönyeg-t az oroszénak. Kétkötetnyi modern elbeszélést írt (megjelentek magyarul is még az ötvenes években a Világirodalom Klasszikusai sorozatban). Gunyoros, olykor szarkasztikus módon átértelmezte a kínai mítoszokat a Régi mesék mai szemmel című kötetében, prózaverseket is közölt, megírta a kínai elbeszélésirodalom történetét, és új műformát teremtett a kínai esszéirodalomban, a caven-t (szó szerint: „vegyes írások"): mintha Ady nagyváradi, éles hangú újságcikkeit olvasnánk. Lu Hszün személyisége nem hasonlít Adyéra, de a szerep, melyet a kínai szellemi életben betöltött, nagyon is hasonló: pontosan látja hazája elmaradottságának okait, keletre (Japánra) és nyugatra (Európára) tekintve keresi az új szeleket és új eszméket; elszántan hadakozik a begyöpösödött konzervativizmus ellen, elkeseredetten mutatja fel a kínai élet kegyetlen történéseit, a legtöbbek által közönyösen tűrt, de tűrhetetlenül romlott viszonyait. Szarkasztikus hangvételű írásai sokakat vitára és haragra gerjesztettek még a megújulást igenlők táborában is. Úgy volt a modernizálódás híve, hogy közben óvta a hagyományos kultúra értékeit, különösen pedig a régi kultúrának azt a felét, amelyet a klasszikus műveltségű konfuciánus írástudók észrevenni sem akartak. Hihetetlenül széles műveltsége révén számtalan művet fordított maga is kínaira, és ösztönzött másokat a fordításra, írt előszavakat és ajánlásokat e fordításokhoz. Számunkra fontos és kedves, hogy Petőfi nevét és egyes verseit ő ismertette meg a kínai olvasóközönséggel. Esszéje, melyben a kelet-európai népek XIX. századi szabadságmozgalmai és a XX. század eleji Kína szellemi és társadalmi törekvései között von párhuzamot, ma középiskolai tananyag. Ennek köszönhetjük, hogy Petőfi nevét és Szabadság, szerelem című versét szinte minden érettségizett ember ismeri Kínában. Vissza