Hajnali vadászat

Előszó

Elnézést az olvasótól, hogy a regény elé néhány szerény bevezető szót bátorkodom írni.
Ebben a regényben történtek - megtörténtek. Nem most és nem régen, hanem több helyütt, más-más személyekkel. Azt tartom, hogy az író, amit ír, nem szabad, hogy pusztán kitalált mese legyen, mert ha ezt teszi, papirmassék lesznek a figurái és nem élő húsemberek. De azért ez a regény távolról sem kulcsregény. Ebben a regényben senki nem ismerhet senkire, mert annyira megváltoztattam a jellemeket, a környezetet, hogy bevallom, végül is magam sem ismertem rá az eredeti szereplőimre... Már ha vannak ilyenek. Forró és engesztelhetetlen nosztalgiám a természet és a föld iránt ki-kibuggyan a regény soraiból. De ezek a vágyak és érzések talán mégsem az olvasóra tartoznak...
A regényt Tokajhegyalja mellett írtam.
A lebukó alkonyi nap adott erőt és szolgáltatott hangulatot a regény írásához és a feltűnő hajnali nap vérvörös korongja szolgált hátteréül a „Hajnali vadászat"-nak.
Nem vagyok vérbeli vadász és elnézést kérek, ha esetleg olyan hibát követtem volna el ezzel kapcsolatban, amely nem fedi a reális valóságot.
Elnézést kedves olvasó és jó szórakozást és ha csak egy pár órára is, elvonom figyelmedet a napi gondoktól és a mai súlyos időktől, már jó szolgálatot teljesítettem, mert egyéb célom ezzel a regénnyel nem is volt.
Kassa, 1943. év tavaszán. U. S. Vissza