1.062.356

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Matematika III.

Fakultatív B változat/Gimnázium III. osztály

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 475 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-17-5816-8
Megjegyzés: 282 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 13331/B.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gimnázium II. osztályában mindenki válaszút elé került. Döntenie kellett arról, hogy adottságai, érdeklődése alapján az érettségi vizsga után milyen munkaterületen szándékozik dolgozni. A... Tovább

Előszó

A gimnázium II. osztályában mindenki válaszút elé került. Döntenie kellett arról, hogy adottságai, érdeklődése alapján az érettségi vizsga után milyen munkaterületen szándékozik dolgozni. A választott pályán való helytállást a III. és IV. osztály tananyaga igyekszik előkészíteni. Néhány tantárgy heti óraszáma növekedett, ezekben - rendszeres munkával - alaposabb tudást, több ismeretet lehet szerezni.
Ez a tankönyv azt a matematikaanyagot tartalmazza, amely minden III. osztályos gimnáziumi tanuló számára kötelező és azt az anyagrészt, amit a jelenlegi kísérleti fakultatív tanterv a nagyobb óraszámú csoportnak előír, valamint azt is, amelyet kiegészítésként ajánl.
Valamely tantárggyal való intenzív foglalkozás szilárd alapismereteket és fokozott munkát kíván. A matematikában való elmélyülés különösen kívánja az alapfogalmak biztos ismeretét, ezért az egyes fejezetek kezdetén rövid áttekintéssel felfrissítjük az ahhoz szükséges régebben tanult anyagot. Ismétlés, gyakorlópéldák és -feladatok megoldása után könnyebb lesz a régi alapismeretekre építve az új anyaggal foglalkozni. Vissza

Tartalom

Bevezetés11
A trigonometria alkalmazásai13
A trigonometriáról tanultak ismétlése13
Szögek szögfüggvényértékeinek definíciói13
Hegyesszögek szögfüggvényei14
Összefüggések a szögfüggvényértékek között15
A 30, 45, 60 fok szögfüggvényértékei16
Szögek szögfüggvényértékeinek táblázat segítségével történő megállapítása16
A sinus- és a cosinusfüggvény18
A tangens- és a cotangensfüggvény20
Két vektor skaláris szorzata22
Bevezetés22
A skaláris szorzat tulajdonságai, tételek24
Összefoglalás31
Kiegészítő anyag31
Háromszögek hiányzó adatainak a kiszámítása35
Bevezető feladat35
Összefüggés keresése a háromszög két oldala és a velük szemközti két szög között36
Összefüggés keresése a háromszög három oldala és egy szöge között38
A folyamatábrákról42
Trigonometrikus egyenletek46
Bevezető feladat46
Példák trigonometrikus egyenletekre47
A trigonometrikus egyenletek megoldásáról54
Összegezési tételek58
Bevezető feladat58
Két szög összegének és különbségének szögfüggvényei59
Egy szög kétszeresének a szögfüggvényei61
Félszögek szögfüggvényei62
Két szögfüggvény összegének szorzattá alakítása63
A trigonometria földmérési alkalmazása68
A háromszögelés68
A hátrametszési feladat70
A közelítő értékekkel való számolásról74
Kerekítés74
A közelítő érték hibája75
Hibakorlát76
Történeti áttekintés80
Koordináta-geometria83
A koordináta-rendszerekről; a vektorok felbontásáról, koordinátáiról tanultak ismétlése, kiegészítése83
Térbeli derékszögű koordináta-rendszer83
Vektor felbontása összetevőkre85
Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal88
Vektor hossza, két pont távolsága91
Vektor hossza91
Helyvektor, szabad vektor92
Két pont távolsága93
Szakasz osztópontjának koordinátái96
Bevezető feladat96
Szakaszt adott m:n arányban osztó pont koordinátái98
A háromszög súlypontjának koordinátái96
Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben103
Az egyenes irányvektora103
Az egyenes normálvektora az (xy) síkban105
Az egyenes iránytangense az (xy) síkban106
Az egyenes egyenletének fogalma110
Adott ponton áthaladó, adott irányvektorú egyenes egyenlete111
Bevezető feladat111
Paraméteres vektoregyenlet111
Paraméteres egyenletrendszer síkban és térben112
A paraméter kiküszöbölése113
Az (xy) síkban adott ponton áthaladó, adott normálvektorú egyenes egyenlete118
Bevezető feladat118
Az egyenes vektoregyenlete118
Az (xy) síkban adott ponton áthaladó, adott iránytangensű egyenes egyenlete120
Bevezető feladat118
Az egyenes vektoregyenlete118
Az (xy) síkban adott ponton áthaladó, adott iránytangensű egyenes egyenlete120
Bevezető feladat120
Az egyenes iránytényezős egyenlete121
Az egyenes egyenlete123
Két egyenes metszéspontjának meghatározása126
Két egyenes párhuzamosságának feltétele127
Két egyenes merőlegességének feltétele128
Két egyenes hajlásszögének meghatározása129
Pont és egyenes távolsága130
Két egyenes szögfelezőinek egyenlete132
Adott ponton áthaladó, adott normálvektorú sík egyenlete134
A sík normálvektora134
A sík egyenlete134
Görbe egyenletének fogalma138
A kör egyenlete138
A C(u;v) középpontzú, r sugarú kör egyenlete139
A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet139
A parabola egyenlete144
A különböző helyzetű parabolák egyenlete145
A parabola és a másodfokú függvény148
Parabolák hasonlósága149
Az ellipszis és a hiperbola egyenlete153
Definíciók, nevezetes adatok153
Az ellipszis és a hiperbola egyenletének meghatározása155
A hiperbola aszimptotája160
A fordított arány függvénye és a hiperbola161
Történeti áttekintés166
Sorozatok167
Sorozatokról általában167
A sorozat fogalma167
Sorozatok megadása168
Sorozatok ábrázolása170
Teljes indukció (matematikai indukció)171
Bevezetés171
A teljes indukció elve174
Korlátos és monoton sorozatok178
Korlátos sorozatok179
Monoton sorozatok180
Nevezetes sorozatok182
Számtani sorozat183
Mértani sorozat188
A Fibonacci-féle sorozat193
Konvergens sorozatok197
Bevezető példák197
Sorozatok konvergenciája200
Konvergens sorozatok néhány egyszerű tulajdonsága202
Monoton, korlátos sorozatok204
A rendőr elv206
Műveletek konvergens sorozatokkal208
Néhány nevezetes sorozat210
A Cantor-féle axióma211
A kör kerülete213
Hatvány, gyök, logaritmus217
A hatványozásról, négyzetgyökvonásról tanultak áttekintése217
Az egész kitevőjű hatványok definíciója217
A számok normálalakja217
A hatványozás azonosságai (tételek)218
A négyzetgyök fogalma218
A négyzetgyökvönás azonosságai (tételek)218
Az n-edik gyök219
Bevezető feladat219
Számok köbgyöke219
A gyökfogalom általánosítása220
A gyökvonás azonosságai (tételek)221
A számtani és a mértani középre vonatkozó egyenlőtlenség226
Törtkitevőjű hatványok240
Bevezetés240
A 2 hatványairól244
Exponenciális függvények251
Bevezetés251
Az exponmenciális függvény tulajdonságai252
A 10x függvény és a függvénytáblázat253
Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek254
A logaritmus fogalma, azonosságai256
Bevezetés256
A logaritmus fogalma256
A logaritmus azonosságai257
A logaritmusfüggvény260
A 10-es alapú logaritmustáblázat és használata262
Logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek269
Történeti áttekintés273
Folytonos függvények277
Függvény folytonossága279
A folytonosság definíciója283
Függvény határértéke291
Függvény határértékéről az Xo pontban293
Függvény határértékének a definíciója295
A derivált301
Bevezető példák301
A differenciálhatóság, a derivált, a deriváltfüggvény303
Kapcsolat a differenciálható és a folytonos függvények között306
Műveletek differenciálható függvényekkel307
Monoton függvények és differenciálható függvények315
A függvény szélsőértéke és a derivált közötti kapcsolat317
Kiegészítő fejezetek325
Az exponenciális és a logaritmusfüggvény deriváltja325
Az ex egy értelmezése325
Az exponenciális függvény folytonosságsa330
Az exponenciális függvény deriváltja331
A logaritmusfüggvény folytonossága332
A logaritmusfüggvény deriváltja332
Sorozat és függvény határértéke közötti kapcsolat333
Megszámlálhatóan végtelen halmazok336
A racionális számok halmaza megszámlálhatóan végtelen337
A (0;1) intervallum pontjainak halmaza nem megszámlálhatóan végtelen340
A lineáris algebra elemei345
Mátrixok345
Bevezetés345
A mátrix fogalma348
Mátrixok szorzása350
A mátrixok szorzásának néhány tulajdonsága355
Mátrixok összeadása357
Mátrix szorzása valós számmal360
A mátrixok körében értelmezett műveletek néhány tulajdonsága361
A síkbeli forgatás364
Lineáris egyenletrendszerek megoldásának egy módszere366
Bevezetés366
Az ismeretlenek fokozatos kiküszöbölésének módszere367
Lineáris egyenletrendszerek és mátrixok kapcsolata372
Bevezető példa372
Az inverz mátrix373
2x2-es mátrix inverzének létezése377
Néhány lineáris programozási példa, a grafikus módszer380
Kombinatorika383
Ismétlés, és néhány további példa383
Leszámolási feladatok385
Permutációk385
Variációk389
Ismétléses variációk391
Kombinációk392
A binomiális együtthatók néhány tulajdonsága394
A binomiális tétel396
A Pascal-háromszög397
A skatulya elv398
A skatulya elv egy általánosabb alakja, és további példák400
Gráfelméleti alapfogalmak403
Bevezetés403
Néhány gráfelméleti jelölés405
Szomszédsági mátrix406
A fokok és az élek száma közötti összefüggés408
Egyszerű gráfok409
Út, vonal, séta, kör410
Összefüggő gráfok412
Fák, erdők414
Fák éleinek száma415
A matematikai logikáról419
Bevezetés419
Ítéletek, logikai értékek, összetett ítéletek420
Logikai műveletek422
Negáció, konjunkció, diszjunkció424
Implikáció, ekvivalencia428
Alkalmazások431
Valószínűségszámítás439
Bevezetés439
Az életjáradék-számítás problémája440
A három kocka problémája445
A valószínűségszámítás klasszikus modellje448
Véletlen jelenségek jellemzésének általánosabb modellje455
Diszkrét valószínűségszámítási modell457
Állatszámlálás462
A legnagyobb valószínűség elve463
Találgatás súgás után464
Játék469
Esélytotó471
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem