Hajléktalanellátás

Segédanyag a szociális szakvizsgához

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Gyuris Tamás: Hajléktalanellátás ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	134 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-86644-5-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tisztelt Kollégáink - a szociális szakvizsga általános alapképzésének 120 órás felkészítő programjaiban részt vevők és a szakági vizsgaterületek valamelyikéből szakvizsgára készülők - számára örömmel adjuk át az első jegyzeteket, a felkészüléshez szükséges, tematikusán válogatott és összeállított szakismereti tudnivalókat. Közzéadásukhoz többfázisú és hosszas előzetes munkára, a szakterület hazai jeleseinek alkotó együttműködésére, türelmes és alapos egyeztető munkájára volt szükség. A jegyzetírás, a szakirodalom összeállítása, a szakanyagok szűrése és válogatása azonban csak néhány lépése a szakvizsgarendszer kimunkálási folyamatának, amely a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet hatályba lépését követően vette kezdetét. Mintegy négy évvel a szociális felsőoktatást elrendelő 6/1996. (I. 18.) Kormányrendelet után vette kezdetét mind a szakmai továbbképzés, mind a szakvizsgarendszer szervezése. A 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében kezdte meg munkáját 2000 őszén az erre a feladatra kinevezett kilenctagú Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság, amelynek tagjai a szociális szakterület ágazatainak képviselői, valamint a szakminisztérium illetékesei. A Bizottság titkárságának teendőit, az országos koordináló és megvalósító adminisztratív funkciót kezdettől a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjának önálló osztálya látja el. Miként is jutott el a szervező-építkező folyamat a szakvizsgajegyzetek kiadásának szakaszához? Ez az út szakmatörténeti szempontból is jelentős mindannyiunk számára. A szakvizsgarendszer kidolgozására a szakmai továbbképzés 2001. januári beindítása után kerülhetett sor. Az akkreditációs programokkal, a pályázati rendszerrel, a minősítő eljárás kidolgozásával és az elbírálási rendszer gyakorlatának beindításával a továbbképzés már szervezett rendszerben kapott szabad utat, így megkezdődhetett a szaki vizsgarendszer gyakorlati megvalósításának kimunkálása.
Vissza

Tartalom

Előszó 9
Bevezető gondolatok 13
I. A hajléktalanság kezelésének történeti háttere Magyarországon (Oross Jolán) 15
A hajléktalanság kezelése 1945 előtt 15
A bekövetkezett hajléktalanságot enyhítő szegényügyi intézmények:
szükséglakások és menhelyek az '50-es éveket megelőzően 15
Hajléktalan családok elhelyezése - szükséglakások 16
Hajléktalan egyének elhelyezése a fővárosban 17
A hajléktalan embereket segítő egyéb megoldások 21
A korabeli hajléktalanság okai 21
A hajléktalanság kezelése 1945 után 22
A háború utáni évektől a rendszerváltásig 22
A hajléktalanság ismételt megjelenése a '80-as-'90-es években 23
A rendszerváltozás időszaka 23
Szakmai nyilvánosság 25
Lakáspótló helyeken él a lakosságnak mintegy 3 százaléka 25
A munkásszálló menedékház mintegy 15 ezer embernek 26
Hajléktalan lét az 1980-as évek közepén 27
Hajléktalanok Nemzetközi Éve 1987 28
Sajtóvisszhang 1988-1989 29
II. A Hajléktalanság társadalmi-strukturális okai (Gyuris Tamás) 31
Lakáspiac, lakhatáshoz való hozzáférés 31
Lakásviszonyokról dióhéjban 33
A lakáshoz való jog 35
Munkaerőpiac, foglalkoztatáshoz való hozzáférés 36
A szociálpolitika változásai 37
III. A hajléktalan emberek a kutatások tükrében 41
Szociológiai jellemzők (Gyuris Tamás) 41
A '90-es évek kutatásainak főbb megállapításai 41
Fiatal emberek élete hajléktalanként 44
A hajléktalanság mentálhigiénés, pszichológiai
és kapcsolathálózati megközelítései (Oross Jolán) 50
Pszichológiai, mentálhigiénés megközelítések 50
A hajléktalanság kapcsoláthlfézati megközelítései 54
A hajléktalan emberek kapcsolathálózatát feltérképező kutatások tapasztalatai 57
Hajléktalanság és devianciák 59
Egészségi jellemzők (Oross Jolán) 60
Hajléktalan léttel járó megbetegedések 61
Külföldi kutatások tapasztalataiból 63
A hajléktalan emberek és a tbc 65
Hajléktalanhalálok 68
Hajléktalan emberek egészségügyi ellátása 69
IV. A hajléktalanság kezelése 73
Az intézményrendszer és jogi szabályozásának kialakulása (Horváth Olga-Oross Jolán) 73
Az ellátási rendszer csírái és szabályozási előképek 73
Az első hajléktalanügyi jogszabály 74
Szakmai szerveződés 75
A szociális törvény 75
A szociális törvényben nevesített hajléktalanellátások fajtáiról 77
Szakmai rendeletek 78
Az intézményrendszer mennyiségi mutatói 79
Az intézményrendszer korlátairól 81
Az intézményekben élőkről 83
A hajléktalanellátások finanszírozási kérdéseiről 86
Szociális munka hajléktalan emberekkel (Horváth Olga) 88
A hajléktalan emberekkel végzett szociális munka terepei 89
Utcái szociális munka hajléktalan emberekkel 89
Az utcán élőkről a szakirodalmak tükrében 89
Az utcai szociális munka aktuális kérdései 94
Az utcai szociális munka társadalmi, szakmai, szervezeti környezete 99
Rehabilitáció hajléktalan emberekkel 100
Milyen alapelvek mentén szervezhető a hajléktalan ember rehabilitációja? 102
A rehabilitáció tartalmi kérdései 103
Rehabilitáció alkoholbeteg hajléktalan emberekkel 105
A rehabilitációs munka korlátai a hajléktalan emberek körében 106
Hajléktalan emberek foglalkoztatása 106
A modellkísérleti programban részt vevők jellemző adatai 108
Utógondozás 112
V. A hajléktalanság fogalmi keretei (Oross Jolán) 117
Fogalmi keretek és újradefiniálásuk 117
A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a hajléktalanság 121
Irodalom 125
Kötelező irodalom 125
Ajánlott irodalom 127
Jogszabályok 133

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem