Nem jogi személyiségű vállalkozások (BT, GMK...) kézikönyve 1992
(Betéti társaságok, közkereseti társaságok...)
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
A vállalkozások alapítását és működését szabályozó jogforrásaink a Polgári Törvénykönyv és a gazdasági társaságokról szóló módosított 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban:...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A vállalkozások alapítását és működését szabályozó jogforrásaink a Polgári Törvénykönyv és a gazdasági társaságokról szóló módosított 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Ptk., illetve Gtv.) a közkereseti társaságot és a betéti társaságot jogi személyiség nélküli társaságok gyűjtőnév alatt nevezik meg.
A jogi személyiségként elismert gazdálkodó szervezetekétől (ezek: egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) eltérő sajátos szabályozást, - e két társasági forma esetében - a következő lényegi szempontok indokolták.
A közkereseti társaság és a betéti társaság (továbbiakban: kkt. és bt.) a tagjaik akaratából nyereség szerzésére létrehozott olyan szervezeti formák, melyek esetében a cél eléréséhez szükséges vagyont a tagok a társaság rendelkezésére (tulajdonába, vagy használatába adják) bocsátják.
Ezen alapítói vagyontömeg (pénz, illetve apport) összegszerűségét, a szolgáltatás módját meghatározó konkrét rendelkezést a Gtv. nem írt elő. E diszpozitív - az alapítók hatáskörébe utalt - szabályozási elvvel ellentétben a tagoknak a társaság működése során harmadik személyekkel szembeni felelőssége szigorúan, törvényileg behatárolt.
A Gtv. általános szabályozási elve szerint a társaságok (így a kkt. és a bt. is) a gazdasági környezet aktív résztvevőiként saját cégnevük alatt jogalanyként jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, pert indíthatnak és perelhetők.
A jogi személyiségű gazdasági társaságok a gazdasági szférában való részvételük során esetlegesen keletkező tartozásokért jelentős vagyonukkal kötelesek helytállni. A kkt. és bt. tekintetében a helytállás kötelezettsége (mögöttes felelősséggel) a tagok saját vagyonát is érintheti, amennyiben a társaság vagyona arra nem elegendő.
A közkereseti társaság és a betéti társaság jellemző ismérveit - a Gtv. általános szabályozási rendjét követve - először a kkt-ra, majd a bt-re irányadó előírások sorrendjében ismertetjük.
Vissza
Tartalom
I. A JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK (a közkereseti társaság, betéti társaság) alapítása, működése, cégbejegyzése 13
1. A JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JELLEMZÉSE 13
1.1. A felelősség terjedelme a kkt. esetében 13
1.2. A felelősségre vonatkozó (a közkereseti társaságoktól eltérő) szabályok a betéti társaságnál 14
1.3. Az egyetemleges, a korlátlan és a közvetlen felelősség értelmezése a Ptk. szerint 14
2. A JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁG MŰKÖDÉSI RENDJE 15
2.1 Belső jogviszony 15
2.2 A kkt. külső jogviszonyai, a képviselet 16
3. JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE 16
3.1. Az alapítók alanyi köre 16
3.2. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság társasági szerződése 16
3.3. A társaság megszűnésének esetei 18
3.4. A társaság megszűnése végelszámolással 18
4. A KKT. ÉS BT. CÉGBEJEGYZÉSE 18
4.1. A cégbíróság feladatai 18
4.2. A cégnyilvántartás jelentősége 19
4.3. A cégbejegyzés során követendő eljárás 19
II. AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL 25
1. HATÁSKÖRI ÉS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYOK 25
1.1. Az állami adóhatóság hatásköre és illetékessége 25
1.2. A vámhatóság hatásköre és illetékessége 25
2. AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG FOGALMA 25
2.1. A bejelentés szabályai 26
2.2. Az adómegállapítás 27
2.3. Az adóbevallás 27
2.3.1. Havi adóbevallás határideje 28
2.3.2. Évközi adóbevallás határideje 29
2.3.3. Éves adóbevallás határideje 29
2.4. Az adó és az adóelőleg megfizetése 30
2.4.1. Az adó megfizetésére kötelezhetők köre 30
2.4.2. A megfizetés és a kiutalás módja 31
2.4.3. Az adóelőleg megfizetése 31
2.4.4. A megfizetés és a kiutalás időpontja 31
2.4.5. Az adó esedékessége 31
2.4.6. Az egyes adók, illetve adóelőlegek megfizetésének határideje 32
2.5. Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás 35
2.6. Adatszolgáltatási kötelezettség 36
3. AZ ÖNELLENŐRZÉS 37
4. AZ ADÓELLENŐRZÉS 38
5. AZ UTÓLAGOS ADÓMEGÁLLAPÍTÁS 40
6. AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 41
6.1. Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése 41
6.2. Adómérséklés 42
6.3. Jogorvoslatok 42
III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 43
1. A JÖVEDELEM KISZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 43
1.1. A jövedelem meghatározása 43
1.2. Jövedelemtípusok
1.2.1. A nem önálló tevékenység jövedelme 44
1.2.2. Az önálló tevékenység jövedelme 44
1.2.2.1. Mezőgazdasági kistermelés jövedelme 45
1.2.2.2. Az egyéni vállalkozás jövedelme 45
1.2.2.3. Az egyes szellemi tevékenységek jövedelme 46
1.2.2.4. Az építményhasznosítás jövedelme 46
1.3. Ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 47
1.4. Értékpapírból, takarékbetétből származó jövedelem 48
1.5. A kisösszegű kifizetés jövedelme 48
1.6. Egyéb jövedelmek 49
1.7. A gépkocsi költségek elszámolása 50
2. AZ ADÓ ALAPJA 52
3. ÖSSZJÖVEDELEM CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNYEK 53
4. AZ ADÓ MÉRTÉKE 55
5. AZ ADÓKEDVEZMÉNYEK 55
6. AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGFIZETÉSE 55
6.1. Az adó megállapításának módja 55
6.2. Az adóelőleg fizetési kötelezettség 56
6.2.1. A nem önálló tevékenységből származó rendszeres jövedelem adóelőlege 56
6.2.2. A nem önálló tevékenységből származó nem rendszeres jövedelem adóelőlege 58
6.2.3. Kifizetők által történő adóelőleg levonás 59
6.2.4. Társas vállalkozásból származó jövedelem adóelőlege 61
6.2.5. Nem kifizetőtől származó jövedelem adóelőlege 61
7. BEFIZETÉSI SZÁMLÁK 61
IV. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 63
1. Az adóalanyiság fogalma 63
1.1. Az adóköteles tevékenység 63
1.2. Az adóalanyok köre 64
1.3. Adóalanyiság termékimport esetén 64
1.4. Tárgyi adómentes értékesítés köre 64
2. AZ ADÓ TÁRGYA 65
2.1. Termékértékesítés fogalma 65
2.2. Termék fogalma 65
2.3. Szolgáltatás nyújtás fogalma 66
2.4. Termékek, szolgáltatások KSH besorolása 66
2.5. Az értékesítés speciális szabályai 67
2.6. Értékesítésnek nem minősülő tevékenységek 67
2.7. Termékexport és szolgáltatásexport 67
2.8. Teljesítés helye 68
2.8.1. Ingatlan fekvése szerint 68
2.8.2. Szolgáltatás végzésének helye szerint 68
2.8.3. Székhely, telephely szerint 68
2.8.4. Áruszállítás, szállítmányozás esetén 69
3. ADÓMENTESSÉGEK 70
3.1. Alanyi adómentesség 70
3.1.1. Bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység esetén 70
3.1.2. Egyéb értékesítés esetén 70
3.1.3. Az alanyi mentesség választásának feltételei 70
3.4. Tárgyi adómentes tevékenységhez történő értékesítés 71
4. AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE 71
4.1. Kötelezettség keletkezésének általános szabálya 71
4.2. Kötelezettség keletkezése pénzforgalmi szemlélet szerinti könyvvezetés esetén 71
4.3. Speciális szabályok 71
4.4. A kötelezettség keletkezése import esetén 72
4.5. Bizományosi értékesítés utáni fizetési kötelezettség 72
4.6. Lízing szerződés 73
4.7. Adókötelezettség szállítmányozás esetén 73
5. AZ ADÓ ALAPJA 73
5.1. Általános szabályok 73
5.2. Bizományosi tevékenység esetén 73
5.3. Speciális szabályok 74
5.3.1. Egyes javítási szolgáltatások adóalapja 74
5.3.2. Kereskedelmi, vendéglátó tevékenység esetén 74
5.3.3. Termék és szolgáltatás import esetén 74
5.3.4. Bizományosi termékimport esetén 75
6. AZ ADÓ MÉRTÉKE 75
6.1. Adókulcsok 75
6.2. 15 %-os adómérték 75
6.3. 0 %-os adómérték 76
6.4. Adómérték egyszerűsített számla esetén 79
6.5. 0 %-os adókulcs speciális szabályai 79
6.6. Bizományosi értékesítés 79
6.7. Részteljesítés 79
7. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ LEVONÁSA 79
7.1. Általános szabályok 79
7.2. Adó levonása termék és szolgáltatás import esetén 80
7.3. Tárgyi eszköz beszerzése utáni adólevonás 80
7.4. Átalány elszámolás speciális szabálya 80
7.5. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja 80
7.5.1. Általános szabályok 80
7.5.2. Speciális szabályok 80
7.5.3. Adólevonási jog változása 80
7.6. Adólevonás részletfizetés esetén 81
7.7. Az adólevonás tilalma 81
8. EGYES ÉRTÉKESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 81
8.1. Bolti kiskereskedelmi értékesítés 82
8.2. Különös eljárás alkalmazása vendéglátóiparban 84
8.3. Különös eljárás egyéb értékesítés esetén 85
8.4. Fizető vendéglátás 86
8.5. Idegenforgalmi tevékenység 86
8.6. Használt termék felvásárlása 86
8.7. Magánerős házilagos lakásépítés, bővítés ÁFA visszaigénylése 87
8.8. Műemlék helyreállítás utáni adó visszaigénylés 88
9. SZÁMLÁZÁSI, KÖNYVVEZETÉSI SZABÁLYOK 88
9.1. Számla adattartalma 88
9.2. Egyszerűsített számla adatai 89
9.3. Egyszerűsített számlában feltüntetett adómérték 89
9.4. Nyugta adatai 90
9.4.1. Mentesség nyugtaadás alól 90
10. AZ ADÓ VISSZAFIZETÉSE KÉRELEMRE 90
11. BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉSEK 91
V. A FOGYASZTÁSI ADÓ ÉS A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 95
1. AZ ADÓ ÉS ÁRKIEGÉSZÍTÉS TÁRGYA 95
1.1. Fogyasztási adó 95
1.2. Fogyasztói árkiegészítés 95
2. AZ ADÓ ÉS ÁRKIEGÉSZÍTÉS ALANYA 95
3. AZ ADÓ MEGFIZETÉSE ALÓLI MENTESSÉG 95
4. AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE 96
5. AZ ADÓ ALAPJA 96
6. AZ ADÓ MÉRTÉKE 96
7. A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSRE JOGOSULTAK KÖRE 97
8. AZ IGÉNYBEVÉTELI JOGOSULTSÁG MEGNYÍLÁSÁNAK IDŐPONTJA 97
9. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 97
VI. A TÁRSASÁGI ADÓ 99
1. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS A TÁRSASÁGI ADÓ KAPCSOLATA 99
2. A TÁRSASÁGI ADÓ 99
2.1. Adózás előtti eredmény 100
2.1.1. Egyszeres könyvvitel esetén 100
2.1.2. Kettős könyvvitel esetén 100
3. A TÁRSASÁGI ADÓKÖTELEZETTSÉG 102
4. A TÁRSASÁGI ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA 104
4.1. A társasági adó alapja 104
5. A TÁRSASÁGI ADÓALAP KORREKCIÓS TÉTELEI 105
5.1. Veszteségelhatárolás 105
5.2. Céltartalék 106
5.3. Az értékcsökkenési leírás 108
5.3.1. Az immateriális javak 108
5.3.2. Tárgyi eszközök 110
5.3.3. A tárgyi eszközök értékcsökkenése 112
5.3.4. Értékcsökkenési normák 114
5.4. Lízinggel, bérlettel kapcsolatos szabályok 119
5.5. Az osztalék és részesedés 120
5.6. Térítés nélküli eszközátadás 120
5.7. Adóhiányok, bírságok, büntetések 120
5.8. Az értékvesztés 120
5.9. Adóvisszatérítések 122
5.10. Közérdekű célú felajánlások, alapítványok 122
5.11. Az érték nélkül nyilvántartott termőföld és erdő értékesítése 122
5.12. Szakmunkástanulókat foglalkoztatók adóalapcsökkentése 122
5.13. Magánszemélynek nyújtott kölcsön 123
5.14. A névérték alatti részvény, vagyonjegy 123
5.15. Vállalkozással kapcsolatos költségek 123
5.16. Megszűnéskor a készletek figyelembevétele 123
5.17. Kapcsolt vállalkozások 124
5.18. Külön jogszabályban meghatározott bérnövekmény összege 124
5.19. A szerencsejáték-szervezők korrekciója 124
5.20. Egyéb adóalapcsökkentő tételek 124
6. AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA 124
7. AZ ADÓKEDVEZMÉNYEK 124
7.1. Külföldi befektetők kedvezménye 125
7.2. Struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény 126
7.3. Közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek adókedvezménye 127
7.4. Belföldi 100%-ban természetes személyekből álló társaságok adókedvezménye 128
7.5. Elmaradott településen működők kedvezménye 128
7.6. Beruházások utáni adókedvezmény 128
7.7. Környezetvédelmi beruházások adókedvezménye 129
7.8. Műemlékvédelmi tevékenység adókedvezménye 129
7.9. 1989. évről áthozott kedvezmények 129
8. FIZETENDŐ ADÓ 129
VII. A KÖZPONTI MŰSZAKI FEJLESZTÉSI ALAP KÉPZÉSÉHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSI KÖTELEZETTSÉG 131
1. AZ ALAP FORRÁSAI 131
2. A HOZZÁJÁRULÁS ALANYAI 131
3. AZ ADÓ ALAPJA ÉS MÉRTÉKE 131
4. BEFIZETÉS ALÓLI MENTESSÉG 132
4.1. A befizetés alól mentes tevékenységek 132
4.2. Mentesség sajátos szabályai 132
5. A HOZZÁJÁRULÁS KEDVEZMÉNYEI 133
5.1. Kedvezményre jogosító közszolgáltató és egészségügyi tevékenységek köre 133
5.2. Lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltató tevékenységek 135
5.3. Népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékek értékesítése 135
5.4. Kulturális és sporttevékenységek 136
5.5. Mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenységek 136
5.6. Külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok kedvezménye 137
VIII. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 145
1. A KÖTELEZETTSÉG ALANYAI 145
2. A KÖTELEZETTSÉG ALAPJA ÉS MÉRTÉKE 145
3. A KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTHETŐSÉGÉNEK MÓDJAI 146
4. A TANULÓK JUTTATÁSAIVAL KAPCSOLATBAN FIGYELEMBE VEHETŐ KÖLTSÉGEK 147
5. A GYAKORLATI OKTATÓK DÍJAZÁSA 147
6. A BEFIZETÉS HATÁRIDEJE 148
7. VISSZATÉRÍTÉSI JOGOSULTSÁG 148
8. A KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE 149
IX. A CSŐDELJÁRÁSRÓL, FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRÓL ÉS A VÉGELSZÁMOLÁSRÓL 151
1. A CSŐDTÖRVÉNY SZEMÉLYI TÁRGYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA 151
1.1. Személyi hatály 151
1.2. Tárgyi hatály 151
1.3. Időbeli hatály 152
2. A CSŐDELJÁRÁS 153
2.1. A csődeljárás célja 153
2.2. A csődeljárás kezdeményezése 153
2.3. A csődeljárás megindítása 154
2.4. A csődeljárás megindításához fűződő joghatások 154
2.5. Egyezség a csődeljárásban 155
2.6. A csődeljárás befejezése 155
3. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS 155
3.1. A felszámolás kezdeményezése 156
3.2. A felszámolás megindítása 157
3.3. A felszámolási eljárás megindítása, közzétételének jogkövetkezményei 157
3.4. Egyezség a felszámolás alatt 158
3.5. A felszámoló eljárása 158
3.6. Egyszerűsített felszámolás 159
3.7. A felszámolás befejezése 159
4. VÉGELSZÁMOLÁS 160
X. A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSA 161
1. A TAGOK BIZTOSÍTÁSA 161
1.1. A főfoglalkozású tagok 161.
1.2. A kiegészítő tevékenységet folytató tag 169
1.3. A társas vállalkozások bejelentési kötelezettsége 169
2. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁS ÁLTAL FOGLALKOZTATOTT SZEMÉLYEK 170
2.1. A munkaviszonyban állók 170
2.2. A bedolgozó 170
2.3. A megbízott 171
2.4. A vállalkozási jellegű jogviszony 172
2.5. A foglalkoztatott személyek utáni társadalombiztosítási járulékfizetés 172
2.6. A foglalkoztatott személyek egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége 174
2.7. A szakmunkástanuló és a segítő családtag 182
3. A JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE 183
3.1. A járulékok bevallása 183
3.2. A késedelmes teljesítés jogkövetkezménye 184
4. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI EGYÉNI NYILVÁNTARTÓ LAP 184
4.1. A nyilvántartó lap vezetésének általános szabályai 185
4.2. A társas vállalkozás tagjára vonatkozó szabályok 187
4.3. A nyilvántartó lapok tárolás, lezárása 188
4.4. A Nyilvántartó lapok beküldése 188
5. AZ ILLETÉKES TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZERVEK 188