Hajdú-Bihar megye kézikönyve

Előszó

A Magyarország Megyei Kézikönyvei-sorozat egy száz évvel ezelőtti megye-monográfia sorozat "utódjának" és folytatásának tekinti magát. Ezzel a tudatos példakép-választással is adózni kívánunk nagy elődük, dr. Borovszky Samu és életműve, a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat emléke előtt. Pontosabban a sorozat könyvei esetében ez a fajta tisztelgés talán igaztalan is,hiszen az egyes kötetek ma is a könyvtárak, könyvespolcok legfeltűnőbb, legelérhetőbb részein a legbecsesebbművek között találhatók, a helytörténészek, geográfusok, terület- és településfejlesztők, sőt az elődök élete iránt érdeklődő nagy számú "civil" olvasó is nap, mint nap használja a "borovszki"-t.
Megyénk esetében is valóban úttörő vállalkozásba kezdő dr. Borovszky Samu főszerkesztő - természetszerűleg - két kötetet kívánt kiadni. Ebből az első, a "Bihar Vármegye és Nagyvárad" című kötet 1901-ben, Tisza Kálmán előszavával meg is jelent; az Apolló Irodalmi Társaság adta ki. A Hajdú Vármegye és Debrecen című kötet kiadása döntő mértékben financiális okok miatt elhúzódott, majd pedig Borovszky halála és az első világháború kirobbanása miatt véglegesen meghiúsult. A két világháború között megyénkről két nagyon színvonalas monográfia jelent meg. Az egyik a Magyar városok és vármegyék című sorozatban, 1938-ban Nadányi Zoltán szerkesztésében jelent meg a "Bihar-vármegye", majd 1940-ben Csobán Endre jelentette meg "Debrecen Szabad Királyi Város és Hajdú vármegye" című kötetét a Vármegyei Szociográfiák sorozatban. Vissza