Előszó
Részlet a tartalomból:
"A magyar Alföld jellegzetes tája, ahol három földrész pora száll a tavaszi szélben. A Hajdúság, a Tiszaháttal és Hortobággyal, a történelmi Bihar és a Nyírség déli része. E táj és a viszonyok tették történelmileg „fővárossá" Debrecent - a szabadság őrvárosát. A „kálvinista Róma" elnevezés a négyszázötven éves református kollégiumból sugárzó, ma is élő szellemiséget jól példázza.
E tájat szelte évszázadokon át a népek hadi-, kereskedelmi útja Erdély-Nyugat-Európa, Lengyelország és a Balkán között. Itt még a természet is drágábban, több szenvedéssel adott mindent.
A táj a magyar mezőgazdaság egyik jeles terepe. Itt jól terem a kenyérgabona, cukorrépa, súlyosra hízik a sőre marha, a sertés, gazdag legelőt talál a birkanyáj. A mezőgazdasági kultúra mellett gazdag a fauna, a flóra a Hortobágyon, a bihari síkságon, a Nyírség dombjain. Természeti adottságunk, a termálvizek csalogatják az idegeneket Hajdúszoboszlóra, Debrecenbe, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Tiszacsege, Püspökladány, Berettyóújfalu és Polgár térségébe.
Az urbanizációs műemléki környezet elsősorban debreceni látkép, de ezt kínálják a hajdúvárosok és néhány országos hírű műemlék is, mint pl. Herpály és Nagykereki. Virágzó falvak sora, városok nőttek fel e tájon, bennük művelődési lehetőségekkel. Ma tucatnyi középiskolánk van, egyetemek, Debrecenben orvosi, agrár, bölcsész és teológiai karral, s több főiskolánk működik: tanítóképző, óvóképző, műszaki és zeneművészeti.
Magas színvonalú az egészségügyi ellátás, Debrecenben klinika, kórház, Berettyóújfaluban kórház működik.
Jeles kulturális események színhelye a megye és Debrecen a megyeközpont: virágkarnevál, nemzetközi kórusverseny, dzsesszfesztivál, katonazenekari fesztivál. Értékes népművészetünk a nádudvari fekete kerámia, a balmazújvárosi pásztorművészet, derecskei, furtai kézimunka. Hagyományőrző csoporttal szinte minden település rendelkezik. Nagy népünnepélye a hagyományőrzésnek a Hortobágyi Hídivásár és a Lovasnapok.
Milyen is hát Hajdú-Bihar megye? Az ország egyik megyéje a tizenkilenc között, 6210 km2 területen 565 000 ember él. Hogyan? Jöjjön el hozzánk és nézze meg! Szívesen látjuk.
Debrecen, 1997. november 24.
Szilaj Pál
elnök
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal