Előszó
Hajdrik József Rózsaszüret című kötetét elolvasva egy olyan szüreten találja magát az olvasó, ahol az egész évben megtermelt "javakát", a kialakult barátságokat, az átélt szerelmeket, az egymás iránt érzett szeretetet szüreteljük le rendre.
„A jóság az a fényforrás, mely pillanatokra bevilágítja az emberi lélek sötétjét." - vehetjük a szép gondolatot Svevo-tól, és valóban a szép és a jó leszüretelése jött el e verseskötet segítségével. A költő, mivel úgy érzi eljött az ideje, learatja a jóság és a szépség gyümölcseit, de ítéletet is fogalmaz a maga módján - ki mint vet, úgy arat.
Hajdrik József 1951-ben született Törökszentmiklóson, és ott él, ott dolgozik ma is. Egy bensőséges művészvilágot álmodott és alkotott maga köré, melyben jó barátok és művésztársak veszik körül egyre nagyobb számban. Úgy mondják kritikusai, hogy ezoterikus versíró. A törökszentmiklósi Szárnyaló Képzelet című irodalmi lap főszerkesztője, kiadója, és a szolnoki Aranysor Íróklub, valamint a budapesti Krúdy Gyula Irodalmi Kör és a Cserhát Művész Kör tagja. A fővárosi „Lírykusok" Fiatal íróköltőjelöltek társulásának tiszteletbeli pártoló tagja.
„...az irodalom és a mű vészetek... virágfüzérrel borítják az emberekre vert vasláncot..."- idézhetjük Rousseau-t, a híres filozófust, s e verseskötet rózsaszürete mellett, a benne található illusztrációk teszik a virágfüzérrel beborítást teljessé. (Simon M. Veronika, Kari Erzsébet Zsóka, Léna Szancova és Hangodi Lajos János) És a festmények, grafikák!
De álljunk meg itt egy szóra! Hiszen ma nem szokás kortárs festőművész alkotásaihoz verset írni, és főleg nem tárlatokról egy-egy festményt beszerkeszteni kortárs kötetbe. E formabontó megoldások magyarázata az, hogy Hajdrik József körülbelül egy éve találkozott Simon M. Veronika festészetével, és e találkozás - túl a művészbarátságon - hosszú időre megjelölte a két művész útját. Egy-egy kép rendre megjelenik azóta Hajdrik József verseiben, és néhány gondolat, vers úgyszintén visszaköszön a festőnő vásznairól. Hol egy Hajdrik vers címe olvasható Veronika tárlatain, egy-egy festményen, hol egy verseskötet kellős közepén csodálhatunk meg egy Simon M. Veronika alkotást.
Kari E. Zsókával 1999-ben jelent első közös kötetük „Vitorlafestmények" címmel, míg Hangodi Lajos János állandó illusztrátora a Szárnyaló Képzelet művészeti lapnak és a Divius Lux MM. kiadó által létrehozott antológiáknak.
Léna Szancova Oroszországban született. 1985 óta él hazánkban - Szolnokon. Leningrád divatos „művészképzőjébe" járt. Jellegzetes stílusát Hajdrik József is nagyra becsüli.
A szerelemről, a szeretetről szól a Rózsaszüret, és tudjuk, látjuk, érezzük, hogy a költőnek "sokkal jobb szerencse, mint szerelem nélkül élni." /Gellert/
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal