Az ókori Róma története

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Hahn István: Az ókori Róma története ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	434 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-194-456-5
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 04670. Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az Appennini-félsziget Dél-Európának a Földközi-tengerbe nyúló három nagy félszigete közül a középső, földrajzi fekvése révén szinte kijelölt arra a jelentőségre, melyet a világtörténetben betöltött. (Az Itália nevet a félsziget az ókorban kapta.) Északon könnyen járható hágók kapcsolják össze Közép-Európával, délen a hozzá simuló Szicília és Málta szigetekkel hídként köti össze Európát Afrikával. A környező tengerek nyújtotta védettség, mely a más népekkel való kapcsolatok felvételének az előnyeit, de az inváziók veszélyét is magában hordta, nem jelenti egyszersmind a félsziget egységét földrajzi szempontból is. Az Appennini-félsziget négy, egymástól jól elkülöníthető tájegységre oszlik. Az első, a félszigetre átszelő, a névadó Appenninek hegyláncától északra elterülő hatalmas Pó-síkság a környező hegyekkel, inkább csak fekvésének közelsége révén kapcsolódik a félszigethez, melytől számos jellegzetesség választja el. Jelentőségét elsősorban gazdasági adottságai: termékeny, földművelésre alkalmas talaja biztosítja. Bár Liguria felé kitörésre is alkalmas partszegélye tartozik hozzá, tengeri közlekedési lehetőségei az ókorban szűkösek voltak. Különösen jelentős a különbség éghajlat tekintetében Észak-Itália és a félsziget tőle délre elterülő vidékei között. Kontinentális éghajlatának szélsőségeit alig enyhíti a Tirrén-(Tyrrheni) tenger felől báramló enyhe tengeri levegő, mely a Ligur-hegység akadályába ütközik, ugyanígy az Adriai-tenger felől is a hegyek miatt csak aránylag kis térségen át hatolhat be a melegebb légáramlás a Pó síksága felé. Mégis, földrajzi és egyben történeti jelentőségét biztosítják az Alpokon át Közép-Európával összekötő hegyszorosok, illetve az Appennineken Közép-Itáliával kapcsolatot teremtő hágók. Vissza

Tartalom

Itália őskora és az itáliai népek története a Római Királyság bukásáig (Írta: Ferenczy Endre)	11
Bevezetés	13
Itália földrajzi adottságai	13
Itália őstörténete	15
Az őskőkortól a vaskorszakig	15
Az indoeurópai törzsek (italicusok) bevándorlása és letelepedése	20
A "latiumi" civilizáció	22
Az etruszkok	25
Az eredet kérdése	25
Nyelv és írás	27
A városok	28
Vallás	30
Gazdaság és kultúra	31
Társadalmi és politikai szervezet	32
Terjeszkedés és hódítás	34
Dél-Itália (Magna Graecia) és Szicília görög gyarmatosítása	36
Róma története a királyság korában	39
Róma alapítása	39
Az irodalmi hagyomány Róma alapításáról	39
Régészeti koncepciók Róma alapításáról	42
A királyság korszakai	45
Róma királyai	46
A királyság korának társadalma és intézményei	48
A Római Köztársaság és Augustus korának története (Írta: Maróti Egon)	57
A Római Köztársaság	59
A római köztársaság történetének forrásai	59
Róma a köztársaság első századában	62
Róma helyzete a királyság megdöntése után	63
Küzdelem a szomszédos népekkel	65
A gall betörés	67
A köztársasági államrend kialakulása	70
A patríciusok és plebeiusok küzdelmei	70
A tizenkéttáblás törvények	71
A plebeiusok harcának lezárulása	75
A köztársaság államdi és politikai szervezete	77
Róma felemelkedése. Itália egyesítése. A Földközi-tenger vidéke feletti hegemónia megszerzése	84
Itália meghódítása	84
Közép-Itália meghódítása	85
A Pyrrhos elleni háború. Dél-Itália elfoglalása	90
A római állam a Kr. e. 3. század első felében	94
A római társadalom	95
Itália közigazgatása	96
A gazdasági élet	98
Róma és Karthago küzdelme a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralomért	101
A karthagói állam és politika a Kr. e. 3. század első felében	103
Az első pun háború	107
Róma és Karthago az első pun háborút követő időszakban	110
A második pun háború	113
Hódító hadjáratok a Földközi-tenger keleti medencéjében	114
Róma és a hellenisztikus államok	122
A második makedon háború	123
A III. Antiochos elleni háború	124
A harmadik makedon háború	126
A római állam és társadalom a 2. század első felében	128
A római külpolitika	129
A római társadalodm a Kr. e. 2. század első felében	134
Az itáliai rabszolgatartó gazdaság kibontakozása és válsága	141
A rabszolgatartó gazdálkodás kibontakozása a hódító háborúk idején	141
A rabszolgatartás fejlődése	141
Itália gazdasági életének átalakulása a 2. század első felében	145
Társadalmi harcok a Kr. e. 2. század második felében	150
Az első szicíliai rabszolgaháború és a pergamoni felkelés	151
A római földkérdés és Tiberius Gracchus reformkísérlete	158
Caius Gracchus tribunusi tevékenysége	162
Róma külpolitikai helyzete a Kr. e. 2. század végén	165
A második szicíliai rabszolgaháború	170
A polgárháborúk kora	175
A köztársasági államrend válsága	176
Az itáliai szövetségesháború	177
Róma és Mithridatés első összecsapása, Marius és Sulla polgárháborúja	180
Sulla dictatúrája	186
A politikai helyzet Sulla halála után	189
A Spartacus-féle rabszolgafelkelés	191
A köztársasági államrend bukása	197
A római állam helyzete a Spartacus-felkelés utáni időszakban	200
Az ún. első triumviratus kora	207
Pompeius és Caesar polgárháborúja	216
Caesar dictatúrája	220
A principatus kialakulása	226
Politikai és társadalmi harcok Rómában Caesar halála után	226
A Caesar halála utáni napok Rómában	227
A mutinai háború	229
A második triumviratus megalakulása	230
Leszámolás Caesar gyilkosaival	232
Ellentétek a triumvirek között	232
Sextus Pompeius	234
Antonius Keleten	236
Octavianus és Antonius harca az egyeduralomért	238
A principatus megalakulása	241
Augustus principatusa	243
Augustus hatalma	244
A hadsereg, a tartományok és a külpolitika Augustus korában	246
A principatus társadalmi rendje	254
A római császárkor története (Írta: Hahn István)	261
Kísérletek a principatus rendjének megszilárdítására	263
A Julius-Claudius-dinasztia császárai. Tiberius (Kr. u. 14-37)	263
Gaius Caligula (37-41) és Claudius (41-54)	271
Nero (54-68)	276
A polgárháború (68-69)	280
A Julius-Claudius-kor áttekintése	282
A bürokratikus monarchia rendjének kialakítása (A Flavius-dinasztia)	289
Vespasianus (69-79)	289
Titus (79-81) és Domitianus (81-96)	295
A Római Birodaldom az abszolutisztikus-bürokratikus monarchia korában. Az Antoninusok (96-192)	299
Nerva	300
Traianus (98-117)	301
Hadrianus (117-138)	306
Antoninus Pius (138-161) és Marcus Aurelius (161-180)	314
Commodus (180-192)	320
A Római Birodalom a 2. században	322
A gazdasági élet	322
A társadalom	331
Közigazgatás és államgazdaság	337
A válság előjelei	341
A szellemi élet	344
A katonai monarchia	352
Septimius Severus (193-211)	352
A Severus-dinasztia (211-235)	359
A katonai anarchia (235-268)	363
Gallienus és a stabilizálódás kezdetei (260-268)	369
Az illyr katonacsászárok (268-284)	371
A Dominatus kora (284-395)	377
Diocletianus és a tetrarchia (284-305)	377
A polgárháború	385
Constantinus (313-337)	387
A Constantinus-dinasztia (337-363)	397
A Valentinianus-dinasztia (364-378)	403
Theodosius kora (379-395)	406
A kettéosztott birodalom és a Nyugat-római Birodalom bukása (395-476)	412
A Nyugat-római Birodalom	412
A Kelet-római Birodalom	416
A hun birodalom	417
A Nyugat-római Birodalom bukása	418
Név- és tárgymutató	423

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem