Hagyományos és új vizsgálati módszerek

Előszó

Előszó
Mintha túlzottan is kárpótolni akarná korunk tudománya az orvosokat azért, hogy évezredeken át - akár gazdag megfigyelések birtokában - tehetetlenül álltak betegeik ágya mellett, nem lévén diagnosztikai lehetőségük a tünetek hátterének pontos tisztázására. Ma a bőség zavara áll fenn. Az immár hagyományosnak minősíthető eljárások mellett, mint amilyen a röntgendiagnosztika, vagy az EKG, persze ezek is a huszadik század vívmányai, berobbant a csúcstehnológia a biokémiai módszerektől a komputertomográfiáig, a mágneses rezonancián alapuló technikáig.
így azután a gyógyszeres polifragmáziához - a túlzott gyógyszereléshez - hasonlóan fenyeget a diagnosztikus polifragmázia. Pedig mindig az a kérdés, miért és mit kell vizsgálni ahhoz, hogy a konkrét eset tisztázódjék, minél kevesebb kellemetlenséget okozzunk a betegnek és egyre inkább bekerül a közgondolkodásba a gazdasági szempont is: csak arra szabad költeni, aminek van indokoltsága.
Bach Katalin és Zana Katalin könyve arra tesz kísérletet -magas színvonalon, kitűnő előadásban —, hogy bevezesse az érdeklődőket a diagnosztika világába: milyen kérdésekkel kerül szembe az orvos, amikor elrendel egy-egy vizsgálatot, mit kell tudni erről a betegeknek, mi várható egy vizsgálattól és mi nem, mikor, mi dönti el a diagnózist és mikor járul hozzá valamilyen információval.
Izgalmas világ ez. A csúcstechnológia tovább növelte az orvosokkal, felkészültségükkel szemben támasztott eddig is magas igényt. De indokát adja napjaink egyik erős, új tendenciájának, a betegek tájékozottsága fontosságának a gyógyítás, a gyógyulás Vissza