Hagyományok - kényszerek - minták

Tartalom

Első rész MODERNIZÁCIÓS HULLÁMOK, FELZÁRKÓZÁSI KIHÍVÁSOK A HAZAI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETBEN 7
I. ELMÉLETI ALAPVETÉS: MODERNITÁS, MODERNIZÁCIÓ, EURÓPAIZÁCIÓ 8
1. Általános elméleti kérdések 8
A modernitás tartalma 8
A modernizációs folyamat dilemmái 9
A modernizációs elmélet elágazásai 9
2. Specifikus magyar modernizációs elméletek 11
Történeti szociológiai modernizálódás-elemzések 11
A negatív modernizáció probléma-érzékenysége 13
A struktúrák és funkciók modernitás-vizsgálata 14
A centrum-periféria-viszony a modernizációban 16
3. Az európaizáció, mint a modernizációs folyamat fő sodrának intézményesülése 17
A világtársadalom rendezetlensége 18
A modernitás klasszikus optimizmusának a hanyatlása 18
1968 eseményei mutatták meg a modem társadalom új igényeit 19
II. A MODERN EURÓPAI CIVILIZÁCIÓT KIALAKÍTÓ NAGY TEKTONIKUS MOZGÁSOK. A RENESZÁNSZ, A REFORMÁCIÓ, ÉS AZ IPARI FORRADALOM, ILLETVE EZEK MAGYAR HATÁSAI 20
A reneszánsz felszabadítja az embert a középkori kiszolgáltatottságból 20
A magyar reneszánsz formaváltozatai és hullámai 22
A reformáció a magánelmélkedést intézményesíti 23
A magyar reformáció először a lutheri ágon bontakozott ki 24
Az ipari forradalom a meglódított gazdasággal átalakítja a társadalmat 25
Az ipari forradalom nem volt keretek közé szorítható 28
Magyarországon az ipari forradalom is másképpen volt 28
III. AZ EURÓPAI MODERNITÁSI KIHÍVÁSOK MEGFOGALMAZÓDÁSA, SZERKEZETE ÉS TARTALMA MAGYARORSZÁG NAGY EURÓPAIZÁCIÓS KÍSÉRLETEIBEN 30
1. Az európaizáció kihívásainak jelentkezése az erdélyi fejedelemség 17. századi felzárkózási periódusában 30
Németalföld: példa és presszió 30
Németalföld győzelmének ára Magyarországon 32
A világgazdaság súlypontváltása 32
Az ozmán birodalom hanyatlása 32
2. Az Erdélyi Fejedelemség európaizációs kisérlete 33
IV. A MÁSODIK MAGYAR FELZÁRKÓZÁSI KÍSÉRLET KIHÍVÁSAI 1867-1914. KÖZÖTT 38
1. A világ hatalmi viszonyai a századfordulón 38
2. A kibontakozó második ipari forradalom centrumává az Egyesült Államok vált 40
3. Paradigmaváltás a modernizálódó országok hatalomgyakorlási szerkezetében 40
4. A magyar felzárkózás regionális környezete 43
5. A Közép Európai felzárkózási kísérletek aláaknázója a Balkán 45
V. A MÁSODIK MAGYAR FELZÁRKÓZÁSI KÍSÉRLET ANATÓMIÁJA 46
1. Az elvesztett mozgástér felemás visszaszerzése 47
2. Az államkonstrukció: lehetőség és korlát 48
3. A kiegyezéshez való viszony és az elit törésvonalai kérdése 50
4. A magyar polgárosodás és zárványai 51
5. Helyet kérnek a kérnek a kirekesztettek 52
VI. A MAGYARSÁG HARMADIK FELZÁRKÓZÁSI KÍSÉRLETE AZ IMMÁR HANYATLÓ EURÓPÁHOZ 54
1. A világkörnyezet alakulása 55
A 20. századi Európát elborító őrület kontinensünket hanyatlásba döntötte 56
Európa sebei lassan begyógyultak: kiút a meghasonulásokból és a megosztottságból 59
2. Magyarország jobboldali felzárkózási kísérlete és annak kudarca 59
Politika-formálta gazdaság 60
Felemás-társadalom 61
Ideologizált kultúra 61
Viszonylagos modernizáció 62
Másik 20 századi szélsőség, a baloldali totalitarizmus felzárkózási kísérlete Magyarországon 64
A gyenge Európa csak úgy tudja legyőzni a jobboldali totalitarizmust, ha boldogtalanabb felét elzálogosítja a baloldalinak 64
Európa a világ-hatalmi polarizáció áldozata 66
A posztsztálini totalitarizmus mégegyszer megpróbálja 70
Válság és rendszerváltás 73
Második rész A KIHÍVÁSOKRA ADOTT ORSZÁG-VÁLASZOK A MAGYAR EURÓPAI FELZÁRKÓZÁSI KÍSÉRLETEKBEN 75
I. AZ ORSZÁG-VÁLASZOK LEHETSÉGES KRITÉRIUMAI, TERMÉSZETŰK ÉS
DIMENZIÓIK 75
II A 17. SZÁZADI ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELZÁRKÓZÁSI KÍSÉRLETE, MINT A KIHÍVÁSOKRA ÉS LEHETŐSÉGEKRE ADOTT VÁLASZ-SOROZAT 80
Közép-Európa abszolutizmus ellenes autonómiatörekvések 80
A rendek konzervativizmusa erösebb mint reform-készségük 81
Reformáció és ellenreformáció, rendi ellenállás és megalkuvás 82
A protestantizmus anarchiáját legyőzi az ellenreformáció centralizációja 83
Bethlen vállalásai: Habsburg abszolutizmussal szemben magyar szövetségkeresés 84
A fejedelem uralkodási gyakorlata és elvei 84
Abszolutisztikus módszerek, a rendiség túlélése 86
Az osztrák abszolutizmust és a magyar rendiséget gyengeségeik kötik össze 87
Politizáló és kormányzó zsenialitás 88
Erdély egyedül is boldogul 89
Közép-orientáció, kisember-védelem, vallási tolerancia 90
Rendi alapú merkantil-abszolutizmus, - túl a lehetőségein 91
III. MAGYAR FELZÁRKÓZÁSI VÁLASZOK A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK KIHÍVÁSAIRA 93
Erőszakos beolvasztási törekvések 94
A passzív rezisztencia 94
Mindkét oldal kényszerhelyzetbe kerül 95
A kiegyezés 96
Az új magyar kormányzat 97
A magyar-politikai elit partikularizmusa 97
A politikai egyensúly borulása 98
A polgárosodás gyengeségei, meg-megzavart fejlődése 99
A tőkés gazdasági fejlődés felfutása 100
A gazdaság mögött elmaradó társadalom 101
Polgári életviszonyok: kultúra, oktatás, életmód 104
A világgazdasági beilleszkedés kezdete 105
Dualizmus modernizációja: melegágya a szélsőségeknek 106
IV. CSÖBÖRBŐL VÖDÖRBE, AZTÁN A SERPENYŐBŐL A TŰZBE 108
1. Magyarország modernizációs tévelygései a szélsőségek 20. századában 108
2 A két világháború közötti kudarcos magyar modernizáció pályája 109
Békeszerződés és revíziós pszichózis 109
Politikai jogfolytonosság és konszolidáció 111
A jobboldali modernizáció programmá szerveződése 113
A megállapíthatatlan jobbratolódás 115
A modernizáció gazdasági teljesítménye 116
A modernizáció társadalmi ballasztja 117
Az ideológia, mint társadalomformáló 119
A modernizáció kulturális dimenziója 119
3. Magyarország ellenkező előjelű modernizációs kísérlete a szovjet birodalom erőterében a második világháború után 121
Az inga elindul visszafelé 121
A determináló kondíciók ismét a környezetben vannak 123
A társadalmi-gazdasági gátak lebontásának kelendősége 124
A totalitárius intézményesülés 125
Pszichózis kívül és belül 126
Szélsőséges modernizáció túlzásokkal 126
Megtorpanás és kisiklás 128
Restauráció és kiigazítás 130
A rendszer-korlátok modernizációs kényszerek előtt nyitása 131
Recentralizálástól a rendszeresedőig 132
A rendszer ellenzék életre kellése 134
Harmadik rész A KÖZIGAZGATÁSI REFORMGONDOLKODÁS KLASSZIKUSAINAK ÉLETMÜVEI A MAGYAR MODERNIZÁCIÓS PERIÓDUSOKBAN 137
I. A 17. SZÁZADI ERDÉLYI MODERNIZÁCIÓS KÍSÉRLET SZELLEMI HOLDUDVARÁRÓL 137
II. ÁLLAMELMÉLETI ÉS KORMÁNYZATI GONDOLKODÁS A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK MAGYAR MODERNIZÁCIÓS KÍSÉRLETE HÁTTERÉBEN 140
Negyedik rész AZ EU ELVÁRÁSOK SZERINTI KÖZIGAZGATÁS MODERNIZÁCIÓ JOGI- ÉS SZERVEZETI FORGATÓKÖNYVEI 182
I. A KORMÁNYZATI POLITIKA INTÉZMÉNYI RENDSZERÉNEK MEGÚJÍTÁSÁRÓL 182
II. A FELADAT MIBENLÉTE 184
1. A nagyságrend súlya 184
2. A megítélések ambivalenciája 185
a) A szövevényesség empirikus megismerése hiányzik 186
3. A közigazgatás funkcionális strukturális jellemzői 187
4. Integrációs hiátusok 189
5. Elmozdulások az örökségtől: előre és hátra 189
III. A FELADAT RENDEZŐELVEI 190
1. Az államfelfogás általános módosulási iránya 190
2. A baloldali állam-felfogások adaptivitása 191
IV. A KORMÁNYZATI POLITIKAI STRATÉGIÁLIS GONDOLKODÁS JELENLEGI ÁLLAPOTA ÉS TÉNYEZŐI 196
1. A politikai főhatalom államműködtetésére vonatkozó stratégiáról 196
2. A kormányzati modellváltás hatása az államműködtetés stratégiájára 198
a) A politikai marketingközpontú prezidencialitás kísérlete 198
b) A közszolgálati menedzsment központú konszenzuális államműködtetés esélye 201
c) Eredmények és hibák, mint egy kormányzati politikai megújulás kiindulópontjai 202
V. A FELADAT ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK „KÖRNYEZETI" PROBLÉMÁI 204
VI. AZ IDEÁLIS KORMÁNYZÁS MODELLJÉRŐL 208
1. Van-e értelme az ideális kormányzási modell keresésének 208
Már a kérdést feltenni is egyre nehezebb 208
2. Minden kor másként és máshol, de kereste 210
3. Nemcsak a hatalmi ágak váltak szét a kormányzás körül, hanem annak szakszerűségei is belül 212
4. Az állam társadalmasodásával sokasodnak a kormányzás kihívásai 213
5. Minél kevesebbé találtuk meg az ideálisát, annál erősebben vizionáltunk 213
6. Varázstalanított világba vezet az út tovább 214
7. A kormányzás többé nem arra születettek joga, hanem társadalmi szükséglet 215
8. A piac-korrigáló kormányzás megoldásai polarizálódnak 215
9. A vitákat mindig überelik a reál-folyamatok 216
10. Az egységesülés a kormányzatba is bevezeti az üzletszervezés technológiáját 217
VII. AZ IDEÁLIS TENDENCIÁK A KORMÁNYZÁS DIMENZIÓIBAN 218
Az ideális kormányzati formák megválasztása 218
A kormányzat rendszerelemeinek ideális minősége 220
A kormányzat ideális teljesítményképessége 225
A kormányzat strukturális innovativitásának dinamizálhatósága 227
A kormányzat funkcionális innovativitása 232
VIII. HOGYAN KEZDJÜNK HOZZÁ? Dilemmák és megjegyzések a kormányzati szektor modernizációs stratégiájának kialakításához 233
1. Stratégia-építés elvi kiindulópontjai: 233
a.) Politizáció nélkül nem megy 233
b.) Az állam jósága nem spekulatív, hanem empirikus probléma 234
c.) Az állami közszolgálat igen, a közszolgálati felelősség nem privatizálható 234
d.) A modernizáció maga sem független a politikai konstellációtól 234
e.) A stratégia-alkotás nem csak akarat kérdése: feltételei vannak 234
2. A modell orientáció eldöntése 235
3. A kormányzat strukturális-funkcionális modernizációjának kiterjedése 237
4. A közszolgálati modernizációs változtatások algoritmusa; a kormányzati-közigazgatási átalakítás stratégiájához fűződő konszenzus esélyei 241
5. A levezérlés dilemmái két példán 244
IX. AZ ÁTFOGÓ ÁLLAMREFORM POLITIKÁJA, A KÖZIGAZGATÁSI ÉS
TÁRSADALOMPOLITIKAI REFORM MEGVALÓSÍTÁSA 246
A. Bevezető 246
B. A reformhelyzet összetevői 248
1. A hazai reformkihívások rendszere 248
2. Az Európa-kényszerek szerkezete 249
3. A "reform - fékek" természete 252
4. A reform toló-illetve húzóerői 253
C. A kormányzati-közigazgatási reform-politika elemei 254
1. A reform ágazatai 254
2. A reform színterei 257
3. Az állam reform kiegészítő szintjei 262
D. Az állami reform-politizálás ajánlható algoritmusa 263
E. Kormányfői tennivalók 266
IRODALOMJEGYZÉK 268

Témakörök