Előszó
MEGNYITÓ
Több mint száz évvel ezelőtt, 1882-ben, Gyomán az akkori mezővárosi jellegű helységben egy vállalkozó szellemű könyvkötő nyomdát alapított, aki a nyomda működtetése közben tanulta meg a...
Tovább
Előszó
MEGNYITÓ
Több mint száz évvel ezelőtt, 1882-ben, Gyomán az akkori mezővárosi jellegű helységben egy vállalkozó szellemű könyvkötő nyomdát alapított, aki a nyomda működtetése közben tanulta meg a szakmát, szerzett megrendelőket, és évről évre folytonosan fejlesztette kis üzemét. Kner Izidor a mindennapos gyakorlati munka mellett világosan látta, hogy fennmaradni és prosperálni csakis állandóan és folyamatosan karbantartott, felújított elméleti és gyakorlati ismeretekkel vezetett vállalkozással lehet. A legidősebb fiú, Imre így került a műhelybe, alapfokon elsajátítani a szakmát. Ez nem lehetett- elég, hiszen egy európai szintű műhely vezetéséhez európai szintű tudás szükséges.
Ezért az apa - a hazai ilyen képzési lehetőségek híján - a lipcsei Mäser-féle technikumba íratta be fiát, elsajátítandó a nyomdászat technikai, gyakorlati és praktikus tudnivalóit az ötszáz éves mesterség modern művészeti követelményeinek megismerése mellett. 1905-ben tért onnan haza, s azonnal át is ruházta rá apja a nyomda technikai irányítását.
A nyomda évek óta tartó egyenletes fejlődése felgyorsult: a megrendelői kör bővült, újabb és újabb partneri kapcsolatok létesültek. A vállalkozás rentabilitása szempontjából döntő volt, hogy a közigazgatási (ügyviteli) nyomtatványok gyors és pontos szállításának köszönhetően a szomszédos megyéken kívül a távolabbi országrészek hivatalai is a nyomda állandó megrendelőivé lettek. A nyomda üzleti fejlődése ekkor sem állhatott meg, hiszen országos és európai színvonalat akartak elérni a vállalkozók és a szállításaikat is egyre nagyobb területre akarták kiterjeszteni. Kner Izidor ezt a munkát Imre fiával együtt szívós munkával végezte és biztos kézzel irányította a vállalkozást.
Kner Imre születésének 100. évfordulójára emlékezvén, vissza kell tekintenünk a korabeli gyomai és országos viszonyokra. A vállalat alapítása a kiegyezés utáni magyar iparfejlődés jelentős korszakára esett. A társadalmi és gazdasági fejlődés a mostani mércével mérve is jelentős volt, és ez jó hatással volt az ipar kialakulására. A közigazgatás is megszilárdult az 1867-es kiegyezés után, amelyet különböző új rendszerű nyomtatványigények kísértek. A vállalat alapítója jó érzékkel vette észre, hogy jelentős nyomtatványszükséglet van, hozzákezdett ennek a rendszerezéséhez. Ezzel megalapozta a vállalat gazdasági fejlődését.
Kner Imre ezt továbbfejlesztette, szélesebb körűvé tette és a gazdasági lehetőségek birtokában a nyomda tevékenységét más területekre is kiterjesztette. A vállalat 1902-ben jelentős bővítést hajtott végre és ezáltal az akkori kor jól felszerelt nagyobb nyomdái közé került. Kner Imre műszaki vezetői tevékenységét figyelemmel kísérhetjük a gépterem fejlődésén, a kötészet modernizálásán a betűanyag jelentős fejlesztésén keresztül, mindezek eredményeképpen a munka termelékenysége megnövekedésén át. A századforduló 30-40 fős kis vállalata az I. világháború előtti években már 150 főt foglalkoztatott.
Vissza