Hadtörténelmi Közlemények 2020/1-4.

Fülszöveg

E számunk tartalmából
„A hadifoglyokat 1915-töl vezényelték munkára, amikor a Monarchia gazdasági életében a munkaerőhiány a gazdaság gátjává vált. A hadifoglyokat számos szektorban foglalkoztatták, így a közvetlen hadianyaggyártó vállalatoknál, a katonai felügyelet alatti cégeknél, csökkenő mértékben közmunkákon. A hadifogoly munkások legnagyobb hányada az agráriumban nyert elhelyezést, igaz sem megyei, sem országos szinten nem tudták pótolni a hadbavonultakat."
(Schramek László Péter)
„Az 1950-es évektől a Rákosi-korszakban már nem, sőt utána a Kádári-konszo-lidáció alatt sem lehetett beszélni Valószínűleg a nyilvános megemlékezéseket sem tarthatták meg már ebben az időszakban. Sokan voltak viszont olyanok, akik nem tudtak beletörődni hadifogoly családtagjuk, ismerősük elvesztésébe és keresték, hol érhetett véget életük. Sokan igy jutottak el Bajáig és Puskás Mihályig, hogy megkérdezzék, a birtokában lévő névjegyzék tartalmazza-e azt a bizonyos nevet.
A kutatás nemcsak a... Tovább

Fülszöveg

E számunk tartalmából
„A hadifoglyokat 1915-töl vezényelték munkára, amikor a Monarchia gazdasági életében a munkaerőhiány a gazdaság gátjává vált. A hadifoglyokat számos szektorban foglalkoztatták, így a közvetlen hadianyaggyártó vállalatoknál, a katonai felügyelet alatti cégeknél, csökkenő mértékben közmunkákon. A hadifogoly munkások legnagyobb hányada az agráriumban nyert elhelyezést, igaz sem megyei, sem országos szinten nem tudták pótolni a hadbavonultakat."
(Schramek László Péter)
„Az 1950-es évektől a Rákosi-korszakban már nem, sőt utána a Kádári-konszo-lidáció alatt sem lehetett beszélni Valószínűleg a nyilvános megemlékezéseket sem tarthatták meg már ebben az időszakban. Sokan voltak viszont olyanok, akik nem tudtak beletörődni hadifogoly családtagjuk, ismerősük elvesztésébe és keresték, hol érhetett véget életük. Sokan igy jutottak el Bajáig és Puskás Mihályig, hogy megkérdezzék, a birtokában lévő névjegyzék tartalmazza-e azt a bizonyos nevet.
A kutatás nemcsak a téma elhallgatottsága miatt nehéz, hanem azért is, mert helyi szinten. Baján sem igazán tudnak a fogolytáborról az emberek. Ennek oka pedig éppen az lehet, hogy azok sem beszéltek róla, akik ezt át- és megélték. Sokan a hazatérő hadifoglyok közül féltek és féltették a családjukat. Az akkor élők visz-szaemlékezéseinek, személyes tapasztalatainak megőrzésére, felgyüjtésére pedig egyre kevesebb az esély, hiszen kevesen élnek már közülük. Ugyanakkor ezek az ismeretek - még ha ez oly szomorú részlete is a történelemnek - nagyon fontosak a helyi identitás megőrzése, erősítése érdekében. Ezáltal érthetjük meg azt, hogy miről beszélnek a visszaemlékezők, amikor a bajaiak segítőkészségét említik 1944-1945-ben. írásomban elsősorban a helyileg fellelhető forrásokat és adatokat felhasználva igyekeztem bemutatni a bajai fogolytábor történetét, de az ellentmondások és a rengeteg kérdéses tényező megválaszolása még további, jövőbeni feladat."
(Kordé Nóra) Vissza