Hadtörténelmi Közlemények 2009. szeptember

Fülszöveg

Ára: 600,- Ft
E számunk tartalmából
„Az elsö világháború négy éve aiatt jelentősen megváltozott a háború képe - I918-ra a hadászat és harcászat teljesen más elvek menten körvonalazódtak, mint a világháború előtt, illetve annak elsö hónapjaiban. A haditechnikai fejlődés következtében új fegyvernemek jelentek meg, és ezek közül egyértelműen a katonai repülés mondhatja magáénak a leggyorsabb fejlődést. Mindez hatványozottan igaz, ha az alapvetően agrár beállítottságú Osztrák-Magyar Monarchiáról beszélünk, hiszen az alacsony ipari fejlettség, az állandó nyersanyaghiány és a Monarchia minden egyéb problémája ellenére is képes volt egy többé-kevésbé ütőképes repülöcsapatot létrehozni. ( ) 1918 október végére 4768 szárazföldi és 413 vízi repülőgépet, valamint 4765 repülőgépmotort gyártottak a Monarchia gyárai, amelyek ( ) minőségileg nagyon sok esetben egyenrangúak voltak az antant államok gyártotta gépekkel. A háború végéig a Monarchia repülőcsapatainál 77 tábori repülőszázadot... Tovább

Fülszöveg

Ára: 600,- Ft
E számunk tartalmából
„Az elsö világháború négy éve aiatt jelentősen megváltozott a háború képe - I918-ra a hadászat és harcászat teljesen más elvek menten körvonalazódtak, mint a világháború előtt, illetve annak elsö hónapjaiban. A haditechnikai fejlődés következtében új fegyvernemek jelentek meg, és ezek közül egyértelműen a katonai repülés mondhatja magáénak a leggyorsabb fejlődést. Mindez hatványozottan igaz, ha az alapvetően agrár beállítottságú Osztrák-Magyar Monarchiáról beszélünk, hiszen az alacsony ipari fejlettség, az állandó nyersanyaghiány és a Monarchia minden egyéb problémája ellenére is képes volt egy többé-kevésbé ütőképes repülöcsapatot létrehozni. ( ) 1918 október végére 4768 szárazföldi és 413 vízi repülőgépet, valamint 4765 repülőgépmotort gyártottak a Monarchia gyárai, amelyek ( ) minőségileg nagyon sok esetben egyenrangúak voltak az antant államok gyártotta gépekkel. A háború végéig a Monarchia repülőcsapatainál 77 tábori repülőszázadot állítottak fel, melyek közül 1918 októberében 68 aktív volt, de az óriási repülőgép- és pilótahiány ellenére további 11 nem repülhetett."
(Czirók Zoltán: A magyar repülőcsapatok 1918-1919. évi történetéhez)
,/l világháborús tapasztalatok azonban azt is bebizonyították, hogy a katonai eszközök, a légierő és a légvédelmi tüzérség nem elegendő a légitámadások elhárítására és hatásuk csökkentésére. Szükség van a polgárí légvédelem kiépítésére, a lakosság élet- és vagyonbiztonságát szolgáló speciális rendszabályokra, létesítményekre, szervezetekre is. A háborúban résztvevő államok számos rendelkezést hoztak a hátország légitámadások elleni védelme érdekében. ( )
Az Osztrák-Magyar Monarchiában a hátország légitámadás elleni védelmének kiépítésére 1917 tavaszán történt átfogó intézkedés. Április l-jén a közös (k. u. k.) Hadügyminisztérium központi légvédelmi irányelveket adott ki. Megszervezték a Mögöttes Országrészek Légjárómü Elhá-h'tó Szolgálatát (Luftfahrzeugabwehrdienst im Hinteriand - LFAD). A hátországban működő katonai kerületekben helyi LFAD parancsnokságokat állítottak fel, melyek mind a katonai, mind a polgári légvédelmet irányították. ( )
A Magyar Királyság területén 6 LFAD körzetet alakítottak ki, Budapest, Szeged, Kassa, Pozsony, Kolozsvár és Zágráb központtal. A magasabb katonai parancsnokságok vezérkari osztályaira egy-egy légjárómü elhárító előadó került kinevezésre. Az egyes városok, hadiüzemek légvédelmét a helyi katonai alakulatok állományából kijelölt LFAD tisztek irányították."
(Olasz Lajos: Lépések a honi légvédelem kiépítésére Magyarországon az 1920-as években)
„A 1944. évi normandiai harcokról az elmúlt 65 esztendőben számtalan könyv, tanulmány, szakcikk és egyéb publikáció látott már napvilágot. Ezek a munkák feldolgozták a hadmüveletek csaknem minden apró részletét, bemutatták a harcoló felek felszerelését, fegyverzetét, harcászatát, vezetési módszereit és hadászati-hadműveleti döntéseit.
Valóban: a német hadműveleti és hadászati vezetési szintek legtöbb dokumentuma fennmaradt, és ezek a hadtörténészek rendelkezésére állnak. Azonban a Normandiában bevetett német csapatok saját, harcászati szinten keletkezett, ( ) úgynevezett csapatanyaga csak a legritkább esetben kerülhetett levéltárba. Ez az irategyüttes főleg az adott alakulatok hivatalos hadinaplóiból és annak mellékleteiből (különféle jelentésekből, kimutatásokból, táviratokból, térképvázlatokból, stb.) állt. A dokumentumok döntő többsége a ( ) visszavonulás során, szándékoltan vagy véletlenül, de megsemmisült. Ezért is tartjuk kiemelt jelentőségűnek, hogy a Caen és Falaise környéki ( ) harcok egyik német főszereplőjének, a 12. „Hitleijugend" SS-páncéloshadosztály csaknem teljes normandiai csapatanyaga fennmaradt a Cseh Haderő prágai Hadtörténelmi Levéltárában.
E rendkívül gazdag korabeli irategyüttes adatainak döntő többsége eddig még sem a téma nemzetközi, sem pedig magyarul kiadott szakirodalmában nem jelent meg. Ezért ( ) a hadosztály „páncélozott ökleként" alkalmazott, Panther harckocsikkal felszerelt 12/1. SS-páncélososztály 1944 nyarán keletkezett eredeti iratait magyar nyelven szinte teljes teijedelmében közzé tesszük."
(Számvéber Norbert: A német 12/L SS-páncélososztály harcai Normandiában) Vissza