Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban I-III.

Fülszöveg

'¦m'^s^f/mmm Dr. Hona Gábor
fáKXr fm\ ¦
II IBi':1 flP^H honvéd ezredes, hadtörténész, a Had-I , ^ULti ^HU^^^^B történeti Intézet igazgatója 1948. dec.
^S^B^J^HfH 13-án született Budapesten. Édesapját rövidesen kinevezték a Pécsi Tanárkép-í | íl : ^Hfe,. ző Főiskolára a földrajz tanszékvezető
'B tanárának. Gazdag könyvtáruk volt,
l" rZz- I '¦ " melynek egy része még a ráckevei
feÜikM. <í' tanító Bőna nagypapától maradt.
M"^ ' jt * m. Kilenc-tíz éves korában itt került
kezébe Gracza György ötkötetes munkája, melyet a szabadságharcról írt. Ez , keltette fel érdeklődését 1848/49 iránt
olyan mértékben, hogy később kaposvári középiskolás évei alatt minden könyvet, írást, regényt elolvasott, ami a szabadságharcra vonatkozott. Egy író- olvasó találkozón ismerte meg Veres Pétert, aki megkérdezte a résztvevőket, hogy ki olvasta Gracza György könyvét? 0 jelentkezett egyedül. Nagy írónk megdicsérte, majd hosszasan elbeszélgettek 48-ról. Ez az esemény szüárdította meg elhatározását,... Tovább

Fülszöveg

'¦m'^s^f/mmm Dr. Hona Gábor
fáKXr fm\ ¦
II IBi':1 flP^H honvéd ezredes, hadtörténész, a Had-I , ^ULti ^HU^^^^B történeti Intézet igazgatója 1948. dec.
^S^B^J^HfH 13-án született Budapesten. Édesapját rövidesen kinevezték a Pécsi Tanárkép-í | íl : ^Hfe,. ző Főiskolára a földrajz tanszékvezető
'B tanárának. Gazdag könyvtáruk volt,
l" rZz- I '¦ " melynek egy része még a ráckevei
feÜikM. <í' tanító Bőna nagypapától maradt.
M"^ ' jt * m. Kilenc-tíz éves korában itt került
kezébe Gracza György ötkötetes munkája, melyet a szabadságharcról írt. Ez , keltette fel érdeklődését 1848/49 iránt
olyan mértékben, hogy később kaposvári középiskolás évei alatt minden könyvet, írást, regényt elolvasott, ami a szabadságharcra vonatkozott. Egy író- olvasó találkozón ismerte meg Veres Pétert, aki megkérdezte a résztvevőket, hogy ki olvasta Gracza György könyvét? 0 jelentkezett egyedül. Nagy írónk megdicsérte, majd hosszasan elbeszélgettek 48-ról. Ez az esemény szüárdította meg elhatározását, hogy további életét a történelem tudományának és azon belül az 1848-49-es szabadságharc kutatásának szenteli.
A következő állomás 1968-73-ig a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem volt, ahol történelem-földrajz szakos diplomát szerzett. Ezután mindjárt jelenlegi munkahelyére a Hadtörténeti Intézetbe került, ahol azóta is folytatja kutató munkáját. 1978-ban doktorált, 1986-ban kandidátusi fokozatot szerzett és ebben az esztendőben a Hadtörténelmi Közlemények folyóirat főszerkesztői tisztét is elnyerte. Ekkor őrnagyi rangja volt, 1991-től alezredes, 1995-től ezredes és kinevezték a Hadtörténeti Intézet igazgatójának.
1983-ban jelent meg első munkája a „Tábornokok és főtisztek a szabadságharcban", majd 1987-ben a „Kossuth Lajos kapitányai" következtek.
Ebben a kötetben a huszonötéves kutató munka során összegyűjtött, több mint 8000 hadnagy és főhadnagy személyi adatait rögzíti, nemcsak a hadseregben betöltött beosztásaik szerint, hanem a fegyverletétel után is követi életútjukat, ahol lehet, egészen halálukig.
A száraz adatok sokaságában figyelemre méltó érdekességet is találunk, ha összevetjük a születési és a hadbavonulási évszámokat. Tizenöt-tizenhét éves fiatalok sokaságát találjuk, akik önként jelentkeztek a honvéd seregbe. Ezek a fiúk helytállásukért, vitézségükért kapták meg a tiszti rangot. A fegyverletétel után többségüket besorozták a császári hadseregbe közkatonaként, ahol olykor 8-10 esztendő eltöltésére kényszerültek. Ez volt a büntetés Manapság (is) sok bírálat éri a serdülő fiatalság szellemiségét. Szilárd hitem azonban, ha ellenség támadna országunkra, csakúgy, mint 48-ban és 56-ban, a magyar fiúk legnagyobb része önként sietne a Haza védelmére.
A tudományos munka mellett a szerző kimagasló érdeme, hogy a példaképeket is bemutatta.
Ara: 2000,- Vissza