Hadifogoly-karrier

Előszó

Részlet a könyvből:
1914. június 28-án - egy vasárnapi napon - érettségi fényképeinket egy paravánra illesztettük. A paravánt Steiner Laci és Nussbaum Miklós barátommal elcipeltem Mészáros tanár úrhoz, aki most igazgató a soproni kereskedelmi iskolában. Azért csináltattunk nagy falikép helyett paravánt, mert Mészáros tanár úr, az osztályfőnökünk közölte velünk, hogy bár nagyon szeret bennünket, mégsem akar nagy képet, mert már nincs helye a lakásán. Az én tanácsomra tehát Kürti fényképész paravánra helyezte képeinket - az elállhat a kályha mellett (hogy még mindig áll-e ott, nem tudom). Szóval e nevezetes nap délutánján, amikor éppen átadtuk a képet, megzörgette az ablakot Müller tanár úr.
- Hallottátok? A trónörököspárt meggyilkolták! - kiáltotta be nekünk.
- Szent Isten! - csapta össze a kezét Mészáros. - Ebből háború lesz!
Így kezdődött a vihar és gyerekfejjel nem gondoltam, hogy abban én is részt fogok venni. Másnap hazautaztam Lócsra.
A háború kitört, mindnyájan éreztük, láttuk, mi történik. Minden családban érdekelve volt valaki. A mi családunkban én voltam a legfiatalabb, természetes tehát, hogy amikor három bátyám a mozgósításkor azonnal bevonult, én voltam az, aki öreg szüleimet bátorítottam és azt mondtam nekik, hogy ennek így kell történnie, nem lesz semmi baj ebből és mire a falevelek lehullanak, mindenki otthon lesz. Vissza