Hadak útján II. (töredék)

Fülszöveg

Sándor József László szülővárosában, Székelyudvarhelyen él és alkotta meg jó három évtizednyi kutatómunka után élete művét; a HADAK ÚTJÁN című, a hunok nagy össztörténelmét tárgyaló könyvét. Ragaszkodik ősei emlékéhez, szülőhelyéhez, a Hargitához, Székelyföldhöz.
„Kora ifjúságomtól fogva megkedveltem a történelmet, megismerni a múltat, felderíteni a rég letelt évezredek történéseit.
A több évezredet felölelő hatalmas világtörténelemből egy rendkívüli érdekes és izgalmas korszakra összpontosítottam: a népvándorlás korára. Főképp a népvándorlás második része érdekelt, az ún. türk korszak. Felcsigázták érdeklődésemet a keletről nyugatnak törő, Ázsiából Európába igyekező harcias, hódító szellemű, Eurázsia sorsát és történelmét más mederbe terelő lovasnomád népek vándorlása.
E népek történelmének tanulmányozása során kitárulkozott előttem a világtörténelem egyik legnagyobb és legrégibb, de minden idők legharciasabb, az utolérhetetlen sikereket felmutató hun népnek a közel négy... Tovább

Fülszöveg

Sándor József László szülővárosában, Székelyudvarhelyen él és alkotta meg jó három évtizednyi kutatómunka után élete művét; a HADAK ÚTJÁN című, a hunok nagy össztörténelmét tárgyaló könyvét. Ragaszkodik ősei emlékéhez, szülőhelyéhez, a Hargitához, Székelyföldhöz.
„Kora ifjúságomtól fogva megkedveltem a történelmet, megismerni a múltat, felderíteni a rég letelt évezredek történéseit.
A több évezredet felölelő hatalmas világtörténelemből egy rendkívüli érdekes és izgalmas korszakra összpontosítottam: a népvándorlás korára. Főképp a népvándorlás második része érdekelt, az ún. türk korszak. Felcsigázták érdeklődésemet a keletről nyugatnak törő, Ázsiából Európába igyekező harcias, hódító szellemű, Eurázsia sorsát és történelmét más mederbe terelő lovasnomád népek vándorlása.
E népek történelmének tanulmányozása során kitárulkozott előttem a világtörténelem egyik legnagyobb és legrégibb, de minden idők legharciasabb, az utolérhetetlen sikereket felmutató hun népnek a közel négy évezrednyi korszakra kitérjedő csodálatos történelme.
Nem csak nagyszerű eredményeiért szerettem meg a hun történelmet. Ehhez a vonzalomhoz döntő módon hozzájárult a magyarságban élénken élő hun-magyar rokonság és a hunoktól való leszármazás dicső eredettudata. Az egy évezreden keresztül töretlenül és sziklakeményen fennálló régi meggyőződés újból bebizonyítást nyer, újból a felszínre jut igazi eredetünk és feledésbe merül a magyarságra rákényszerített, a valódi múltunkat és történelmünket meghamisító, már rég elavult és népszerűtlen finnugor eredetszemlélet.
Minden népnek a múltja képezi az alapot, a múltra épül a jövő s amely népnek nincs múltja, nem lesz jövője sem. Nekünk magyaroknak hatalmas és dicső múltunk van, nem vagyunk rászorulva, hogy múltat találjunk ki vagy múltat lopkodjunk össze magunknak.
Egy párhuzamot vonok: egy népet egy élő fa jelképez, s ennek a fának a gyökerei jelentik a nép múltját. A mélyre nyúló erős, egészséges és jól megkapaszkodó gyökerek a fának élettel teli, dús lombkoronát és gazdag terméshozamot biztosítanak, s ez a lombkorona és terméshozam mutatja a nép jövőjét. Minden nagy múlttal rendelkező nép örök időkig élni fog.
A múlt elfelejtése vagy megtagadása megbocsáthatatlan bűnt jelent. A múltat mindig és mindenhol élénken fenn kell tartani, terjeszteni és felejthetetlenné tenni az utánunk következő nemzedékek számára.
Amelyik nép elfelejti saját történelmét, azt a népet elfelejti a történelem." Vissza