A permetező öntözés

Előszó

Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság mindinkább fokozódó üzemköltséggel kénytelen dolgozni annyira, hogy különösen az egyes kapásnövényeknél az évi forgótőkeszükséglet a föld értékét is meghaladja. Gazdáink ilyen körülmények között mindinkább áttérnek a részesművelésre, miután nem birják azt a kockázatot, amelyet ma a kapásnövények majorsági művelése magával hoz, pedig hogy a részes művelés mily terméscsökkenést jelent, azt minden gazda nagyon jól tudja.
Mi nem haladunk a többtermelés felé, a legintenzívebben kezelt gazdaságok hagynak fel a kapásnövények termelésével, vagy térnek át a részesművelésre. A mai termelési költségek mellett egy 30 q-ás burgonya, vagy 50 q-ás cukorrépatermés válságos helyzetbe hozhatja a legtőkeerősb bérlőt, vagy magát a tehermentes bútokkal rendelkező gazdát is. Az öntözés a tavalyihoz hasonló katasztrofális száraz esztendők káros hatását is elháríthatja és ebben rejlik a mi száraz kontinentális éghajlatunk alatt annak nagy jelentősége. Ha elegendő csapadékot adunk a földnek, nem veszett kárba a földbe fektetett drága vetőmag, művelési költségek, napszámbérek értéke; a műtrágya biztos sikerrel alkalmazható; nem vagyunk kitéve annak a veszélynek, hogy az a nyár folyamán csapadék hiányában nem oldódik, hanem csak az őszön és javarésze hatás nélkül szivárog el az altalajba.
Hogy a Burgonyatermelők Országos Szövetsége javarészt német adatokra támaszkodó munka kiadását vállalja, teszi azt abban a tudatban, hogy az öntözés a mai viszonyok között minden árat megér, annál is inkább, mert a földmivelésügyi minisztérium a burgonyánál az öntözés utján elért terméstöbblet felett mindaddig megadja a szabad rendelkezési jogot, amig az öntöző készülékek beszerzési ára törlesztve nincs; illetékmentes kivitel engedélyezésével megadja továbbá a módot arra is, hogy berendezéseket a külfölddel megfizettessük. Vissza