Előszó
A Magyar Állami Földtani Intézetben az Országos Alapszelvény Program keretében 1976 óta rendszeres kutatómunka folyik litosztratigráfiai egységeink részletes, sokoldalú megismerése érdekében. Ennek keretében került sor több olyan fúrás maganyagának vizsgálatára, amely új, és az eddigieknél pontosabb adatokat szolgáltatott a Dunántúli-középhegység alsó-triász képződményeiről. Ezek az adatok, kiegészítve a felszíni szelvények és a korábbi fúrások vizsgálatának eredményeivel, lehetőséget adnak a régión belül a rétegtani korrelációk elvégzésére, a fáciesviszonyok térbeli változásainak kiderítésére, a fejlődéstörténet részletesebb kiértékelésére, és a szervesanyag érettség vizsgálatával az üledékképződés utáni folyamatok elemzésére is.
A sokoldalú vizsgálatsor lehetővé teszi a rétegsorok távkorrelációját is, lehetőséget adva a korszerű faciológiai, fejlődéstörténeti összehasonlításokra, amelyek egyes nagyszerkezeti kérdések eldöntése szempontjából is jelentősek lehetnek.
A fenti okok miatt indokoltnak látjuk, hogy - az Országos Alapszelvény Program eredeti koncepciójának megfelelően - a lényegesebb vizsgálati eredményeket, adatokat, azok jelenlegi értelmezésével együtt közzétegyük.
E kötet négy, kiemelkedő jelentőségű fúrási szelvény alsó-triász képződményeit tárgyalja részletesen, melyek pontos helyét az 1. ábrán tüntettük fel. E szelvényeket fontosságuk, megőrzött és részletesen vizsgált anyaguk miatt alapfúrásoknak tekintjük.
Az Alcsútdoboz (Ad.) 2, sz. fúrás 1978-ban mélyült a Dunántúli-középhegység ÉK-i részén megindult ,,eocén program"-mal kapcsolatos vízföldtani problémák, és ami ettől elválaszthatatlan, a paleozóos-mezozóos képződmények felépítésének, kifejlődésének tisztázása érdekében. A fúrás a teljes alsótriász rétegsort, majd a permi összletet is harántolta és elérte annak anchimetamorf aljzatát. E kötetben csak a triász szakasz részletes leírását és vizsgálatainak értékelését közöljük, a perm szakasz vizsgálatát a hasonló jellegű perm képződmények alapszelvényeit ismertető kötetben tesszük közzé, itt csak röviden ismertetjük.
A Köveskál (Kk.) 9. sz. fúrás 1980-ban mélyült a Balaton-felvidék DNy-i részén, alapvetően alapszelvény feltárási céllal. A fúrás a teljes alsó-triász rétegsort feltárta egészen a permi Balatonfelvidéki Homokkő Formációig.
A Bakonyszűcs (Bsz.) 3. sz. fúrás 1980 -81-ben mélyült, a Dunántúli-középhegység ÉNy-i szárnya középső- és alsó-triász rétegsorának megismerése céljából. A fúrást ugyan - biztonsági okokból - a perm kori rétegek elérése előtt le kellett állítani, így is fontos új információkat adott az addig a területen kevéssé ismert (vagy nem kellő állapotban megőrzött szelvényű) alsó-triász képződményekről.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal