Előszó
Lövei Sándor
1975-ben születtem Püspökladányban
1991 óta publikálok. Verseim megjelentek folyóiratokban, antológiákban.
Az életben és a költészetben két szellemi tanítómesterem, Ószabó István és...
Tovább
Előszó
Lövei Sándor
1975-ben születtem Püspökladányban
1991 óta publikálok. Verseim megjelentek folyóiratokban, antológiákban.
Az életben és a költészetben két szellemi tanítómesterem, Ószabó István és Györfi Lajos iránymutatásait próbálom követni. Ők azok, akik példák lehetnek előttem. A puszta géniuszaiként megteremtették azt a szellemi hazát, amit most már örökre a Rónaság halhatatlan betyárszellemei és a szikes anyaföld csillagokkal fölszerszámozott égi lovasai laknak. Népi költőnek tartom magam, olyan alkotónak, aki gyökereivel kapaszkodik minden rögbe, minden porszembe, hogy szülőhazáját, lelki otthonát ne veszítse el. Mégis a városban élek, mert ahogy egyik lektorom fogalmazott, „most a városban él a nép" - igaz, nem úgy ahogy az elődeink, megváltozott értékrendek és idegennek tűnő magatartásformák között. De talán a másfajta körülmények, az arctalan nagyvárosi társadalom megváltoztatja e örök vágyainkat a szépre, jóra, az igaz emberi megnyilvánulásokra? Azt hiszem ez nem kérdés. Ezer év óta ugyanarra vágyik az ember: a harmóniára, a békére és az őszinte szóra amire talán manapság zaklatott Istentől eltávolodott sivár pátosztalan világunkban különösen szükség van. Szerzőtársam Máthé András fotóművész valóban társam volt ebben a könyvben - úgy bánik a fénnyel mint virtuóz lírai hangszerével. Képeit csodálva az jut eszembe, hogy a művészet a legigazabb és legnehezebb keresztút amit ember felvállalhat.
Máthé András fotóművész
1954. jún. 23-án született Debrecenben, gyermekkorát Hajdúhadházon töltötte. Érettségi után fényképész iskolát végzett. 1972-től 1992-ig dolgozott a szakma minden területén a fényképész szolgáltatóiparban, elsősorban fotóriporterként illetve műszaki fotósként. 1992-től szabadfoglalkozású. Tanár a debreceni Tanítóképző Főiskolán és a fényképész szakiskolán, a MAOE Fotóművészeti Tagozat elnökségi tagja.
1987-től a Csokonai Színház fotósa, 1995-ben a színházzal közösen "Fotó-art" díjat alapított. A "Debrecen Kultúrájáért Alapítvány" ösztöndíját 8 alkalommal nyerte el, 1993-ban a fotósok közül elsőként kapta meg a "Debrecen Kultúrájáért" díjat. Debrecen első magán fotógalériájának a Multi Fotó Galériának a művészeti vezetője, ahol 1993 óta több mint 80 kiállítást mutattak be, többségében fiatal alkotók premfotóiból.
Vissza